péntek, november 27, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

Bő 1,3 milliárd lejt fizetnek ki az állattartóknak

Összesen 1387 millió lej támogatásra számíthatnak tavalyi igényléseik alapján az uniós és hazai költségvetésből a romániai szarvasmarha-, juh- és kecsketartó gazdák. Az állattenyésztési ágazatnak szánt támogatási keretösszegekre a napokban bólintott rá a kormány.

Nézelődők a gyergyóremetei gazdanapokon Fotó: Domján Levente

Elfogadta a kormány az állattartók támogatására szánt pénzügyi keretösszeget, így már csak az ellenőrzési jegyzőkönyvek összesítése alapján a támogatásra jogosult juh- és szarvasmarha-állományszám meghatározása hiány­zik ahhoz, hogy kiderüljön, 2016-ra egészen pontosan mekkora egyedenkénti támogatásra is számíthatnak a hazai, ezen belül a Hargita megyei juh- és szarvasmarha-tenyésztő gazdák.

Felosztott keretösszegek
A csütörtökön elfogadott, a Hivatalos Közlönyben pénteken megjelent 62-es számú kormányhatározat értelmében a hazai költségvetésből biztosított átmeneti támogatásokból (ANT) összesen 189,609 millió eurót, azaz 844,462 millió lejt osztanak szét az állattartó gazdák között, míg az uniós alapokból finanszírozott, a törzskönyvezett állományra járó kiegészítő állattenyésztési támogatási (SCZ) jogcímekből további 122 millió euróra, vagyis 543 millió lejre számíthatnak a gazdák 2016-os igényléseik alapján.
A jogszabály a támogatási keretösszegek felosztásáról is rendelkezik. Eszerint a különböző ANT-s támogatási jogcímeken a tejtermelő szarvasmarhatartókat – az értékesített tej mennyiségének függvényében – 115,5 millió lejjel (25,933 millió euróval), a húshasznú szarvasmarhákat tartó gazdákat 485,289 millió lejjel (108,985 millió euróval), míg a juh- és kecsketartókat 243,573 millió lejjel (54,690 millió euróval) segítik. Nem hivatalos számítások alapján a juh- és kecsketartók a keretösszegből idén állatonként 26 lejes ANT-támogatáshoz jutnak. A szarvasmarhatartók esetében viszont – az állományadatok hiánya miatt – még nem kerültek nyilvánosságra hasonló számítások. A szarvasmarhatartók egyébként tavaly, hasonló jogcím alatt egyedenként 430 lejes támogatásban részesültek.
Az állattartókat ellenben komolyabb támogatási összegekkel uniós kiegészítő támogatások (SCZ) kecsegtetik, igaz, az ANT-s támogatáshoz képest a jogosultsági feltételek is szigorúbbak: a kiemelt támogatás ez esetben a gazdák csak azokra az egyedekre igényelhették, amelyek törzsönyvvel rendelkeznek, termelésellenőrzés alatt állnak, illetve az országos fajtaregiszterben is szerepelnek. A SCZ-támogatási jogcímek alatt a bivalytenyésztők támogatására 6,235 millió lejt (1,4 millió eurót), a juh- és kecsketenyésztők támogatására 127,704 millió lejt (28 millió eurót), a húsmarhatenyésztők részére 49,102 millió lejt (11,025 millió eurót), míg a törzskönyvezett fejősállománnyal rendelkező szarvasmarha-tenyésztők támogatására 362,975 millió lejt (81,499 millió eurót) különítettek el.

Idén is szép summa ütheti az állattenyésztők markát
Hogy a fenti keretösszegek a tavaly folyósított mesés – fejősök esetében 900, húsmarhák esetében 1300 eurós – egyedenkénti támogatások tükrében mire lesznek elegendőek, egy hónapon belül kiderül. Tánczos Barna szenátor viszont nagyvonalakban idénre is a tavalyihoz hasonló támogatásokra számít. A felsőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke pénteken, lapunk érdeklődésére azt is elmondta, miért.
– Tavaly a szarvasmarha-állomány a 2015-öshöz képest gyarapodott, de nem számottevően. Emiatt 2016-ra valamivel kisebb lesz az egy állatra visszaosztott uniós kiegészítő támogatás mértéke, mint 2015-ben, de a törzskönyvezett, minőségellenőrzésben levő állatokra továbbra is nagy összegeket kapnak a gazdák. Olyan összegeket, amik jó alapot képezhetnek a közép- és hosszú távú fejlesztésekhez. Bízok benne, hogy azok a Hargita megyei gazdák, akik ezeket a kiemelt támogatásokat megkapják, tovább bővítik és modernizálják a mezőgazdasági tevékenységüket, ezáltal hatékonyabban is gazdálkodnak – fogalmazott Tánczos. A Hargita megyei szakpolitikus lapunknak az állattenyésztési támogatásokra vonatkozó újdonságokról is beszámolt.
– A 2016-os feltételrendszerhez képest idéntől a minőségellenőrzéshez kötött uniós kiegészítő támogatás már nem 10, hanem akár 5 tenyésztésbe vont szarvasmarhára is igényelhető. Ez azt jelenti, hogy azok a kisgazdaságok, akik szarvasmarha-állományaikat időben termelésellenőrzés alá vonták és genetikai fajtajegyzékbe is regisztrálták, az eddigi 10-hez képest feleakkora állománnyal is jogosultak a támogatásra. De hangsúlyozom, ez a módosulás az idéntől érvényes, azaz az állattenyésztők március–május között benyújtandó támogatási kérelmeit az APIA-nál már e szerint fogadják és majd e szerint is fizetik – hívja fel a gazdák figyelmét Tánczos Barna.

Domján Levente

Kapcsolódó cikkek:

14,237RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb