Citeratábor Gyergyóremetén

Háromgenerációs értékmentés

32

Citeratáborban sajátíthatták el az idős adatközlők tudását a gyergyóremetei gyermekek és az egyhetes tábor magyarországi résztvevői. A Gyergyói-medencében sokrétű népzenei kutatást és értékmentést végző népzenetanárok, Csüllög Edina és Vadas László kapcsolatot teremtenek a generációk között, hogy tovább élhessenek a gyergyói citerás hagyományok.

Citeratanítás a táborban. Hagyományok visszatanítása Fotó: Csüllög Edina

Több mint negyven diák és egyetemista vett részt az első alkalommal szervezett gyergyóremetei citeratáborban, június 23–29. között. A magyarországi Emberi Erőforrások Támogatáskezelő Csoóri Sándor Alap, valamint a gyergyóremetei önkormányzat és a Tisza-Folk Alapítvány által létrehozott rendezvényt kutatói munka előzte meg: ekkor derült fény a gyergyói citerások páratlan tudására és született meg az ötlet, hogy ezt tovább kell örökíteni.
– Két évvel ezelőtt jártunk Remetén néprajzi kutatás kapcsán, amit a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány szervezett, értékmentő szándékkal. Mi éppen Remetére kerültünk Csüllög Edina kolleganőmmel, és megismerkedtünk többek között a hagyományőrző citerazenekarral. Mivel otthon is népzenetanítással foglalkozunk, érdekes „véletlennek” értelmeztük, és tudtuk, hogy dolgunk van még itt. Ahogy egyre jobban beleláttunk a gyergyói citerás hagyományokba – és az idősek részéről is megfogalmazódott a hiányérzet, hogy ha ők majd nem lesznek, ki fogja a hagyományt továbbvinni –, elkezdtünk pályázati forrásokat keresni, hogy dolgozhassunk itt – mesélte a tábor zárónapján Vadas László népzenetanár.
A pályázatnak köszönhetően a két pedagógus munkája már tavaly ősszel elkezdődött: ekkor kezdték toborozni a gyermekeket, zenei foglalkozások keretében megismertetni velük a hangszeres zenét, a citerázást. A gyűjtés mellett ugyanolyan fontosnak tartották a hagyományok visszatanítását, így jött létre a tábor, ahol a gyerekek az adatközlőkkel személyes kapcsolatba kerülve tanulhattak gyergyói népdalokat citerán, és saját gyűjtést végezhettek.
A tábor meghívottjai a remetei hagyományőrző citeracsoportot negyven éve vezető Iváncson Imre, Péter István és fia, Vilmos – akik hangszereket is készítenek –, valamint László Vilmos volt. Emellett a gyergyócsomafalvi Koszta István zenész és hangszerkészítő, valamint a gyergyóújfalvi Balla Julianna is itt volt, hogy a hagyományok felélesztésében segítsenek.
A tábor zárásaként pénteken gálaműsort tartottak a Balás Gábor Művelődési Házban, ahol az érdeklődők a tábori napok munkájának eredményét láthatták, hallhatták. A műsor keretében nemcsak a gyermekek és az idősek csoportja lépett fel: a tábor ideje alatt egy középkorúakból álló csapat is elsajátította a tudást, így több generáció őrzi és élteti azt.
Vadas László elmondta: a projekt része az is, hogy kölcsönözhető hangszereket hoztak a remeteieknek, amelyek a tanulást segítik, ugyanakkor készülnek a Péter család citerái is – ezek a gyergyói citera egyedülálló formáját megőrizve készülnek.
A táborba való jelentkezést jövőre a teljes Gyergyói-medencére kiterjesztik, és a citerás hagyományok gyűjtése is folytatódik: a feltáró és rendszerező munkát követően szeretnék kiadványban ismertetni a megszerzett információkat, átfogó képet rajzolni e sajátos gyergyói hagyományról.

Boncina-Székely Szidónia

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek