Betétek és befektetések

10

A jegybank által nyilvánosságra hozott összesítő jelentések egyike-másikáról nemrégiben lapunkban is hírt adtunk. Az elmúlt héten is több ilyen jelentés jelent meg, köztük lévén a lakossági banki betétek alakulására, illetve a közvetlen külföldi beruházásokra (ISD) vonatkozók. Azok átolvasása alapján érdekes tendenciákat figyelhetünk meg, ugyanakkor olyan számadatokkal szembesülhetünk, amelyek ellentmondhatnak egyes feltételezéseknek, állításoknak. Valami viszont egyértelmű: a 2019-es esztendő „gyümölcsöző évnek” bizonyult mind a lakossági betétállomány, mind pedig a külföldi közvetlen tőkebefektetések szempontjából. Ez viszont nem azt jelenti, hogy az ország minden egyes lakosa számára ígéretes volt, illetve ígéretes a pénz világa…

A Román Nemzeti Banktól származó adatok szerint az utóbbi 10 esztendő során azon banki folyószámlák száma, amelyen elhelyezett pénzösszeg meghaladja a 100 ezer eurót, több mint három és félszeresére emelkedett. Azok száma 2010-ben 12 665 volt, s az azokon „pihentetett” betétek teljes összege 16,5 milliárd lej volt, 2014-ben számuk meghaladta a 18 800-at, majd 2018 végén a 35 100-at, a múlt esztendő végén pedig 36 757-et számláltak. Meg kell jegyeznünk, hogy a folyószámlák számáról van szó, s nem a betétesekéről, mert hazai viszonylatban is vannak olyan magánszemélyek, akik több folyószámlával is rendelkeznek, olyannal, amelyek értéke 100 ezer euró körül van, tudva lévén, hogy ez az értékküszöb, amelyre garanciát nyújt a banki betétek garantálási alapja (FGDB). A betétek számának növekedésével egyidejűleg növekedett az értékszint is, de nem a betétek számával arányosan. Pandémia ide vagy oda, de a nagy betétesek száma az idei esztendő első féléve folyamán is növekedett, méghozzá közel 8000-rel. Június 30-án a nyilvántartásban szám szerint 44 071 olyan betét, illetve betétes szerepelt, akiknek a folyószámláján 100 000 eurónak vagy azt meghaladó eurónak megfelelő összeg szerepelt. A teljes érték 46,3 milliárd lej lévén, ami közel 8 milliárd lejjel több, mint a múlt esztendő végén jegyzett egyenleg. Ennek a betétállománynak a struktúrája a következő volt: 55,1% lejben képzett, 39,2% euróban képzett, 4,9% amerikai dollárban és 0,8% más valutákban. Még egy dolgot meg kell jegyeznünk: ez a teljes érték nem biztos, hogy maradéktalanul garantált, mert amint már említettük, a garantálási küszöb 100 000 euró, az azt meghaladó érték akár el is veszhet az adott kereskedelmi bank csődbe menetele nyomán. Ilyesmi azonban igen ritkán fordulhat elő.

Betétek és betétesek

Említettük, hogy a betétek száma és a betétesek száma nem ugyanaz. A jegybank jelentése szerint június 30-án 13 702 120 magánszemély (azaz az összbetétesek 99,7 százaléka) rendelkezett olyan bankbetéttel, amely értéke nem haladta meg a 100 000 eurós garantálási küszöböt. Ha ez így igaz, márpedig a jegybank adataiban, nincs amiért kételkednünk, akkor július végén az országunkban 44 071 olyan magánszemély volt, akik banki betétje meghaladta a 100 ezer eurónak megfelelő összeget. Ugyanakkor június 30-án a magánszemélyi bankbetétek átlagértéke 15 300 lej volt, ami 2019. december 31-hez viszonyítva 10,9%-os növekedést jelentett.

