Csizma a konyhaasztalon

Csizma a konyhaasztalon 79.: Zsíros mennyország

Mindenki a gazdagsággal azonosítja, ha valakinek zsíros bankszámlája van, de ma már csak kevesen ismerik a zsíros mennyország, más néven kálomista mennyország kifejezést. Nem véletlen, hogy a zsíros…

Ehetetlen, mégis fogyasztjuk

Van egy veteményféle, ami nem való a kertbe, a tányérra sem, legfeljebb a csizmába az asztalon. Ennek ellenére naponta etetik vele az embert, olykor akár habzsolja is a kiválasztott és/vagy manipulált…

Vidám kerti vetemény

Íme, a közismert vetemények Erdélyben Kőváry László Erdélyország statistikája című könyvében (Kolozsvár, 1847) a 19. században: „A vetemény nálunk, hol annyi böjt van, s hol annyian böjtölnek vallások…

Parázsevés

Az 1820-ban végzett Cziráky-féle úrbéri összeírás, amely azt is feltérképezte, hogy mivel foglalkoznak, miből élnek a székelyföldi emberek, megemlíti, hogy a gombászás, s azon belül a…

Gombák: a szerencse kincsei

„Akár a szép szerencse kincsei, / mint az égből lepottyantott friss / tojások: úgy mosolyogtak reánk a pompásnál / pompásabb pöfetegek fönt a Nagyszénás magasán. / A legkülönb látképnél is különb képe…

Ünnepi éhség

A mindennapi evést az alapvető életszükségletek között tartjuk számon, a lakomák viszont lehetnek ünnepi rítusok, vagy az öncélú dőzsölés részei; azt is mondják, hogy a szűkebb baráti körben vagy…

Sárgát virágzik a repce

A repce szó első írásos adata magyar nyelvterületen 1590-ből való. Székelyföldön legkorábbi leírás a Benkő Józsefé 1783-ból közönséges repce néven. Tájszólásainkban számos alakváltozata használatos,…

Az illetlen retek és a lóretekfa

Hónapos-, sör-, fekete-, jégcsapretek – nagyjából ezek a közismert fajták. A retek ősidők óta termesztett és fogyasztott gyökérzöldség, amelyet kedveltek az ókori Mezopotámiában, Kínában, Egyiptomban,…

Zabhegyezés

Székely falucsúfolókból ismeretes, hogy a menaságiakat zablepényeseknek hívták. Hogy miért, ahhoz nem kell különösebb magyarázat, nyilvánvaló, hogy az étkezési szokásaikkal függött össze. Különben…

A gabona élet

A magyar ember ma is életnek nevezi a gabonát. Baróti Szabó Dávid Kisded szótárából (Kassa, 1784, bővített kiadás 1792) megtudom, hogy még a 18. században is a gabona neve „élet, élemény, élelem”…

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek