péntek, november 27, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

Bűnpártolás gyanújával folytatódik a vizsgálat

Bűnpártolás, iratok megsemmisítése, csalás és szándékos félretájékoztatás gyanújával a legfőbb ügyészségen folytatódik az a vizsgálat, amelyet a büntetőjogot módosító, országos tiltakozási hullámot kiváltó kormányrendelet ügyében indított az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA).

Iktatták tegnap a legfőbb ügyészség bűnügyi és kriminalisztikai osztályán a 13-as sürgősségi kormányrendelet elfogadásával kapcsolatos iratcsomót, miután a DNA elhárította az illetékességet ebben az ügyben, és a legfőbb ügyészség hatáskörébe utalta a nyomozás folytatását. Ezt megelőzően kihallgatták a kormány több miniszterét, illetve a vitatott rendeletet kidolgozó igazságügyi minisztérium több tisztségviselőjét. A DNA közleménye szerint azért adták át az ügyet a legfőbb ügyészségnek, mert nem találtak bizonyítékokat a feljelentők által jelzett korrupciógyanúra, nevezetesen arra, hogy valaki párton belüli politikai befolyását jogosulatlan haszonszerzésre használta volna (az időközben hatálytalanított rendeletről a jobboldali ellenzék és a tüntetők azt állították, hogy azzal valójában korrupcióval vádolt politikusok, elsősorban Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök felelősségre vonását próbálta megakadályozni az időközben lemondatott Florin Iordache volt igazságügyi miniszter). Azt azonban a vádhatóság megerősítette, hogy a január 31-i kormányülésen elfogadott rendelet váratlan napirendre tűzésénél több bűncselekmény is történt, amelyeket a legfőbb ügyészség hivatott kivizsgálni. A legfőbb ügyészség közleménye szerint a következő bűncselekmények gyanúja merült fel: bűnpártolás, a kormány vagy egy minisztérium tevékenységével kapcsolatos adatok rosszhiszemű közlése a parlamenttel vagy az államfővel az államérdeket sértő tettek leplezése érdekében, okiratok és bizonyítékok elrejtése vagy megsemmisítése, hamis okirat kiállítása.
A DNA egy korábbi közleménye rámutatott, hogy a 13-as rendelettel kapcsolatos nyomozás során arra utaló jeleket találtak, hogy bizonyos véleményezéseket megsemmisítettek vagy eltüntettek, más dokumentumokat pedig meghamisítottak. Bizonyíték van rá, hogy a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztérium által az igazságügyi minisztériumhoz először, faxon küldött, január 31-i véleményezést megsemmisítették, az eredeti dokumentumot pedig, amelyet az igazságügyi tárca képviselőinek adtak át, elsikkasztották. A DNA szerint 2017. január 17-én kidolgozták a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartási törvénykönyvet módosító, valamint a közkegyelemre vonatkozó sürgősségi rendeletek tervezeteit, majd közzétették azokat az igazságügyi minisztérium honlapján, hogy az illetékes intézmények fejtsék ki álláspontjukat a tervezetekkel kapcsolatban. Január 25-e után a beérkezett – javarészt bíráló – álláspontokat az igazságügyi tárca szakértői összefoglalták, majd hat átiratban fogalmazták meg a tervezetekkel kapcsolatos kritikákat, amelyek a tervezet tartalma mellett ezek elfogadásának módjára is kiterjedtek. A legterjedelmesebb átirat január 27-én kelt, ez több mint 30 oldalas, és összefoglalja az igazságszolgáltatási rendszer képviselői által megfogalmazott véleményeket. A vádhatóság azt is közli, hogy a január 31-én este 19.45-re tervezett kormányülés kezdetéig (amelynek napirendjén egyébként nem szerepelt a büntetőjogot módosító kormányrendelet elfogadása) a szükséges öt véleményezés közül csak kettő készült el a szóban forgó rendeletről. A parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztérium véleményezése 20 óra körül készült el. Iktatása, aláírása és lepecsételése után az említett dokumentumot faxon küldték el az igazságügyi minisztériumhoz, a faxot iktatószámmal látták el, és lepecsételték a szabályzat szerint, tehát hivatalos okmánnyá vált. Azonban később a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztérium véleményezésén módosítottak, és újabb, ezúttal kedvező véleményezést szövegeztek meg.
A DNA szerint a január 31-i esti kormányülésen a kabinet úgy fogadta el a büntetőjogot módosító rendeleteket, hogy formálisan megállapította a szükséges véleményezések meglétét, holott a Legfelső Igazságszolgáltatói Tanács (CSM) véleményezése egy régebbi tervezetre vonatkozott, a külügyminisztérium véleményezése csak egy aláírással volt ellátva, és a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztérium első véleményezését (amely meggátolta volna a 13-as rendelet elfogadását) egyszerűen nem csatolták az iratcsomóhoz. A parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztérium második, már kedvező véleményezését csak másnap, február 1-jén tették hozzá az iratcsomóhoz, úgy, hogy ugyanazt az iktatószámot írták rá, amellyel az első, megjegyzéseket és javaslatokat megfogalmazó dokumentum volt ellátva.
A vádhatóság szerint ezen körülmények indokolttá teszik, hogy a nyomozást kiterjesszék, és hivatalos okiratok elsikkasztásának vagy megsemmisítésének, valamint hamis okirat kiállításának gyanúja miatt folytassák a kivizsgálást.

[box type=”shadow” ]AB: a DNA túllépte hatáskörét

Túllépte hatáskörét, és ezzel alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő, országos tiltakozási hullámot kiváltó kormányrendelet ügyében végzett vizsgálata során – állapította meg az alkotmánybíróság (AB). A testületnél Călin Popescu-Tăriceanu, az ALDE elnöke emelt óvást, arra hivatkozva, hogy az ügyészségi vizsgálat a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti az, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.[/box]

Kapcsolódó cikkek:

14,237RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb