Beszélgetés Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével: A politika nem ideológiákról, érdekképviseletről szól

69

Önkormányzati és parlamenti kampányra készül idén az RMDSZ. A hazai belpolitikai játszmák meglehetősen zavarosak, a román politikusokat kizárólag az érdekli, hogy lesz-e előrehozott parlamenti választás vagy sem. Az önkormányzati választásokon magyar–magyar verseny várható, a parlamenti választásokon pedig a külföldön élő románok jelentős részvételi aránya okozhat fejtörést a szövetségnek. Mindezekről és sok másról faggattuk Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét.

Fotó: Gönczy Tamás

– 2019 meglehetősen esemény­gazdag év volt a hazai politikai porondon, kormányváltással a végén. Az RMDSZ mindkét kormánnyal együttműködött. Utólag visszatekintve mennyire érte meg ez a szövetségnek? Mit tart a tavalyi év legfontosabb hozadékának, illetve mi az, amiről úgy gondolja, hogy a leginkább bosszantó, hogy nem sikerült?

– Az igazi kérdés nem az, hogy a szövetségnek mennyire érte meg együttműködni egyik vagy másik kormánnyal, hanem az, hogy milyen feltételei vannak az együttműködésnek, és abból a romániai magyar közösség tud-e előrébb jutni egyről a kettőre vagy sem. A szociáldemokratákkal való együttműködésünknek volt néhány olyan eleme, amely magát az együttműködést indokolttá tette. Akár oktatásról beszélünk – például a marosvásárhelyi katolikus iskola újraindítása –, vagy olyan beruházásokról, amelyek a Székelyföldön vagy a Partiumban szemmel látható eredményekhez vezettek. Ellenben az Úz-völgyi történet az egészet felülírta. Egy olyan morális helyzetbe kerültünk, amikor az együttműködés nem volt vállalható. Egyszerűen ellehetetlenítette a dormánfalvi polgármester döntése, a honvédelmi minisztérium és prefektus hozzáállása a további együttműködést. A liberális kormányt támogattuk, miután megbukott a szociáldemokraták kormánya, mert úgy gondoltuk, hogy esélyt kell adni nekik arra, hogy elkezdjen dolgozni. A dolgok az első néhány héten jól mentek, bizakodásra adtak okot, de amikor felelősséget vállalt a kormány a kétfordulós polgármester-választás bevezetéséért, az már nem volt vállalható. Megbuktattuk ezt a kormányt is. Ez azt mutatja, hogy a szövetségnek van ereje kormányt buktatni 2019-ben és 2020-ban is. Mindkét esetben pontosan kimutatható, hogy a mi szavazataink nélkül nem lehetett volna megbuktatni a kormányt, illetve liberális kormányt beiktatni sem. Most olyan helyzetben vagyunk, hogy az önkormányzati és parlamenti választás előtt a kampányra készülünk. Megpróbáljuk elérni, hogy néhány héttel, hónappal a választások előtt ne módosítsák úgy a szabályokat, hogy az erdélyi magyar közösség érdekképviselete mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokon hátrányosan érintse. A 26-os sorszámú törvény, amelybe belebukott a liberális kormány, nem az RMDSZ-t, hanem a romániai magyarokat érintette volna hátrányosan, hiszen sok településen képviselet nélkül maradt volna. Ha a szocialistákkal való együttműködésünket nézem, akkor az emberek nagy többsége nem szerette ezt az együttműködést, de el tudták fogadni az eredményeket. Ez nem ideológiai azonosságról, szeretetről szólt. A politikában ilyesmit nem kell keresnünk, és nem is arra vállalkoztunk, hogy Romániában jobb- és baloldal között igazságot tegyünk, hanem arra, hogy az erdélyi magyar közösség érdekeit képviseljük.

– Az RMDSZ néhány törvénykezdeményezését – például az oktatásról és az elkobzott javak visszaszolgáltatásáról szóló javaslatait – elfogadta a parlament tavaly, ez kizárólag annak köszönhető, hogy úgymond „zavaros” volt a politikai helyzet vagy csak engedékenyebbek lettek a román pártok?

– Egyiknek sem. Annak tulajdonítható, hogy képesek voltunk érdeket érvényesíteni. A politikai helyzet zavaros, kormányzati instabilitás van már nyolc éve. Amióta megbukott 2012-ben az Ungureanu-kormány a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kapcsán hozott kormányhatározata miatt, azóta Romániának tíz kormánya volt. Ez zavaros állapot, így igaz. De ebben a helyzetben sem volt mindig lehetőség bárkivel tárgyalni. Például a Cioloș-kormánnyal nem jutottunk egyről a kettőre. Minden próbálkozásunk ellenére a csíksomlyói búcsú nem került fel az UNESCO világörökségi listájára. A mostani kormányokkal, mivel politikai kormányok voltak, könnyebben szót tudtunk érteni. Ezért is szoktuk mondani, hogy a politikai kormányokkal ideig-óráig, jól-rosszul, de szót lehet érteni.

– Idén választási év van, önkormányzati és országgyűlési választások is lesznek, mi várható az országos politikában addig? Mennyire meghatározó a választások kiírása körüli vita?

– Erről szól a teljes romániai belpolitika, hogy legyenek-e előrehozott választások vagy ne. Ha lesznek, akkor mikor legyenek és milyen körülmények között. Ez sajnos lebénítja a teljes romániai politikát. Engem, ha valami zavar ma igazából, az az, hogy nem találsz olyan román politikust, akivel hosszú távon közéleti kérdésekről lehetne beszélni. Mindenki csak júniusra, a választásokra koncentrál. Ez csak bizonyos mértékig érthető. Ha nincsenek hosszú távú tervek, akkor hiába nyered meg a választást, mert terv nélkül csak kapkodás, összevisszaság lesz, és megalapozatlan döntések születnek. Mivel ilyen típusú konszenzuskeresés nincs, ezért idén ez az adok-kapok, megpróbálok mindenkit átverni, mindenkinek mindent megígérni, és aztán nem betartani típusú politizálás zajlik majd sajnos a választásokig. Nem jó ez. Sőt, nagyon rossz. Amikor a liberálisokkal beszélgettünk, azt próbáltam elmondani nekik, hogy koncentráljunk arra, hogy mi történik 2024-ig vagy 2028-ig, mert akkor sokkal közelebb leszünk ahhoz, hogy megállapodjunk. Szerintem egy jobbközép kormánynak, koalíciónak kellene vezetnie Romániát. Ha néhány kérdésben most meg lehetne állapodni, akkor a mindennapi politikai csatározásokon túl lenne egy perspektívánk, amely az ország, a társadalom jövőjéről szól. Nem voltam túlságosan sikeres ezzel az érvelésemmel, mert nem látnak mást, csak az előrehozott választásokat. Ha törik, ha szakad.

– Uniós színtéren hamarosan elkezdődik a Minority SafePack polgári kezdeményezés vitája. Milyen reményeket fűz hozzá a szövetség elnökeként?

– A Minority SafePack esetében óriási részsiker, ami eddig történt. Egyrészt, hogy összegyűjtöttük az aláírásokat, másrészt, hogy az Európai Bizottsággal, illetve Romániával szemben kétszer pert nyertünk, az Eb asztalára letettük az aláírásokat, illetve azokat a törvénykezdeményezéseket, javaslatainkat, amelyekről rövidesen közmeghallgatás lesz az Európai Parlamentben március 23-án. Ma már a bizottság és parlament asztalán van. Bízok abban, hogy majd elkezdődik a törvényalkotás, és az Európai Tanács ezt nem fogja elakasztani. Közel vagyunk ahhoz, hogy uniós szinten olyan törvényalkotás szülessen, amely a kisebbségi jogokat garantálja. Kitartónak kell lennünk, érvelnünk kell, a partnereinket meg kell tartani, új partnereket kell szerezni. Nem akarunk semmit senkitől elvenni. A többségi társadalom bizalmatlan velünk szemben, mi sem bízunk bennük különösebben, mert nyilván nem fordultunk volna különben az Európai Unióhoz. Ezt a bizalmat csak úgy lehet felépíteni, hogy ha mindkét fél figyelembe veszi a másik szempontjait. Mi azt, hogy nem akarunk a többségtől semmit elvenni: sem területet, sem jogokat, sem szabadságot, ők arról kell biztosítsanak bennünket, hogy nem akarnak asszimilálni, és az indentitásunkat segítenek megőrizni a szülőföldünkön. Ennek az intézményes kereteit megteremtik. Nem egyszerű mutatvány, maradjunk annyiban. De ahhoz képest, hogy hol voltunk tíz évvel ezelőtt, sokat haladtunk előre, és még nagyon hosszú utat be kell járnunk.

