Beszélgetés Sebestyén Szabolccsal – Cél a 2020-as olimpia

73

Sebestyén Szabolcs egyre ismertebb a hazai kerékpársportban, a Tusnad Cycling Team sportolója 2014-ben részt vett a világbajnokságon. A 24. születésnapját tegnap ünneplő Sebestyén Szabolcs egy „hegymenésre” készül a csúcs felé: célja a román bajnoki cím megnyerése és a 2020-as nyári olimpiai játékokon való részvétel.

12_sebestyen_1_SZ

– Milyen célkitűzéseid vannak idénre?

– Leginkább arra törekszem, hogy az országos bajnokságon és a Székelyföld Kerékpáros Körversenyen a lehető legjobb formában legyek és remekül teljesítsek. Ugyanakkor a nemzetközi versenyeken szeretnék az első húsz között végezni.

– Veteránnak számítasz a Tus­nad Cycling Team-ben. Milyennek látod az idei csapatot?

– Két edzőtáborozáson vagyunk túl, részt vettünk néhány nemzetközi versenyen is. Nagyon remek a hangulat a csapatban, nincsenek klikkek, ez pedig fontos, ez a siker egyik kulcsa. Ráadásul bízunk egymásban.

– Indultál a Valencia Körversenyen. Szerinted mi a különbség az elit sportolók és azok között, akik kontinentális versenyeken indulnak?

– Óriási a taktikai és a fizikai különbség! Nálunk előfordul, hogy a zavarosban halászunk. Példaként vegyünk egy 180 kilométeres etapot, ahol nem látsz egyebet, mint támadás, támadás és csak támadás! De azok a csapatok, akik elöl tekernek, nem engednek teret a támadásnak, nem engednek szökést. Egyszerűen nem engedik. A nagy csapatoknál viszont más a helyzet: az első 30 kilométerben csak támadás és szökés van. Aztán beállnak egy jó ritmusra és lazán tekernek. Az utolsó 40 kilométeren tempót váltanak, és egy hoppra befogják a szökötteket. Van tapasztalatuk és ésszel versenyeznek, fejben dől el a futamgyőzelem.

– Cél az olimpia?

– Természetesen! Igazából két cél lebeg előttem. 2009 áprilisában kezdtem el kerékpározni, júniusban tartották az országos bajnokságot, ahol a kilencedik lettem. A második csoporttal értem célba, és közülük én nyertem meg az utolsó sprintet. Ez hihetetlen érzés volt akkor számomra, és akkor határoztam el, meg akarom nyerni az országos bajnokságot! Ez az első célom. A második, hogy pályafutásom során részt vegyek egy olimpián. Az olimpia egy sportoló számára a legnagyobb verseny. Sokat gondolok az olimpiára, és amennyiben sikerül évről évre egyet lépnem előre a kerékpársportban, azt hiszem, a 2020-as nyári olimpiai játékokon ott tudok lenni. Remélem, sikerül.

– Kiskorodban, amikor feltették a „mi leszel, ha nagy leszel” kérdést, mit válaszoltál?

– Gokart- – vagy ahogy én mondtam: bokart – versenyző akartam lenni. Később, miután lett motorom, motorversenyző akartam lenni. 2007-ben néztem a Francia Kerékpáros Körversenyt. Nem is nagyon értettem, mi történik ott, de ha van egy jó tévékommentátor, figyelsz, és előbb-utóbb rájössz a taktikai húzásokra. Igazából akkor kedveltem meg a kerékpársportot.

– Milyen a napi étrended?

– Most éppen fogyókúrán vagyok, hiszen két kilogrammtól kellene megszabaduljak. Reggelre tojást, gabonapelyhet, valamilyen lekvárt és kenyeret eszek. Aztán jön az edzés, az alatt minden 45 percben falok valamit. Edzés után csak shake, és estig semmi. A vacsora attól függ, másnap milyen edzésem lesz. Ha kemény edzésre készülök, akkor húst eszem, ha valami könnyebbre, akkor tonhalas salátát vacsorázom.

– Sör?

– Nagyon ritkán, mert sok a kalória benne. Egy sör a haverokkal, ennyi. Őszintén, nem is kívánom. Az idény végén azt mondtam, azt eszem, amit akarok. Ennek az eredménye az lett, hogy négy kilót szedtem magamra. Tavaly januárban 71, most 66 kilogrammos vagyok. És éreztem a testsúly hátrányait-előnyeit a versenyeken. Hihetetlen a különbség.

– Hogyan vezeted le a futam előtti feszültséget?

– A verseny előtti megnyugvást a tapasztalat hozza meg. Az első években voltak gondjaim, például a versenyt megelőző napon nem tudtam aludni, vagy a stressz miatt reggelente többször jártam az illemhelyre. Most inkább filmeket nézek, sétálok. És jegyzetelek. Kis lapokra leírom a futam fontosabb adatait, hol és hány kilométer tekerés után lesz hegymenés, sprint. Felteszem a bicajra, majd így tudom követni, hol járunk, milyen domb következik, mert fontos, hogy a hegymenést elöl kezdd meg. Talán ez az én verseny előtti rituálém.

– Hogy érzed, meddig tudod űzni ezt a sportágat és milyennek látod a jövődet?

– A lehető leghosszabb ideig szeretnék kerékpározni, hiszen sok munkám van már e sportágban, és nem szeretném elherdálni mindazt, amit eddig elértem. Hamarosan végzek felsőfokú tanulmányaimmal, az egyetemi évek alatt tanultakat szeretném hasznosítani a sportban is. Addig leszek kerékpáros sportoló, amíg azt érzem, tudok fejlődni. Évről évre éreztem, hogy sikerült fennebb lépni, fejlődni, és az élmezőnyhöz szeretnék mihamarabb tartozni, ehhez viszont még sokat kell dolgoznom. Tudatosult bennem, hogy van erőm, energiám és kitartásom ahhoz, hogy céljaimat elérjem.

Găvan Ştefan

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.