Beszélgetés dr. Ruff Katalin ideggyógyász szakorvossal: Jól kezelhető betegség: epilepszia

2 960

Az epilepszia gyakran előforduló betegség, amelynek kiváltó oka többnyire nem ismert, és amelyet gyakran övez előítélet. Dr. Ruff Katalin ideggyógyász, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház neurológiai osztályának munkatársa eloszlat néhány tévhitet a betegséggel kapcsolatosan. Megtudhatjuk továbbá, hogy milyen tünetei vannak ennek a betegségnek, és hogy sokat fejlődött a gyógyszeres kezelés.

Fotó: R. Kiss Edit

– Februárban volt az epilepszia világnapja. Erről a betegségről talán inkább tévhiteink vannak ismeretek helyett…

– A neurológiai szakterületen gyakran előforduló betegség az epilepszia, és valóban, elég sok homály fedi ezt, sok tévhit kering körülötte. Ez a beszélgetés talán jó lehet arra, hogy tájékozódjunk róla, elmondhatom például azt, hogy ez egy jól kezelhető betegség.

– A leginkább közismert tünete a görcs. Milyen más tünetei vannak még az epilepsziának?

– A legnyilvánvalóbb tünet az epilepsziás roham, és ettől ijedünk meg leginkább, hisz a legtöbben nem tudják, mit kezdjenek ezekkel a rohamokkal. Epilepsziás betegségről csak ismétlődő rohamok esetében beszélhetünk. Az epilepszia hátterében tartósan fokozott idegsejt-ingerlékenység áll, amely rohamot idézhet elő. Annak függvényében, hogy mely agyterület érintett, ezek a rohamok nagyon színesek tudnak lenni. A leginkább közismert az úgynevezett generalizált tónusos-klónusos grand mal roham, amikor a beteg végtag- és a törzsizmai előbb megfeszülnek (tónusos fázis), ezután pedig ismétlődő rángások jelentkeznek. A légzés átmeneti leállása miatt az arc megkékül, a beteg a nyelvét elharaphatja, gyakori a görcs alatt a vizelet- és székletürítés. Az eszmélet csak lassan, fokozatosan tér vissza. Egy másik generalizált rosszullét az absence-roham. Ez a típus gyermekkorban gyakoribb. Pár másodpercig a gyerek elréved, a folytatott tevékenység egy rövid időre megszakad, a környezete gyakran észre sem veszi, hogy mi történt. Léteznek úgynevezett fokális rohamok is, ezek korlátozódhatnak egy izomcsoportra vagy végtagra. Az epilepsziás rohamok jelentős részében tudatzavar alakul ki. Bizonyos esetekben a beteg órákkal vagy akár napokkal előre megérzi a rohamot. Ilyenkor fejfájás vagy rossz közérzet jelentkezhet. A rohamot megelőzheti az úgynevezett aura, ez nagyon változatos tünetekben nyilvánulhat meg: szorongás, emésztési panaszok, kellemetlen íz- vagy szagérzet, hang- vagy fényjelenségek.

– Mi okozza az említett hosszú távú idegsejt-ingerlékenységet? Tudjuk-e, mi áll a betegség hátterében?

– Az esetek egy részében nem ismert a betegség eredete, ilyenkor genetikai okokat is feltételezünk. Van, amikor kimutatható agykárosodás van a háttérben, például veleszületett fejlődési rendellenességek, agydaganat, szélütés, fejtrauma. Nem igazán azonosíthatók rizikótényezők, mint más betegségeknél, a roham lényegében bármikor és bárkinél előfordulhat. Az agy biológiai sajátossága, hogy bárkinél, egészséges embernél is kiváltható megfelelő elektromos stimulációval vagy vegyi anyaggal roham. Egy ilyen roham azonban nem epilepszia, ahogyan akkor sem beszélhetünk még a betegségről, ha valamilyen külső tényező hatására jön létre, ilyenkor provokált (alkalmi) rohamról van szó. Például alkohol-, alvásmegvonás, lázgörcs válthat ki rohamot olyan egyéneknél, akiknél az ingerküszöb alacsonyabb. Mivel nem tudjuk, hogy mi okozza a betegséget, megelőzésről sem nagyon lehet beszélni.

– Milyen korban jelentkezik leginkább a betegség?

– Bármelyik életkorban előfordulhat, gyermekkorban és felnőtteknél is.

– Milyen kezelési lehetőségek vannak?

– Sok gyógyszer van, amit jól tudunk használni és nagy fejlődészajlott le ezek alkalmazhatósága terén. Fontos, hogy az epilepsziák körülbelül 70 százalékban jól reagálnak gyógyszeres kezelésre. Mint minden gyógyszernek, ezeknek is vannak mellékhatásai, álmosság, szédülés, kábultság, majdnem minden epilepszia-ellenes gyógyszernél előfordul. Ezekkel együtt kell élni, a kezelést a mellékhatások jelentkezésénél is folytatni kell, hisz kezelés nélkül nagy az esély arra, hogy roham jelentkezzen. Egyetlen roham után még nem, de ha epilepsziás státusz áll be, akkor már agykárosodás is bekövetkezhet. Azt ajánlom, hogy mielőtt a beteg abbahagyná valamelyik gyógyszert, mindig beszélje meg a kezelőorvosával. A gyógyszeres kezelés mellett műtéti kezelés is létezik. Ez akkor lehetséges, ha a rohamokért felelős agyterület jól meghatározható.

– Tünetmentességet lehet elérni vagy gyógyítható az epilepszia?

– Vannak olyan formái a betegségnek, amelyek gyógyíthatók, főleg a gyermekkorban megjelenők. A többinél tartós tünetmentességet lehet elérni. Azt kell megérteni, hogy egy epilepsziás beteg nem kell félrevonuljon, kivonja magát a közösségi életből, hisz ugyanolyan életet élhet, mint bárki más. A betegséget övező előítéletek miatt gyakran háttérbe húzódnak ezek a betegek, és ez nem jó.

– Mi a teendő, ha rohamot elszenvedő személyt látunk?

– Elsősorban helyezzük biztonságba az illetőt, vigyázzunk arra, hogy körülötte ne legyenek olyan tárgyak, amelyeket leverhet vagy amelyek rádőlhetnek, ha rángatózni kezd. Nem szabad lefogni a beteget, nem kell kifeszíteni a száját, vagy bármit is beletenni a szájába. Hagyni kell, hogy a roham folyjék le. Ha ez hosszabb ideig tart, akkor érdemes mentőt hívni, hisz a hosszabb vagy ismétlődő rohamok, ha a tudat feltisztulása nélkül ismétlődnek, már arra mutatnak, hogy epilepsziás státusz áll fenn, ez pedig orvosi ellátást és kórházi kezelést igényel.

– És ha ilyen roham jelentkezik, akkor ideggyógyász szakorvoshoz kell fordulni…

– Fontos az, hogy mikor kell orvoshoz fordulni. Szakorvoshoz kell menni az első roham után, továbbá akkor, ha többször is volt roham, de sosem volt kivizsgálva a beteg. Orvoshoz kell fordulni akkor is, ha a roham több ideig tart vagy egymás után sok roham zajlik le, ha a roham folytán sérülések következnek be. Már diagnosztizált epilepsziások akkor is orvoshoz kell forduljanak, ha a korábbitól eltérő roham jelentkezik vagy ha a gyógyszeres kezelés nyomán valamilyen mellékhatások jelentkeznek.

– Mennyire gyakori ez a betegség, az ideggyógyászati munka során milyen gyakran találkozik ezzel?

– A stroke, a szélütés után, az epilepszia és az epilepsziás rohamok talán a második leggyakoribb kórházi kezelést igénylő sürgősségi feladat. Sok az eszméletvesztéses állapot, ilyenkor mindig felmerül, hogy ez epilepszia-e vagy sem. Egy eszméletvesztés nem feltétlenül epilepsziás roham, el kell különíteni az ájulástól. A kettő között nagyon fontos különbség, hogy ájulás után a tudatállapot nagyon hamar visszaáll, az epilepsziás roham után pedig fennáll egy zavartság.

– Említette, hogy sok a tévhit ezzel a betegséggel kapcsolatosan…

– Ilyen tévhit például az,hogy az epilepsziás nő nem szülhet. Nagyon fontos információ, hogy epilepsziás nő is vállalhat gyermeket és szoptathat is, a gyógyszeres kezelés alkalmazható terhesség esetén is. Az sem általánosítható, hogy minden epilepsziás beteg esetében tilos a járművezetői jogosítvány kiállítása – ez mindig egyénre szabott orvosi döntés kell legyen, figyelembe véve az érvényes jogszabályokat.

– Ön csíkszeredai születésű, édesanyja és édesapja is a csíkszeredai kórház orvosa. Mióta tevékenykedik itt ideggyógyászként?

– 2017-től dolgozok a csíkszeredai kórházban. Korábban Nagybányán tevékenykedtem neu­rológusként, azelőtt rezidensképzésben vettem részt Marosvásárhelyen és Bukarestben. Férjem is orvos, sokrétű volt a döntés, amely nyomán Csíkszeredába költöztünk. Szeretem a munkámat, és a csíkszeredai kórházban most sok lehetőség nyílt, nyílik meg. Az osztályon sokan vagyunk, több beteget el tudunk látni, több mindenre tudunk figyelni.

– Miért az ideggyógyászatot választotta?

– Már amikor tanultuk a neuroanatómiát az egyetemen, nagyon megfogott az agy szerkezete, és valahogy bennem maradt az, hogy én ezzel szeretnék foglalkozni.

– Három gyermek édesanyja. Bizonyára nem könnyű a munkát és a családi teendőket összeegyeztetni…

– Én erre azt válaszolom, hogy időnként merésznek kell lenni és néha más szemszögből is meg kell nézni a dolgokat. A La Fontaine-mesére utalva, esetenként tücsök-pártinak is kell lenni: mindent szívvel-lélekkel csinálni és saját életünk művészeinek lenni. Szeretem a szakmámat, de ugyanúgy próbálok helytállni édesanyaként, feleségként, nőként is. Ez persze nem könnyű, de ettől is kerek az élet.

R. Kiss Edit

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek