Corina Crețu ugyan nem bírál, de figyelmeztet…

Továbbra is nehézkes az uniós pénzalapok lehívása

50

Tegnap és tegnapelőtt a Romániai Európai Intézet (IER) szervezésében és a kormány égisze alatt került sor az EuroIMPACT elnevezésű konferenciára, amelyen jelen volt az Európai Bizottság régiófejlesztésért felelős biztosa, Corina Creþu, a költségvetési biztos, Günther Oettinger, a Régiók Bizottságának az elnöke, Karl-Heinz Lambertz, az Európai Beruházási Bank (BEI) alelnöke, Vazil Hudak, hazai és külföldi kormányzati tisztségviselők, valamint szakértők. A meghirdetett témakör a következő volt: egy olyan felzárkóztató kohéziós politika, amely közelebb viszi az uniót az állampolgáraihoz. A rendezvénysorozat előestéjén, azaz hétfőn délelőtt több mint háromórás tárgyalásra került sor Viorica Dăncilă kormányfő és Corina Creþu régiófejlesztési biztos között.

Épp hogy nem családi fotó: Corina Creþu és Viorica Dăncilă

A politikai megfigyelők, a szakelemzők, a kormánykoalíció és egyes parlamenti pártok nagy érdeklődéssel és várakozással tekintettek e találkozó elé. Nem véletlenül és nem ok nélkül, mert az utóbbi időben elhidegülni látszott az EB és a román kormány közti kapcsolat, kölcsönös szemrehányások hangzottak el (még akkor, ha jobbára burkolt formában). Egyes kormányzati illetékesek bürokratikus és merev viszonyulással vádolták meg az Európai Bizottságot, bírálva Corina Crețut is. Erre reagált október 8-án a régiófejlesztésért felelős biztos, amikor egy sajtókonferencián igen ingerült hangon nyilatkozott: „A nagy nyilvánosság előtt akarom kijelenteni, hogy nem vagyok hajlandó elfogadni a román kormány részéről a munkámmal szembeni inzultálásokat.” E módon kívánt válaszolni a román kormány bizonyos kifogásaira, mármint az EB, s azon belül az ő tevékenységével kapcsolatosan. Ugyanakkor azt is nyomatékolva, hogy a jelenlegi kormánykoalíció, illetve kormány nem volt képes olyan projekteket benyújtani, amelyekre az Európai Bizottságnak módjában lett volna rábólintani. Konkrét példákat is felhozott, elmarasztalva a kormány téblábolását és ellentmondásos ténykedését. Nem bocsátkoznánk részletekbe, de minden jel arra mutat, hogy bizonyos félreértések is bekövetkeztek, s e tekintetben valószínűsíthető, hogy a „bajkeverő”, Darius Vâlcov volt, az első fokon börtönbüntetésre ítélt egykori pénzügyminiszter, aki jelenleg a legbefolyásosabb tanácsadója a kormányfőnek makrogazdasági és pénzügyi problémákban. Egyébként úgy tudni, hogy ő a „kovásza” a köz–magán együttműködés (PPP) szorgalmazásának, illetve erőltetésének, s az EB illetékesei szerint olyan esetekben is, amikor előnyösebb, gazdaságosabb és hatékonyabb lenne uniós, vissza nem térítendő, pénzalapoknak a lehívása. Ezt az utóbbi „törekedést” Corina Crețu is többször szóvá tette (újólag mostani látogatása során is). Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy annak is meglehet a maga szerepe az infrastrukturális fejlesztésekben, de meglátása szerint az uniós alapokat kellene előtérbe helyezni. A találkozóról közös közleményt nem adtak ki és nem került sor közös sajtóértekezletre sem. A kormány honlapján egy igen szűkszavú „tudósítás” jelent meg, amelyben utalás van arra, hogy a magas szintű konferencián való részvétellel összefüggésben került sor Corina Crețu és Viorica Dăncilă találkozójára, amelyen jelen volt két kormányfőhelyettes, Viorel Ștefan és Paul Stănescu, az európai alapokért felelős miniszter, Rovana Plumb és az egészségügy-miniszter, Sorina Pintea. Továbbá arról is olvashattunk, hogy a felek áttekintették az Európai Unió Tanácsa elnöki tisztségének Románia általi átvételével kapcsolatosan folyamatban lévő előkészületi akciókat. Továbbá eszmecserét folytattak a 2020 utáni kohéziós politika jövőjéről, nyomatékolva annak elsődleges szerepét a befektetések és a gazdasági növekedés ösztönzésében. Egyetértettek abban is, hogy a szóban forgó politikának kell megfelelő módon tükröződnie a 2021–2027 sokéves pénzügyi keret architektúrájában is. A közleményben néhány szóban megemlítik, hogy tárgyaltak a három regionális korház felépítéséről is, ami a román kormány számára prioritást jelent. Terítékre kerültek a meglévő finanszírozási lehetőségek és beazonosították a szóban forgó kórházak kivitelezésének megoldásait. Ez utóbbi tekintetben pontosított sajtónyilatkozatában Corina Crețu, aki azt hangoztatta, hogy három variáns került be a képbe, a döntés meghozatala viszont, mármint a finanszírozás tekintetében az EB illetékeseire hárul. A kiszivárgott értesülések szerint a megbeszéléseken mindkét fél békülékenyebb hangnemet ütött meg, és valóban sikerült tisztázni bizonyos vitás problémákat…

Kétmilliárd euró „elúszott”
A szóban forgó sajtótájékoztatójára még a megbeszélések előtt került sor, s Corina Crețu amolyan leltárt vont le, s annak tükrében újólag azt próbálta meg kidomborítani, hogy lett volna pénzalap a romániai infrastrukturális befektetésekre. Méghozzá jobbára vissza nem térítendő pénzalapok. Többek között tételesen utalt arra, hogy országunk 2007 és 2011 között a rendelkezésre álló alapoknak alig csak 4%-át hívta le, s 2014-ben, amikor ő átvette biztosi mandátumát 40%-on állt. A pénzügyi ciklust Románia 90% tájékán zárta, s szem előtt tartva a 19,5 milliárdos keretösszeget ez azt jelenti, hogy 1,8-2 milliárd euró elveszett. Hozzáfűzte azt is, hogy mindenképp megelégedésre adhat okot, hogy a szóban forgó időszakban a rendelkezésre álló 19,5 milliárd euróból 17,5 milliárd eurót sikerült felhasználni. A felhasználásnak is megvolt viszont a maga szépséghibája: 14-15 milliárd euró volt gyakorlatilag a terepen elvégzett munkálatok értéke, mert mintegy 3 milliárd eurót visszamenőleges projektek révén sikerült megmenteni, ami azt jelenti, hogy átvételre kerültek a BEI és a BERD azon hitelei, amelyekkel még Románia tartozott olyan elvégzett projektekért, mint például a Bukarestből a tengerpartra vezető autópálya. A jelenleg zajló költségvetési ciklus kapcsán utalt arra, hogy Románia rendelkezésére 31 milliárd euró áll (beleszámítva a mezőgazdaságra fordítható alapokat is). Nyomatékolta: „A romániai közberuházásoknak körülbelül 60-65%-ára ajánlanak finanszírozást az európai alapok. Minden olyan alkalommal, amikor problémák mutatkoztak a projektek gyakorlatba ültetése terén, a nehézkés eljárásokra és a közigazgatási kapacitás beszűkült voltára utaltam. Olyan dolgokról beszélünk, amelyek nem ma, tegnap vagy az utolsó esztendőben történtek. Ezek a gyenge pontok országunk esetében az Unióba való belépés pillanatától megmutatkoztak, akkor, amikor nem voltunk felkészülve ilyen pénzösszegek lehívására.” Nos, ez utóbbi megjegyzésével úgymond a jelenlegi, a Dăncilă-kormánnyal való „megbékélést” próbálta sugalmazni. Legalábbis szerény meglátásunk szerint.

A jelenről
Az EuroIMPACT konferencián hétfőn elhangzott expozéjában Corina Crețu többek között azt hangoztatta, hogy az infrastruktúra gyenge minősége Románia összes lakójára kihat, ugyanakkor korlátozza az ország gazdasági növekedését. Szándékai szerint a mandátuma végéig állandó dialógusra van szükség a román kormánnyal, a hazai szakhatóságokkal főleg olyan körülmények között, amikor országunk fogja gyakorolni az EU tanácsának elnökségét. A prioritások között említette a szállítási, a környezeti és az energetikai szektort, s azok területein kell sürgetniük az illetékes hatóságoknak a projektek kidolgozását, finalizálását. Újólag nyomatékolta, hogy a prioritást az európai alapok lehívása kellene, hogy képezze, holott a Dăncilă-kormány az utóbbi időben a hangsúlyt PPP típusú megoldásokra vagy az állami költségvetésből közvetlenül folyósított alapokra helyezte. Rosszallotta, hogy a 2007–2013-as időszakban annak ellenére, hogy az európai befektetéseket a környezetvédelemre is ráirányították és bezártak 299 szeméttelepet, nem sikerült teljesíteni a megszabott feltételrendszert, s ennek okán Romániát az Európai Unió Bírósága elítélte. Kifogásolta azt is, hogy az egyik legérzékenyebb területen, nevezetesen a szállítási infrastruktúra területén igen nehézkésen bontakoztak ki a dolgok, s jobbára ennek a szegmensnek a rovására írható a már említett 2 milliárd euró „elúsztatása”.
A konferencia során hazai és külföldi magasrangú tisztségviselők is felszólaltak, köztük Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke, Viorica Dăncilă kormányfő és Günther Oettinger, az EB költségvetési biztosa. Ugyanakkor a résztvevők közül is sokan véleményt mondhattak, észrevételeket tehettek. Összegezve az elhangzottakat az is kikövetkeztethető, hogy az Európai Unió egyik gyengécske „tanulójának” bizonyult Románia, amelynek a csatlakozást követő tíz év során nem sikerült egy jobbacska jegyet elérnie a pénzalapok lehívásának „tantárgyában”. Felvetődik a kérdés: ebben mennyiben is lehetnek hibásak a „tanárok”?…

A „kintiektől” haza…

Lehet arról vitatkozni, hogy milyen értékű uniós pénzforrás áll Románia rendelkezésére és abból mennyit is sikerül(t) lehívni, mint ahogy a külföldi befektetések alakulásáról is. Egy dolog azonban bizonyos a folyómérleghiány mérsékelésében megvolt és megvan a maga szerepe azoknak a pénzeknek is, amelyet hazaküldtek a külföldön élő és tevékenykedő állampolgáraink. Nyolc hónap viszonylatában például azok értéke csak valamicskével volt kisebb, mint a külföldi közvetlen beruházásoké. Íme, hogyan is alakultak a finanszírozások:

– a „kintiek” által hazaküldött pénzek – 2,3 milliárd euró

– külföldi közvetlen befektetések – 2,5 milliárd euró

– uniós mezőgazdasági szubvenciók – 1,7 milliárd euró

– vidékfejlesztési európai alapok –710 millió euró

– az Európai Uniótól átutalt strukturális alapok – 444 millió euró

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.