Cibere vajda és Konc király eleve eldöntött párbaja

68

Hosszasan gyűjtött, aprólékos gonddal összeillesztett „hagyomány-forgácsokból” éledt fel több mint két évtizeddel ezelőtt a farsangtemetés szokása Gyer­gyó­szentmiklóson. Kisné Por­tik Irén néprajzkutató szerint mind többen ismerik fel a néprajzi értéket, és ma már a fiatalok is szívesen fordulnak a hagyomány felé. Vasárnap délben újra összecsap Cibere vajda és Konc király – ezúttal a város főterén.

Megélt hagyomány: egyre többen érzik magukénak Fotó: Lázár Hajnal
Megélt hagyomány: egyre többen érzik magukénak Fotó: Lázár Hajnal

Kisné Portik Irén hosszú ideig kutatta a farsangtemetéshez kapcsolódó régi szokásokat, huszonnégy évvel ezelőtt pedig a kutatást cselekvésre váltotta: diákok közreműködésével fel- és megelevenítette a gyergyói hagyományt.
– Felszegben és a Gyergyói-medence falvaiban sikerült kur­jan­tásokat, mondókákat, mon­dó­ka-töredékeket gyűjteni, amelyekből összeállt egy olyan dra­ma­turgiai játék, amelyről azt mond­hattuk, hogy igen, ilyen lehetett valamikor a farsangtemetés Gyer­gyó­ban, hiszen felvétel a régi idők ceremóniáiról nem készült – magyarázta Kisné.

Kellékek, amelyekről célszerűbb lemondani
Ugyanakkor olyan események is részét képezték egykor a gyer­gyószéki farsangtemetésnek, amelyek követése ma nem valósítható meg.
– Orbán Balázs és Tarisznyás Márton leírásaiból tudjuk, hogy egykor tüzes kerekeket indítottak el ilyen alkalmakkor a Both-várától. Nyilvánvaló, hogy a mai, megváltozott körülmények közepette ezt a hagyományt nem lenne tanácsos ápolni – fogalmazott.

Motívumok, amelyek újra mélyen beágyazódtak
Cibere vajda és Konc király küzdelme azonban évről évre bekerült a gyergyói farsangi programba, az utóbbi években mindig diákok adták elő a dramaturgiai játékot. És a néprajzkutató szerint ez a garancia arra, hogy a hagyomány fenn is marad.
– A próbákon részt vevő fiatalok megtanulták és magukénak érezték a kurjantásokat, amelyek azok fülébe is bemásztak, akik csak hallották társaikat. Ez pedig mély nyomot hagyott, olyannyira, hogy a következő évben már a fiatalok igényelték, hogy kivehessék részüket az eseményből – részletezte Kisné.
Elmondta azt is, amint évről évre ismételték a farsangtemetést, és egyre többeket érdekelt, az egyházak is a rendezvény mellé álltak, annak ellenére, hogy egy pogány szertartás bemutatásáról szól.
– A hagyománynak tovább kell élnie, hiszen a tradíciós kincseink egyike, hiszem, hogy a ráfordított idő nem volt hiábavaló – fogalmazott a néprajzkutató, hozzátette azonban, a munka nagy részét már szeretné átadni a fiataloknak, ő maga pedig csak nézőként venne részt az eseményen.

Kiviszik a viadalt a főtérre
Idén így a szervezőcsapat terén változás van, mostantól Portik Gabriella magyar irodalom szakos tanárnő készíti fel a Salamon Ernő Gimnázium diákjait a dramaturgiai játék bemutatására. Változik a helyszín is, hiszen míg a korábbi években a Népművészeti Alkotóház udvara adott otthont az eseménynek, most ott felújítási munkálatok folynak, ezért Gyergyószentmiklós főterén kerül sor a böjt és a farsang jelképes párviadalára vasárnap délben.

Rendezvények sora
Más farsangi rendezvényeket is szerveznek a hétvégén Gyer­gyó­szentmiklóson: ma délután értékelik és állítják ki a művelődési központ álarckészítő pályázatára érkezett munkákat, azt követően pedig jelmezes táncház lesz gyermekeknek, később felnőtteknek. Para István karikatúráiból Góbéságok címmel nyílik kiállítás a művelődési ház Karancsi Sándor-termében szombaton 18 órától. Egy órával később pedig a Figura Stúdió Színház a Zűrzavaros éccaka című darabját mutatja be. Vasárnap 19 órától az érdeklődők a Maros Művészegyüttes Itt a farsang áll a bál című farsangi műsorát tekinthetik meg, amelyben az autentikus marosszéki néptáncokat ötvözik a farsangi szokásokkal.
Mint ismeretes, a megyei farsangbúcsúztatót – tucatnyi hagyományőrző csoport felvonulásával – szombaton rendezik Gyer­gyó­ditróban, 11 órai kezdéssel.

Lázár Hajnal

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.