Célunk, hogy élhető mindennapokat teremtsünk

Évértékelő beszélgetés Borboly Csabával, Hargita Megye Tanácsának elnökével

776

Az elmúlt esztendő a felkészülés éve volt, előkészítette a soron következő nagyobb beruházásokat; sikerült tenni annak érdekében, hogy a fiatalok itthon is fontosnak érezzék magukat; a következő hat évben 33 újabb megyei út megépítését tervezi a megyei tanács – derül ki a Borboly Csabával, Hargita Megye Tanácsának elnökével folytatott beszélgetésből.

– Újból eltelt egy év, s újabb – a társadalmi történések szempontjából fontos és mozgalmas – esztendő elé nézünk. Hogyan értékelné az elmúlt év történéseit? Jó volt? Rossz volt? Könnyű vagy nehéz volt?

– Jól meghatározott célok és elvek szerint dolgozunk, a tevékenységünk e prioritások köré csoportosul. Célunk, hogy élhető mindennapokat teremtsünk Hargita megyében, hogy fiataljainkat itthon tartsuk, illetve az elvándoroltakat hazavonzzuk. Ehhez pedig főként jó utakra, megfelelő egészségügyi és oktatási rendszerre van szükség. Ezek érdekében dolgoztunk az elmúlt egy évben, de az elmúlt tíz évben is. Mint minden évben, most is voltak negatívumok és pozitívumok egyaránt. De optimista politikus vagyok, aki a negatívumokból is tanul és előretekint. 2018 úgymond a felkészülés éve volt, amikor előkészítettük a jövőbeli nagy beruházásokat és megvalósításokat.

– 2018 az ifjúság éve volt a katolikus egyházban, a kezdeményezést felkarolta és sajátjának tekintette Hargita Megye Tanácsa is. Az év meghirdetésének indíttatása világos: megteremteni az itthon maradás feltételeit. Milyen eredményeket sikerült elérni ezen a téren?

– 2018 az ifjúság éve volt Hargita megyében, a célunk az volt, hogy megmutassuk értékeinket, az elődeink által ránk hagyott tárgyi és kulturális örökséget, amely meghatároz és ideköt minket, illetve hogy bemutassuk fiataljainknak az itthon boldogulás lehetőségeit. Számos kulturális rendezvény és szabadidős tevékenység e tematika köré csoportosult az év folyamán, képzéseket, pályaorientációs foglalkozásokat tartottunk a fiataloknak, a XIV. Hargitai Megyenapok rendezvénysorozat tematikáját is az ifjúság éve határozta meg. Tudtunk beszélni a fiatalok számára szükséges munkahelyteremtésről, a fiatal vállalkozók támogatásáról és biztatásáról. Kiderült, a pályaorientáció és a szakképzés sokat segíthet az itthon maradásban, vagy – ha valaki el is megy – a hazajövetelben. Az irány adott, tehát tudunk tenni fiataljainkért, hogy itthon fontosnak érezzék magukat.

– Bár a lakosság száma szempontjából a kis megyék közé tartozunk, úthálózatunk hosszúságát tekintve a nagy megyék közé lehet sorolni Hargita megyét. Ráadásul évtizedekig elhanyagolt úthálózatot kapott gondnokságába a megye. Mekkora a megyei utak hálózata, s ebből hány kilométert sikerült korszerűsíteni, a mai igényszintre emelni? S mindez mekkora anyagi erőfeszítést követel a megyei önkormányzattól? Mi van még hátra ezen a téren?

