Beszélgetés dr. Péter Katinka tüdőgyógyász szakorvossal: Elhanyagolva halálos is lehet a tbc

196

A tuberkulózis a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség volt. Összefüggésben áll a helytelen táplálkozással és a rossz életkörülményekkel, ezért teljes joggal a nyomor betegségének nevezik. Dr. Péter Katinka tüdőgyógyász szakorvossal beszélgettünk.

– Valamikor népbetegségnek számított, mennyire gyakori ma Udvarhelyszéken a tbc, azaz a gümőkor?

– Románia-szinten nem állunk rosszul, viszont az utóbbi időben megugrott a tuberkulózisban szenvedő betegek száma. Az elmúlt félévben annyi új esetet regisztráltak, mint tavaly egész évben.

– Leginkább a rossz szociális körülmények között élők között üti fel a fejét ez a fertőző betegség?

– Többnyire, de nem kizárólag. Szerencsére nem úgy fertőz, mint mondjuk az influenza, s ha jó az immunrendszerünk, kevés az esélyünk, hogy elkapjuk. Sok esetben nem betegszenek meg azok sem, akik tbc-beteggel egy háztartásban élnek. Minden újszülött megkapja a BCG-oltást, ami ugyan nem nyújt teljes védettséget, de az immunrendszert segíti, hogy felismerje a betegséget és küzdjön ellene. Ez egyszeri oltás, legyengített bacilusokat tartalmaz, nem a szokványos gümőkórt okozó Mycobacterium tuberculosis, hanem az M. bovis családból, de a szervezetünkben képződött ellenanyagok ugyanúgy védekeznek a Mycobacterium család tagjai ellen.

– Milyen tünetei vannak a tbc-nek?

– Legnagyobb gond az, hogy nagyon általános tünetegyüttese van: enyhe, elhúzódó köhögés, fogyás, fokozottabb izzadékonyság, fáradékonyság, hőemelkedés. Annyira lassan és alattomosan kialakuló betegség, amire sokszor nem is figyelnek fel az érintettek, emiatt mikor felfedezésre kerül, már nagyon kiterjedt szöveti károsodás lehetséges.

– Mennyi idő szükséges a gyó­gyuláshoz?

– Minimum hat hónap, de a komplikáltabb esetek hosszabb ideig elhúzódnak. A kezelés elején ötféle antibiotikumot adunk a betegnek, amit naponta, két hónapon át kell szednie. Ezt követően ugyan kevesebb gyógyszerrel, de még minimum négy hónapig kezelést kap a beteg. Nagyon fontos az érintett személy elkülönítése, igaz, az országban nagyon sok szanatóriumot bezártak, de még működik néhány. Itt nálunk, Udvarhelyen nincs tbc-osztály, a megyében Csíkszeredában működik ilyen. Az évtizedek során nagy tapasztalatot szereztek az orvosok a gyógyítást illetően, ki is dolgoztak a tébécésekre vonatozó teljes nemzeti egészségügyi programot. Az utolsó szem gyógyszert is támogatja az állam, betegszabadságot biztosítanak végig a kezelés alatt.

– Garantált a teljes felépülés, visszatérhet-e a betegség?

– A kezelés befejezéséig kéthavonta köpetellenőrzésre kell menniük a betegeknek. Ha nem találják meg a szervezetben a Mycobacterium tuberculosis nevű baktériumot, illetve a későbbiekben táptalajon sem jelenik meg, akkor gyógyultnak tekinthető a beteg, viszont esélyes az újraaktiválódás. Minden gyógyult esetében a tüdő hegeiben marad egy-két alvó bacilus, s amikor az immunrendszer gyengül, újra kialakulhat a betegség.

– Mennyire veszélyes manapság a tbc?

– Elhanyagolt állapotban akár halálhoz is vezethet. Azt is tudni kell, hogy nem csupán a tüdőre korlátozódik, hanem megtámadhatja a központi idegrendszert agyhártyagyulladást (meningitis tuberculosa) okozva, a nyirokrendszert és a vérkeringést is, amelyek fő terjedési útvonalai. Érintettek lehetnek az ivarszervek, húgyutak, csontok, ízületek és még a bőr felülete is, azaz gyakorlatilag majdnem minden szerv és szervrendszer. Ahová bekerül, ott tulajdonképpen elhalnak a szövetek. A betegeimet azzal vigasztalom, hogy komolysággal, kitartással gyógyítható.

– Szám szerint hány tbc-beteget tartanak nyilván Udvar­hely­széken?

– Idén tizenöt új betegről tudunk, aki konkrétan aktív kezelés alatt áll. Amikor felmerül a betegség gyanúja, kötelező a család többi tagját, a barátokat, a közeli ismerősöket is megvizsgálni, szűrést végezni. Nagyon sokat segítenek ebben a családorvosok. A gyerekeknek hat hónapig megelőző kezelést adunk abban az esetben is, ha nem betegek. A lakosság számához viszonyítva nem nagy az arány, de évről évre változik. A másik probléma az, hogy megszüntették az állami szűrőprogramokat, hiszen régebb az egészségügyben, tanügyben dolgozóknak kötelező volt a szűrés. Ma már nem végeznek ilyen szervezett szűréseket, pedig e vizsgálatok során kezdeti stádiumban fel lehetne fedezni.

– Mikor javasolt a tüdőszűrés?

– Nincs kötelező tüdőszűrés sem daganatra, sem tbc-re. Aki olyan körülmények között él vagy dolgozik, valamint a betegség jellemző panaszait véli magán felfedezni, annak mindenképp érdemes kontrollra jelentkezni, viszont tudni kell azt is, hogy a röntgensugár sem veszélytelen. Ezért azt tanácsolom, hogy ne a röntgenvizsgálat legyen az első lépés, hanem a családorvosi, illetve az azt követő szakorvosi vizsgálatok.

Nagyálmos Ildikó

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek