Bűnbakok

200

Hogy kik? Mi. Mindannyian. Nem tudom, hogy mások mit éreznek ilyenkor. Vajon ki a hibás? Annyi biztos, hogy én magam is vétkes vagyok. Egyrészt azért, mert képtelen vagyok megfelelően viszonyulni, és úgy feldolgozni a mostani helyzetet, hogy az jó legyen. Egyéb nincsen bennem, csak kétkedés, hogy nem jó, hogy nem elég mindaz, amit teszek, vállalok, írok. Nem javítok, nem pótolok eleget. Tulajdonképpen nem nagyon maradt más semmi, csak a virtuális térben történő tapogatózás, illetve olvasmányélmények újragondolása, újraértelmezése, a tapasztalatok leszűrése, ha a betűk birodalmába veti be magát az ember.
Meg voltam győződve arról, hogy elég fegyelmezett vagyok. Bizony, kiderült egy és más. Hogy semmi sem egyértelmű. Gondolom, így van ezzel a vezetői és a vállalkozói réteg is egyaránt. Vezetni kellene a népeket. És lehetőleg dolgozni is minden szinten. Jót. S jól. Olvasom a hírportálokon, hogy Ausztriában sikerült kilaposítani a járványgörbét. Bármennyire is bizakodók az osztrákok, nem hiszem, hogy ennyire „rózsás” lenne a helyzet náluk. Csakhogy… Valahogy belém rögzült a fenyegetés – ez is olvasmányélmény –, hogy legalább három hónapos kijárási korlátozásra kell felkészülni, és még azt követően is sokáig óvatosnak kell lennünk. Hiszen még védőoltás sincs. Jó esetben, ha minden megfelelően alakul a kutatás terén, akkor is eltelhet egy esztendő, míg piacra kerül a vakcina. Ausztria viszonylag látványos eredménye talán annak köszönhető, hogy ott jóval több tesztet végeztek lakosságarányosan, mint Szerbiában, mint Magyarországon, vagy éppenséggel nálunk.
Néhány napos optimizmust követően Németországban is megállt a fertőzések visszaszorulása, tegnap 11 órakor tette közzé a Robert Koch Intézet (RKI), hogy a reprodukciós ráta 0,9-ről ismét 1,0-re emelkedett, ami azt jelenti, hogy minden fertőzött továbbadja a vírust legalább egy embernek. És bármennyire is jó vagy erős az ottani egészségügy, az 1,3-as ráta egy hónap alatt annyira túlterhelné az ellátórendszert, hogy nem bírna helytállni. Ott a tegnapelőtti adatok szerint 1144 esettel voltak magasabbak a mutatók, mint vasárnap… Ezért kell óvatosnak lenniük a vezetőknek, hogy képesek legyenek úgy terelni az életet, olyan határok mentén, amelyeken belül némiképp csökkenthető a kockázat. Az is sokat mond, hogy világszinten is „csak” mintegy 3 041 550 esetet regisztráltak. Az az érzésem – s bár ne lenne igazam! –, hogy a baj nagyobb része még hátravan. Ne is menjünk tovább, ne nézelődjünk túl sokat, mert sok a biztatás, és sok a lehagoló jel is…
Úgyhogy legyünk óvatosak. És ne érezzük bűnbaknak magunkat. És fájjon annyira a szenvedés.
Türelem. Türelem. És még egyszer: türelem. Azt hiszem, az is nagyon fontos, ha dolgozhatunk. Akik dolgozhatnak, talán nem érzik annyira kiszolgáltatott helyzetben magukat. Bármit is! Hisz mindjárt más a baj és a vírus-idő iránti viszonyulásuk. Öröm az ürömben, hogy felfedezhetünk ismét olyan tevékenységi területeket, amelyeket hanyagoltunk. Amelyeket már-már elfelejtettünk.
Hazajártam a hét végén – falura, hová máshová! –, és örömmel tapasztaltam, hogy az egyik szomszéd elbontotta az évek óta romladozó kerítését és elkezdte újra cserélni. Egyszerű megfontolásból, arra gondolva, hogy most milyen jól ráér, mert nem kell elmennie a településről. Pár héttel ezelőtt még azt mondta, hogy majd ősszel, ha befejezi a nagyobb munkálatokat, amelyeket másutt vállalt. – Oda én most nem kellek! – mondja a legnagyobb tárgyilagossággal. – Fel kellett volna építenünk egy új házat, de azt mondta a tulajdonos, hogy ne fogjunk hozzá… Úgyhogy én ezt a javítást egyedül végzem. Hogy húzódjon hosszabb ideig. Nem kell segítség, ezen a héten, meg a május elsejés hétvégén simán befejezem…
Ha engedjük, hogy megtaláljon minket a rendkívüli időben a feladat, akkor nagyot alakíthatunk. És még büszkén elmondhatjuk, hogy nem kerestük magunkban a bűnbakot, és eszünkbe sem jut a fölösleges depressziók mélyére elvonulni. Mert nagyok a mélységek. Ha nem nézünk a szakadékokba alá, akkor nem környékeznek meg folyton az egyéni démonjaink.

Simó Márton

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.