Bő lett és jót tett a júniusi csapadék

Ami kedvez a burgonyatermesztőknek, hátrányos a szénacsinálóknak

660

A szélsőséges időjárási viszonyok jellemzik egyelőre az esz­tendőt, ilyen körülmények között a mezőgazdasági fő­kul­túrák állapota is hónapról hó­napra változik. A júniusban érkezett eső sokat tompít az áprilisi, májusi aszály kárhatásain, de a búza hektáronkénti hozama így is 20-25 százalékkal marad el a várttól. A burgonyatermesztők viszont jó termésre számíthatnak: kár, hogy a pityókának szánt termelőfelület Hargita me­gyében újabb 10 százalékkal, 7500 hektárra apadt.

Pihenő kaszálógép. A sok csapadék miatt kivárnak még a szénacsinálással a gazdák Fotó: Domján Levente

Az idei termés szempontjából sorsfordítónak számít a június folyamán érkezett kiadós, nagy mennyiségű csapadék. A kalászosok terméskiesése azonban így is 20-25 százalék körüli lesz – mondta el tegnap lapunknak nyilatkozva Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.

Hozzászokni a szélsőségekhez
Az agrárszakember kifejtette: a júniusban lehullott csapadék jelentőségét csak nagyobb távlatban, az elmúlt fél év változékony és rendkívül szokatlan időjárási viszonyai­nak tükrében lehet helyesen értelmezni.
– A helyzet megértéséhez egy kicsit messzebbre kell visszanyúlnunk. Amikor kemény tél kellett volna legyen, szokatlanul enyhe volt az időjárás. Ezt követően március az utóbbi 40-50 esztendő leghidegebb tavaszi hónapja volt, ráadásul ez időszak alatt a sokévi csapadékmennyiség háromszorosa hullt. Áprilisban és májusban ismét átestünk a másik végletbe: mindkét hónap nagyon meleg és nagyon száraz volt. A szokásos csapadékmennyiségnek még a negyede sem érkezett. Tulajdonképpen nem is volt tavasz: április 5–6. óta gyakorlatilag 25-26 Celsius-fokos nyári hőmérsékleti értékeket mérünk, ami Csíkra, és úgy általában Hargita megyére nem jellemző. Június ehhez képest rendkívüli csapadékgazdag: a hónapból eddig eltelt 20 napból 15 esős volt. Udvarhelyen ennek ellenére mégis szárazságról beszélhetünk, hisz 20 nap alatt a négyzetméterenkénti csapadékmennyiség a térség esetében összesítve sem éri el a 35 litert. Csíkban ehhez képest 120 litert, Gyergyó vidékén pedig Medárd napjától négyzetméterenként több mint 150 litert mértek. Úgy tűnik, a gazdáknak egyre inkább fel kell készülniük és alkalmazkodniuk kell a szélsőséges időjáráshoz – mutatott rá Török Jenő. A szokatlan meleg miatt egyébként idén korábban kerül sor a betakarításra is: hamarabb érnek be a gyümölcsök, de a búza aratása is a megszokottnál jóval hamarább kezdődik.

Gyérebb kalászosok, élénkülő kaszálók
A változékony időjárás és csapadékellátottság természetesen a növényeket is megviselte: a tavaszi vetésűek esetében egyenlőtlenül, gyéren kikelt kalászosok, míg az őszi vetésűek közül gyengén fejlődő, elégtelenül bokrosodott búzák jelezték a vízhiányból eredő problémákat.
– A várható termésmennyiséggel igen, a minőséggel viszont nem lesz gond. A kalászosokat nem sok betegség veszélyezteti. A búzánál a hektárhozam visszaesése általában jót tesz a minőségnek: átlagos esztendőhöz képest idén 20-25 százalékkal, a tavalyi rekordévhez képest pedig 30 százalékkal kisebb búzatermésre számítunk. De ennél rosszabb is lehetett volna: az elmúlt húsz nap alatt, a sok esővel nagyon sokat változott pozitív irányba a helyzet – tette hozzá a szakigazgató.
Török Jenő szerint a legnagyobb terméskiesésre azok az állattartók számíthatnak, akik jószágaik takarmányszükségletét vetett helyett a természetes kaszálókról biztosítják. Ugyanez igaz a természetes legelőkre is.
– A gazdák épp ezért ki is vártak a kaszálással. A júniusi esők hatására esetükben is javult egy kicsit a helyzet, a felserkent aljnövényekkel nőtt a kaszálók hozama, a naponta eleredő eső viszont alaposan meg is nehezíti a szénacsinálók dolgát – jegyezte meg a mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Elmondta, idén Hargita megyében megduplázódott a cukorrépa vetésterülete, ám a kultúrának szánt 140 hektárból 15 hektáron az ipari növény újravetésére kényszerültek a termelők.

Pityóka már csak 7500 hektáron
A pityókatermesztők ellenben – ha minden így marad – elég jó esztendő elé nézhetnek: a hetekben érkezett csapadék nagyon jól jött a virágzásban lévő növény fejlődéséhez. Rossz hírt e téren inkább a burgonyával beültetett területek vártnál is nagyobb apadása okoz: Hargita megyében a meghatározó gumós növényt idén csupán 7500 hektáron termesztik a gazdák, ami tavalyhoz képest újabb 10 százalékos csökkenést takar. A burgonyaparcellák fogyatkozása számottevő: az új sláger-növénynek az APIA által is szép összegekkel támogatott lucerna számít, ami idén máris több hektárt foglal el, mint a burgonya.
– A burgonya nem szenvedte meg a tavaszi két hónapos aszályt, mivel a vetőgumó ültetéstől kikelésig biztosítja a növény fejlődéséhez szükséges nedvességet, így viszonylag jól vészelte át a májusi időszakot is. A szárazság inkább oly módon befolyásolta, hogy valamivel kevesebb gumót kötött. Azokat viszont nagyobbra növeli. És mivel a hazai fogyasztási szokások alapján itthon inkább a méretesebb pityókát lehet könnyebben eladni, ez nem is olyan nagy baj. A burgonyaültetvények szépnek mondhatók, csak nagyon vigyázni kell a burgonyavészre, mivel a reggeli köd, a naponta szemerkélő eső és a levegő magas hő- és páratartalma nagyon kedvez a pityókának, de a vésznek is. Javasolom kezdjék meg a védekező permetezéseket: a gondosabb termelők már a második kezelésnél tartanak – tette hozzá Török Jenő.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.