Másodszor is 5 milliárd felett

Az elmúlt esztendő során Ro­mániának sikerült „becsalogatnia” 5,17 milliárd euró értékű közvetlen külföldi befektetést (ISD). Ebből 2,2 milliárd eurót jelentett a törzstőkébe belepumpált apport és 2,8 milliárd eurót a visszaforgatott, azaz az újra befektetett nyereség. Ilyenképpen az ISD teljes egyenlege elérte az esztendő végére a 88,3 milliárd eurót. Amúgy a 2019-es esztendő azt is jelentette, hogy az ISD szintje egymást követő két év során meglépte az 5 milliárd eurós küszöböt. (2018-ban az valamicskével több volt, mint a tavalyi, nevezetesen 5,26 milliárd euró, míg 2016-ban és 2017-ben 4,5 milliárd, illetve 4,7 milliárd euró.) Ami a tendenciát illeti: a 2018-as esztendőig az ISD nettó fluxusa a törzstőke-apportban csúcsosodott ki, annak legnagyobb értéke a 2014-es esztendőben volt, amikor is elérte a 4,2 milliárd eurót. Egy romániai rezidenciájú lakosra kivetítve az ISD nettó fluxusa azt mutatja, hogy az 2019-ben 267 euró/lakos volt, míg 2019-ban 270 euró/lakos, tehát lényeges változás nem következett be. Ami a gazdasági ágazatokat illeti, a legnagyobb vonzóerőt 2019-ben is a kereskedelem jelentette, ahová 1,8 milliárd euró érkezett. Az iparba 1,3 milliárd, amelyből a legtöbb az élelmiszer, az ital és a dohány szektorokba, nevezetesen 309 millió euró, azt követték a szállítóeszközök 214 millió euróval. Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a külföldi befektetők részéről az IT+C szektor iránt is. Ennek bizonysága a 2019-es esztendei 447 millió eurós külföldi befektetés. A régiók tekintetében továbbra is (és érthető módon) Bukarest – Ilfov bizonyult a legvonzóbbnak, oda 55,3 millió euró érkezett az évek során, azaz az összegyenlegnek a 62,7%-a. A második helyet a Központ Régió (amelyhez megyénk is tartozik) foglalta el, ennek esetében a külföldi beruházások egyenlege a múlt esztendő végén 7,6 milliárd euró volt, azaz a külföldi összbefektetéseknek közel 8%-a.

Külön érdemes megemlíteni a banki és a biztosítási szektort, amely iránt 1990-től errefelé mindig is élénk érdeklődést tanúsítottak külföldi befektetők. Nos, a két szóban forgó szektorban „beforgatott” közvetlen külföldi befektetések egyenlege a múlt esztendő végén elérte a 10,15 milliárd eurót, ami a megelőző esztendőhöz viszonyítva mintegy 9,1%-os bővülést jelent, s ugyanakkor az ISD teljes egyenlegének a 11,5%-át tette ki. Ebben a kontextusban érdemes arra is utalni, hogy 2019-ben a pénzügyi szektorban a törzstőkeapport 161 millió euró volt, ami a fele a megelőző esztendeinek. Ugyanakkor azonban az osztalékok elérték az 538 millió eurót, ami 2018-hoz képest 16,4%-os növekedést jelentett. 

Bizonyára sokan kíváncsiak arra, hogy a külföldi befektetők, mármint országok tekintetében hogyan is alakult a rangsor. A jegybanktól származó adatok szerint az ISD teljes egyenlegének 23%-át holland befektetők birtokolják, azt követi Ausztria 12,6%-kal, a harmadik helyre Németország került 12,3%-kal, a negyedikre Olaszország 8,2%-kal, az ötödikre Ciprus 6,2%-kal, a hatodikra Franciaország 6,2%-kal, a hetedikre pedig Svájc 4,3%-kal. Ez a hét ország birtokolja a közvetlen külföldi befektetéseknek 72,8%-át. A fennmaradó 27,2%-on több mint 80 ország osztozik…

Hozzászólások lezárva.