– Az erdélyi magyar közélet egyik legújabb fejleménye, hogy az MPP és az EMNP bejelentette, fuzionálni fognak. Ez mennyiben írja át a politikai erőviszonyokat az önkormányzati választások előtt? Gyergyószentmiklóson és Szé­kely­udvarhelyen lesz esélye győzni az RMDSZ-nek?

– Kiderül. Ezt csak a választók tudják eldönteni. Azt, hogy ők megpróbálnak összefogni és közösen indulni, nem akarom semmiféleképpen minősíteni. Az, hogy az elmúlt választásokon 2004-ben, 2008-ban, 2012-ben és 2016-ban is volt magyar–magyar verseny, és hogy Székelyföld egyik vagy másik településén ki lesz a polgármester, abban az értelemben teljesen mindegy, hogy így is magyar és úgy is magyar lesz. Persze, mi azt szeretnénk, hogy RMDSZ-es legyen. A legnagyobb esélye ennek van. A szórványban, az etnikailag vegyes vidékeken viszont már maga a több magyar párt indulása problémát jelenthet. Itt nekik kell bölcsnek lenniük. Maros és Szatmár megyében, ahol közvetlenül választanak megyei tanácselnököt, listát sem kellene indítaniuk. Maros megyében felajánlottuk, hogy jöjjenek fel az RMDSZ-listára, ahogyan 2016-ban is megtették és most van képviselőjük a megyei önkormányzatban. A versenyt követően, amikor megszámoljuk a mandátumok, derül ki, hogy kinek mekkora a támogatottsága, és akkor lehet egyezkedni. Nem kell pánikolni, kétségbeesni. Jobb programmal kell az emberek elé állni, mint az ellenfél, és meg kell nyerni a választást. Ez ilyen egyszerű. A versenyt 2012-ben és 2016-ban sem úsztuk meg, és mégis sikerült nekünk megnyerni a választást.

– A parlamenti választásokon mennyivel lesz nehezebb vagy könnyebb elérni a bejutási küszöböt? Nagyobb mozgósítást tervez az RMDSZ, mint korábban?

– Próbáljuk ugyanazt a mozgósítást elvégezni, amit eddig is. Kulcskérdés, hogy a romániai részvételi arányhoz képest a magyarok részvételi aránya ne maradjon le. 2016-ban 6,2 százalékos eredménnyel jutottunk be a parlamentbe. Ez arányos képviseletet jelentett. Ezt az arányos képviseletet kell megőriznünk. Nagyon pontosan látnunk kell, ha a Románia határán kívül élő románok ugyanolyan nagy számban szavaznak, mint az államfői választásokon, akkor nekünk 50-60 ezer szavazatot mozgósítanunk kell valahonnan, hogy a belső arányaink ne romoljanak. Ezt a tartalékot meg kell találnunk. Ha az arányos képviseletet biztosítani tudjuk, akkor ugyanott leszünk, mint 2016-ban. Ezt tűztük ki célnak. Nagyjából 500 ezer szavazatot kell tudnunk elérni magas részvételi arány mellett. Ez a feladat. Ehhez kell a helyi területi szervezeteinknek megtalálniuk a legjobb módszereket.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek