Brüsszel fejezze be az igazságszolgáltatás figyelését!

75

Románia már valamennyi feltételt teljesíti ahhoz, hogy az Európai Bizottság befejezze a hazai igazságszolgáltatás figyelemmel kísérését – jelentette ki Florin Iordache igazságügyi miniszter.

Florin Iordache. Elfogyott a türelme az új igazságügyi miniszternek

Brüsszel tíz éve, Románia és Bulgária EU-csatlakozása óta kíséri figyelemmel a két ország igazságszolgáltatásának működését az úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmus keretében. Florin Iordache, az új igazságügyi miniszter szerint most már befejezhetné ezt a tevékenységét. A tárcavezető az Európai Bizottság küldöttségével folytatott megbeszélést, amely azért jött Romániába, hogy tájékozódjon az igazságszolgáltatás helyzetéről, ugyanis a brüsszeli uniós végrehajtó szerv hamarosan közzéteszi a román igazságszolgáltatásról szóló újabb éves jelentését.
A tárcavezető mindezzel nem mondott újat, Románia ugyanis már évek óta sürgeti, hogy kapjon végre határidőt Brüsszeltől az ellenőrzési mechanizmus lezárására. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tavaly februárban ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a lehető leghamarabb, vagyis még a jelenlegi uniós bizottság megbízatásának lejárta előtt létrejöhetnek ezek a feltételek.
Florin Iordache az uniós küldöttséggel folytatott megbeszélést követően elmondta: ismertette a kormány álláspontját, miszerint semmi szükség megvárni 2019-et, akár már az idén is le lehetne zárni a mechanizmust, hiszen az ország jelentős lépéseket tett a jogállamiságot biztosító intézményei megerősítése érdekében. „Románia ebben a pillanatban elég garanciát nyújt arra, hogy az igazságszolgáltatásban tevékenykedő valamennyi intézmény jó feltételek között működjön” – jelentette ki.
Mint ismeretes, a hazai igazságszolgáltatás működésének egyes hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót Románia schengeni tagsága ellen.

[box type=”shadow” ]Kihirdette Johannis a nyugdíj-adómentesítést

Kihirdette Klaus Johannis államfő csütörtökön az Adótörvénykönyv 2015/227-es jogszabályát módosító és kiegészítő, valamint az egészségügyi reformra vonatkozó 2006/95-ös törvényt módosító törvényt, amely adómentessé teszi a 2000 lejnél kisebb nyugdíjakat és mentesíti a nyugdíjasokat az egészségbiztosítási hozzájárulás kifizetése alól – közölte az elnöki hivatal.  Az új cikkelyek értelmében a nyugdíjasoknak csak a 2000 lejen felüli összegre kell adót fizetniük, az egészségbiztosításukat pedig az államkasszából fedezik.[/box]

[box type=”shadow” ]Beterjesztik a költségvetés-tervezetet

A kormány január 25-e körül terjeszti a parlament elé a költségvetés tervezetét – jelentette be Sorin Grindeanu miniszterelnök. A kormányfő azt kérte a pénzügyminisztertől, hogy mától kezdődően egyeztessen ebben az ügyben az egyes minisztériumok képviselőivel. Klaus Johannis államfő korábban kijelentette, fenntartható idei állami költségvetést vár az új kormánytól. Közölte: a legfontosabb elvárása az, hogy az államháztartási hiány ne haladja meg a GDP 3 százalékát, a védelmi kiadásokra pedig 2 százalékot fordítsanak, Románia ugyanis ennyit vállalt nemzetközi katonai szövetségesei felé. Hozzátette: a kormánynak nem lesz könnyű feladata teljesíteni ezeket a feltételeket olyan, már meghozott és kilátásba helyezett kiadásnövelő intézkedések mellett, mint például a bér- és nyugdíjemelés, vagy az adócsökkentés. [/box]

[box type=”shadow” ]Alkotmányos a „vakációs kormányrendelet-törvény”

Alkotmányos az a törvény, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy rendeleteket bocsásson ki a parlamenti vakáció alatt – döntött csütörtökön az Alkotmánybíróság. A taláros testület ezzel elutasította a PNL, az USR és a PMP 88 képviselőjének a jogszabállyal kapcsolatos alkotmányossági kifogását, annak megalapozatlan volta miatt. Az Alkotmánybíróság elnökének érvelése szerint, amennyiben a kormány olyan rendeletet adna ki, amely szembemegy az alaptörvénnyel, akkor az ellen alkotmányossági kifogást lehetne emelni, és alkotmányellenessé nyilvánítani. Az óvás szerint a törvény megszegi az államhatalmi ágak szétválasztására és egyensúlyára vonatkozó elvet. Az Alkotmánybíróság szerint azonban ez az érv nem helytálló, mert éppen az Alkotmány az, amely megengedi, hogy bizonyos időszakokban a parlament – ideiglenesen és bizonyos területekre vonatkozóan, felügyelete megtartásával – átruházza törvényalkotói jogkörét. Az alkotmányossági vitán túlmenően, az ellenzék valójában azt kifogásolja, hogy a – megfogalmazásukban – „Dragnea–Grindeanu-kormány” sürgősségi rendeletek egész sorával készül ellenőrizhetetlenül rövid időn belül gyakorlatba ültetni elképzeléseit. A PNL álláspontja szerint az egyszerű és sürgősségi kormányrendeletek kibocsátása kivétel kellene legyen, és nem egy lehetőség arra, hogy a parlamentet a kormány „mellékletévé” változtassák. [/box]

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.