– Megvalósulni látszik a 2017 elején kitűzött cél, megépítjük azokat a térségeinket összekötő utakat, amelyek megléte a gazdasági fejlődést, a fiatalok hazatérését és a turisztikai lehetőségek bővítését eredményezi. Összekötjük belülről is Székelyföldet. Közel ezer kilométer utunk van, és a következő hat évben el tudunk jutni oda, hogy könnyebben és gyorsabban tudjunk közlekedni a megyében, illetve hogy összekössük a székelyföldi térségeket. Aláírtuk a Csíkpálfalvát Csíkszeredával összekötő 123E, valamint a Vasláb és Gyergyóújfalu közötti 126-os út felújításának finanszírozási szerződését. A Kiskede–Nagykede útvonalon jól haladtunk az aszfaltozással. A 134A kissolymosi úton az aszfaltút véget ér a gázvezeték és a halastavak környékén, a szükséges engedélyek beszerzése után folytatjuk a munkát. A 136B-n, a firtosváralji beszakadásnál 130 m hosszan, 18 m-es mélységig avatkozunk be. A décsfalvi híd bontására addig nem kerül sor, amíg nem születik megoldás a biztonságos ideiglenes átkelésre. Gagy esetében, a 136-os úton karbantartással állítottuk helyre az utat. Hargita megye térségeinek összekötése mellett a Kovászna, Maros, Suceava, Neamț és Bákó megyével való összekötés is prioritás. Folytatjuk Székelyföld építését, járhatóvá tesszük az utakat, összekötjük a megyéket és a családokat. 48 km szakaszon – Kovászna megye határa–Oklánd–Homoródszentmárton–Kányád–Felsőboldogfalva – korszerűsítjük az utat EU-s finanszírozással, a munkálat összértéke 124 millió lej. Az Etéd–Küsmöd–Siklód határa útvonalon a tervezés szakaszánál tart a teljes körű felújítás Maros megye határáig. A Kőrispatak és Maros megye határa közötti útszakaszt pedig most, a két ünnep között átadtuk. Mindezek mellett a többi szomszédos megye határát is átjárhatóvá tesszük, aminek olyan gazdasági és turisztikai vonzerő lesz a hozadéka, amelynek nemcsak az érintett települések, de egész Hargita megye lesz a haszonélvezője. A Bélbor és Suceava megye határa közötti út megépítésével Székelyföldet Bukovinával kötjük össze. Az északi térségbe kirándulni vágyók számára megkönnyítjük az utazást, ugyanakkor a Székelyföldre kíváncsi turisták is könnyedén juthatnak el hozzánk. Jelenleg is számos turista érkezik a térségbe, ezzel az úttal pedig még elérhetőbbé tesszük a borszéki sípályához vagy a kezelőközponthoz hasonló turistacsalogató helyeket. Ugyanilyen nagyszabású tervünk a Neamț megyével való összeköttetés, a Gyimesközéplok és Gyergyódamuk közötti útszakasszal. Az ezeréves határon mindig is átjártak az emberek, ezt tesszük újra lehetővé. Összekötjük a Gyimeseket, a Gyilkos-tavat és a Békás-szorost, kialakítva egy körforgást a Gyimesek felé, tovább Csík és Gyergyó térségébe. Bákó megye irányában az úz-völgyi út lehet Hargita megye transzfogarasi útja. Nagy erőfeszítések által, közösen sikerült járhatóvá tenni ezt az útszakaszt, a hosszú távú terv pedig a teljes felújítás. Ezzel is közelebb hozva a moldvai csángókat Székelyföldhöz, és így a brassói és a marosvásárhelyi reptér mellett egy harmadik légikikötő is százkilométeres közelségbe kerül. Ambiciózus tervünk, hogy a következő hat évben 33 út megépítését befejezzük, ezek közül már többnek a munkálata elkezdődött.

– A helyi közösségek egyre jobban magukra találnak, erősödnek, ezt jelzik a már-már mozgalommá nőtt társulási formák térhódítása, önkéntes tűzoltó-alakulatok, fúvószenekarok, egyházi kórusok működnek majd minden községben, a hagyományőrzés divat maradt, emellett megjelentek gazdasági jellegű társulások is, mint a tejszövetkezetek, gazdasszonykonyhák stb. Hogyan felelt rá a megyei tanács az ezek által megtestesített közösségi igényre?

Fotó: László F. Csaba

– Az elmúlt tíz évben 85 tejbegyűjtő központ létesült egyesületi tulajdonban, amelyeket Hargita Megye Tanácsa támogatásával szereltek fel. A szépvízi Csengő Tejszövetkezetet eszközvásárlással, a székelykeresztúri Nagy-Küküllő Tejszövetkezetet részvénycsomagok vásárlásával, a gyimesközéploki Tatros Tejszövetkezetet három hűtőtank és egy tejellenőrző műszer beszerzésével támogattuk. Tíz településen támogattuk a gazd­asszony-egyesületek konyháinak felszerelését, többek között a befőzésekhez elektromos kukták, darálók, edények beszerzésével. Önkéntes tűzoltóinkat is hosszú évek óta támogatjuk nemcsak felszerelések beszerzésében, hanem továbbképzéseken való részvételükben is, így ők is évről évre fejlődnek. Akárcsak fúvószenekaraink, amelyek működéséhez szintén hozzájárulunk, sok más egyéb tevékenységű egyesület mellett.

– Hogyan nyomta rá bélyegét a hazai nagypolitika a megyei tanács munkájára? Mit várna a jövőben a központi államigazgatástól?

– Korábban is azt mondtam, hogy nekünk, magyaroknak a hazai nagypolitikától, a Dâmbovița-parti cirkuszoktól távol kell tartanunk magunkat, mert nem a mi ügyünk, ellenben az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak bölcs tevékenységére szükség van, mint az elmúltr év is példázza: több jogszabályt sikerült átvinni a parlamenten vagy módosítani. Persze nem mindegy, hogy a forrásokat hogyan osztják el, vagy milyen jogszabályokat visznek keresztül, és az ezek körüli harcban az RMDSZ parlamenti frakciói teszik a dolgukat. Ugyanakkor nekünk megvan a saját tennivalónk itt helyben, amiről nem kellene elvonja a figyelmünket a bukaresti hírtelevíziókban nap mint nap látható szappanopera. A központi államigazgatástól ugyanakkor stabilitást, kiszámíthatóságot várnék, hogy ne kelljen például minden évben a gyermekvédelmi pénzekért harcolni, vagy hogy vegyék figyelembe a megyei utak összhosszúságát és a megye méretét, természeti adottságait. Remélem, hogy akárcsak Brüsszelben, Bukarestben is egyre jobban megismerik térségünket, az itt élők igényeit. Ezért még sokat kell dolgozni, és mi, helyi választottak is tesszük a dolgunkat a közigazgatásban, mindenki a maga helyén.

