Boldognak tűnik a székely

65

Első alkalommal próbálták egyfajta „szubjektív boldogságmérővel” megmérni a székelyek jóllétét. Kiderült, hogy ahhoz képest, amennyire búskomornak tartják őket, mégis eléggé boldog a székely. Sőt a nők, a tanultabb emberek és a városi­ak az átlagnál is rózsaszínűbbnek látják a világot és a jövőt. Összességében a megkérdezettek majdnem 7-est adtak saját boldogságukra.

Kedd délután a székely­ud­varhelyi városháza dísz­termében Szabó Árpád közgazdász, egyetemi tanár, kutatásvezető ismertette a felmérés eredményeit. Maga az ötlet az Udvarhelyszéki Kis- és Közepes Vállalkozások (UKKSZ) ügyvezetőjétől, Györgyei Szabó Magdolnától származik, amit – némi hezitálás után – felkaroltak a vállalkozók, majd a Székelyhon támogatásával február 27. és március 8. között online kérdőív kitöltésére biztatták a 15 év feletti, a történelmi Székelyföld területén élő, magát székelynek érző olvasókat. 1422 érvényes kérdőívet dolgozott fel dr. Szabó Árpád. A minta közel sem tekinthető reprezentatívnak, de az eredmény azért érdekes.

Bhutántól Székelyföldig
Bhutánból származik a kezdeményezés, hogy egy nép, egy ország jólétét ne a megszokott GDP-vel, GNP-vel méricskéljék. Bhutánban ugyanis az uralkodó 1972-ben felvetette, hogy a boldogság index legyen egy adott ország fejlettségének fokmérője. Azóta évről évre kiszámolják, táblázatba rendezik az eredményeket.
A „székely vizsgálatban” – amely az első a maga nemében – a válaszolókat arra kérte a kérdőív, hogy jelenleg érzékelt állapotukat helyezzék el egy skálán, ahol a 0 az elképzelhető legrosszabb helyzetet, a 10 pedig a legjobbat jelenti, azaz próbálják megsaccolni, hogy a kitöltés pillanatában mennyire érezték boldognak magukat. Továbbá arra is felelniük kellett, hogy miként látják a jövőt, azaz a boldogságuk szempontjából 5 év múlva hol fognak tartani. A válaszok alapján a Székely Boldogság Index 6,97 lett, azaz a tízes skálának majdnem a hetedik fokán állnak a székelyek, és a 141 országot tartalmazó idei listán ezzel a számmal a 18-19 helyet foglalhatnánk el!
A lista élén Finnország, Dánia és Norvégia áll, a legutolsó helyen Afganisztán, a székely boldogságindex pedig az USA és Belgium közé került, maga mögé utasítva Romániát és Magyarországot is! A jövőre kivetített szám még magasabb: 7,69, eszerint a székelyek kimondottan rózsaszínben látják a világot.

Kissé torzít a minta
Szabó Árpád alaposan elemezte a válaszadók csoportját. Kiderült, hogy az online felmérés akár a Hargita megyei boldogságindex címet is viselhetné, mert javarészt csíkszékiek (579 személy) és udvarhelyszékiek (442 személy) töltötték ki. Székelyföld hagyományos székeire lebontva legboldoggabbnak a kézdiszékiek tűnnek, és a városiak boldogságindexe kicsit magasabb, mint a vidékieké. Egyébként sokkal többen reagáltak a felkérésre urbánus környezetből.
A válaszadók többsége 25-34 év közötti személy volt, boldogságindexük 7,04 lett, de életkor szerint a 75 év felettiek viszik el a pálmát, azaz ők tűnnek a lgboldogabbnak.
Túl sok nő töltötte ki a kérdőívet – mondta a bemutatón a kutatásvezető (775 nő szemben a 654 férfival). Az eredmények fényében a nők boldogabbak, mint a férfiak, de boldogabbak a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők is az iskolázatlanoknál. Szóval az érzékelt boldogság eszerint alaposan összefügg a megszerzett oklevelekkel, hiszen a legmagasabb indexet a doktori végzettséggel rendelkezők „produkálták”.
Egy másik érdekes adat, hogy a heti rendszerességgel templomba járók tűnnek a legboldogabbnak a kutatás szerint, de a nagycsaládban élők, és azok, akik rendszeresen támogatják a rászorulókat, ugyancsak elöl vannak a boldogságskálán.

Szentegyházán dobog Székelyföld szíve
A felmérés arra is próbált választ találni, hogy milyen területek erősítik a boldogság érzését Székelyföldön, és úgy tűnik, hogy a családi kapcsolatok, az egészség és a természeti környezet „járul hozzá” leginkább, miközben a válaszadók anyagi helyzetüket tartották legrosszabbnak.
Szabó Árpád így összegzett: a felmérésben részt vevők mindenikének volt internetelérése, túl sok nő, túl sok felsőfokú végezettséggel rendelkező és túl sok városi töltötte ki a kérdőívet, és felülreprezentált Hargita megye is. A felsorolt kategóriáknak mind magasabb volt a boldogságindexe, ezért feltételezhető, hogy egy igazából reprezentatív mintában a boldogságindex alacsonyabb lenne a 6,97-nél. A közgazdász szerint érdemes lenne átfogóbb kutatást végezni.
Ezzel nem volt vége a Boldogság Világnapjára szervezett eseménynek. Az UKKSZ úgy gondolta, hogy ha már ismerjük a Székely Boldogság Indexet, akkor derüljön ki az is, hogy hol dobban Székelyföld szíve, azaz hol van a térség közepe. Sztojka István földmérő kiszámította, hogy Székelyföld földrajzi középpontja Szentegyháza adminisztratív területére esik.

Asztalos Ágnes

A cikk a Hargita Népe március 22-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.