Borzsovában már nem egzotikum a mustár

34

 

Hat év termesztői tapasztalat, hathektáros termesztési felület, egy tonna körüli átlagtermés, könnyű értékesítés – így hangzana címszavakba zsúfolva a csíkborzsovai, a megyében máig egyedüli mustármagtermesztő családi vállalkozás olajos növényhez fűződő múltja és jelene. A valóság ennél összetettebb, és akárcsak a mustár virága, sokkal színesebb.

Nem lepődnek már meg azon a környékbeli gazdák, hogy a Csíki-medence közepén, a Csíkborzsova, Madéfalva és Csíkrákos által határolt nagymezőben évről évre sárga színben pompázó parcellákat látnak. Török Jenőék családi gazdasága ugyanis már hatodik esztendeje foglalkozik mustárnövény termesztésével: az apró magvú, látványos, élénksárga virágú ipari növénynek idén is hat hektárt szántak.

Séta a határban

A családi gazdaság szakmai vezetőjével – aki nem mellesleg a megyei mezőgazdasági igazgatóságot is igazgatja – nemrégiben határszemlére indultunk. Elsőként a tavaszbúzával bevetett parcellákat néztük meg, majd a pityókatáblák következtek. A mustár termesztéséről is a virágzásának vége felé járó, de így is méhek, poszméhek ezreit vonzó, többhektáros parcella mellett beszélgettünk.

A mustár termesztésében – akárcsak a burgonya és legtöbb időjárásra, betegségekre és kórokozókra érzékeny haszonnövény esetében – minden esztendő más-más kihívások elé állítja a gazdát. Tavaly kifejezetten nehéz esztendő volt – vallja Török Jenő. A tavaszi vetést követő hideg időszak – amikor mínusz 7 fokig csökkent a hőmérő higanyszála – gyér keléshez, később pedig a gyomnövények nem kívánt térnyeréséhez vezetett. A tavalyi eset tanulságait levonva és a csíki klímaviszonyokhoz idomulva idén a mustár későbbi, április közepére időzített vetése mellett döntöttek. A számítás bevált: a növény az idei tavaszt végigkísérő szélsőségek ellenére is kellő sűrűségben kelt és szépen fejlődött.

– A mínuszok sem ártottak. Ha csak nem veri el a jég vagy valamilyen más baj nem éri, akkor a hektáronkénti átlagtermésünk sokkal jobb lesz, mint a tavalyi. A mustárt hat hektáron termesztjük és nagyságrendileg 900-1100 kilós átlagra számítunk. Ezzel már elégedettek vagyunk, pláne ha jó áron tudjuk eladni – részletezte a szakember.

Kellett valami a vetésforgóba

A mustár termesztése pénzügyileg a kalászosokhoz áll legközelebb: nagyjából hasonló a jövedelmezősége, mint a búzának, de a borzsovai családi gazdaság hat évvel ezelőtt, amikor a vetésforgóba az olajos növényt is bevonta, elsősorban nem a mustárgyártási alapanyagon elérhető profitot tartotta szem előtt.

– Összesen 40 hektáron gazdálkodunk, ebből 7 hektáron van pityóka. A megfelelő vetésforgó kialakításával volt gond, ugyanis ha nem találunk ki valamit, túl dominánssá válnak a kalászosok: a búza, a tavaszbúza és az árpa. Ezért kerestünk egy olyan növényt, amelyik eltér a kalászosoktól. A silókukorica azért nem jött szóba, mert állattartással nem foglalkozunk. Emiatt esett a választásunk a mustárra, ami jól beleillik a vetésforgóba, hol főkultúraként, hol másodvetésként. Ugyanakkor határozottan állítom, hogy azokon a parcellákon, ahol mustárt vetettünk, látványosan csökkent a kártevők, a nematódák, a fonálférgek száma. Azóta sokkal kevesebb gondunk van a didilenkusszal és egyéb kórokozókkal is. Ami felbecsülhetetlen előny, különösen, hogy a mustárt általában a pityóka előveteményének használjuk, de más növénykultúrák esetében is használható. Kevesebb műtrágya szükséges. További előnye, hogy a mustár után könnyebb a talaj megmunkálása, ami jelentős üzemanyagspórolást jelent. A tényleges haszon tehát több részből adódik össze – indokolta meg a választást Török Jenő. Hozzátette: hasonló jó talajtisztító hatással bír a mustár rokonságába tartozó repce és olajretek is.

Kifizetődő zöldítés

A gazdálkodóknak persze nem­csak a termesztési technológia betartása, hanem a termény értékesítése is gyakran gondot okoz. A mustármag ilyen szempontból sokoldalúan felhasználható, ezért könnyen és viszonylag jó áron értékesíthető terménynek számít. A borzsovai mustártermés tavaly kilónként 3,5 lejes áron talált gazdára, ráadásul az elmúlt két évben nem is jutott belőle élelmiszeripari célokra: a termést teljes egészében olyan gazdálkodók vásárolták fel, akik a területeikre zöldítési támogatást igényelve a mustár másodvetésű zöldtrágyának vetették. Ilyen módon az alaptámogatásokon felül hektáronként 132 eurós többlettámogatásra tarthatnak számot. Az idei termésből azonban – mivel nagyobbnak ígérkezik – valószínűleg jut a mustárgyártóknak is – jegyezte meg a csíkborzsovai családi gazdaság vezetője. De biztosat, csak a termés betakarítását követően lehet állítani: az aratógépet a mustárparcellákon augusztus 10. környékén állítják munkába.

Pityókáról három év átlagában

A mustár, a kalászosok és pityóka persze nemcssssak a vetésforgóban, hanem a jövedelmezőség terén is kiegyenlíti egymást. A bevételi oldalon a prímet persze a pityóka vezeti, köszönhetően annak is, hogy az utóbbi két évben termelői szempontból nagyon jó volt a krumpli ára. A burgonya árát viszont a külső, a konjunkturális tényezők határozták meg, épp ezért a csíki, székelyföldi pityókatermelőknek sem szabad elbízniuk magukat – figyelmeztet Török.

– A burgonya megítéléséhez három év átlagát kell figyelembe venni. A három év alatt általában egy jó, egy közepes és egy gyenge év váltja egymást, ennek megfelelően alakulnak az értékesítési árak is. Három év átlagában kell gondolkozni, ebből adódóan egy-egy rossz évre nem szabad azonnal a burgonyaterület csökkentésével reagálni. A helyzetet hosszabb távon kell megítélni – fejtette ki. A várható pityókatermés nagyságát persze az alkalmazott termesztés-technológia és időben elvégzett növényvédelmi kezelések eredményessége is nagyban meghatározza. Tavalyhoz hasonlóan idén is nagy szórás lesz a hektáronkénti pityókahozamokban: akik időben védekeztek a vész ellen, azok bő, piacos méretű gumókra, akik nem, azok nagyon gyenge termésre számíthatnak – hangsúlyozta lapunknak a szakember.

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.