– Választási év következik: tavasszal európai parlamenti képviselőket választunk, év végén elnökválasztás esedékes. Milyen feladatok elé állítja ez a tisztségben lévő politikust?

– A brüsszeli politika kiszámítható, és legalább öt évvel korábban meg kell kezdeni a döntések befolyásolását. Fontos az Európai Parlamentben és a Régiók Bizottságában levő képviselet, hogy bele tudjunk szólni a döntéshozásba. Felismerték, hogy hangsúlyosan oda kell figyelni a vidékfejlesztésre, és hogy ennek a területnek pénzre van szüksége. Nálunk a gazdák az Európai Unió hatását legkonkrétabban az APIA-támogatások által érzik. Ezek megvonása megközelítőleg 30 000 család jövedelmét érintené, ami nagy érvágás lenne számukra, ezért fel kell lépni ellene. Éppen ezért nem mindegy, hányan és kik képviselnek bennünket az EP-ben – az erős RMDSZ-jelenlét, egy erős európai néppárti frakció növeli az esélyeinket, hogy keresztülvigyük akaratunkat. Az államelnök-választás pedig egy újabb esély arra, hogy felmutassuk közösségünk erejét az ország többségének, hogy ismét megmutassuk: vagyunk, és van célunk, víziónk az ország jövőjét illetően. A helyi politikusoknak itt is van dolguk, mégpedig a mozgósítás terén, de erről még kissé korai beszélni, az RMDSZ-ben majd meglesz a megfelelő döntés.

– Tevékenységének fontos szelete a Régiók Bizottságában kifejtett munka. Hogyan összegezné e téren az idei történéseket? Milyen hozadéka volt ezeknek a megye lakossága számára?

– Jó pár éve meghallják a székelyföldiek hangját Brüsszelben, ezt folytatni kell az eddigi hatékony csapatmunkával, konzultációk szervezésével és a helyi szakemberek bevonásával a munkába. Az idei egyik fontos áttörés a konfliktust okozó fajokkal való együttélésről szóló jelentésem, amelyet nagy ellenszélben sikerült keresztülvinni a Régiók Bizottsága testületén 2018 januárjának végén. Sikerült elérnünk, hogy a nyugati országok képviselői is felfigyeljenek arra, hogy nálunk súlyos problémák vannak a medvékkel, mivel emberéletek és anyagi javak forognak nap mint nap veszélyben. Kitartottam amellett, hogy az emberi élet védelme megkérdőjelezhetetlenül elsődleges, és megengedhetetlen, hogy a nagyragadozók védelmére vagy a biodiverzitással kapcsolatos célokra hivatkozva egy tagállam ne teremtse meg a gyors és hatékony beavatkozáshoz szükséges intézményi és szabályozási feltételeket az irányelvekkel összhangban. Ennek a jelentésnek a folytatása az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben lesz, konkrét jogszabályokat alapoztunk meg ezzel.

– Magánemberként milyennek értékeli az elmúlt év történéseit, s mit vár az új esztendőtől?

– Az év történései pozitívak voltak, és a legnagyobb öröm számomra, illetve családunknak a harmadik kislányunk megszületése. Az elkövetkező időszak róla fog szólni, hogy izgatottan várjuk az első mosolyát, lépteit, szavait. Mindannyiunknak egy kiszámíthatóbb jövőt kívánok, a székelyföldi demográfiai adatok pozitív alakulását, az egymásba vetett bizalom erősödését, és hogy a magyar emberek között ne legyen széthúzás. Elégtétellel tölt el az is, hogy a döntéshozó testületünkben a döntések 99 százalékát ellenszavazat nélkül fogadták el, a testületi ülések nem változtak pártpolitikai csatorozások színhelyévé. Megköszönöm az RMDSZ-frakciónak is a felelősségteljes munkáját. S hadd jegyezzem meg azt is, hogy nagyon profi módon dolgozott a hivatalunk, köszönet illeti a hivatal minden munkatársát a kitartó, szívós munkáért. Erre továbbra is szükség lesz, ugyanis fontos, hogy 2019-ben alapozzuk meg azt, hogy az elkövetkező 6 évben megvalósuljon a Megyei Regionális Klinika, hogy ne kelljen senki egyetemi központokba utazzon. Ugyanakkor fontos, hogy készüljünk fel a 2021-től várható új EU-s pénzalapok lehívására, hisz nem mindegy, hogy 2030-ban milyen Hargita megyéről és tágabban milyen Székelyföldről beszélünk. Ha van világos jövőkép 2030-ig, akkor sok téren várható pozitív változás, bizakodás és várható térségünk gazdasági megerősödése is.

Sarány István

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.