Beszélgetés dr. Mészáros Józseffel, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület igazgatójával – „A jelenlegi helyzetet nem a termelők idézték elő”

66

Brüsszelben és Budapesten kaptárégetéssel, a csendes mindennapokban pedig az áruházak polcairól próba-vásárolt mézek bevizsgáltatásával és az eredmények rendszeres közzétételével próbálják felhívni a közvélemény figyelmét a piacot elárasztó, cukorszirupból készült olcsó mézhamisítványokra és a méhészeknek ezen keresztül okozott erkölcsi és anyagi károkra. Az elért eredményekről a székelyudvarhelyi méhésztalálkozón Mészáros Józsefet, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetőjét kérdeztük.

Fotó: Domján Levente
Fotó: Domján Levente

– Tavaly a hamis méztermékek ellen protestálva látványos megmozdulásokat szerveztek. Hogy érzi, akcióikkal sikerült megszólítani a fogyasztókat, és elérni a döntéshozók ingerküszöbét?

– Amikor az Országos Magyar Méhészeti Egyesület úgy döntött, a magyar méz érdekében mind Budapesten, mind Brüsszelben tüntetésekhez folyamodik, a demonstráció után nagyon sok megkeresés érkezett az egyesülethez. Többek közt magánszemélyek is érdeklődtek, mert tudni akarták, mi az, amire vásárlásnál figyeljenek, mi az, ami gyanakodásra adhat okot, vagy éppen honnan, hogyan juthatnak termelői mézhez. Egyrészt az OMME is egyedi, 380 és 730 milliliteres termelői mézesüveget forgalmaz. Minden olyan magyarországi méhész, aki egyesületünkhöz tartozik, meg tudja vásárolni ezeket az üvegeket, az egyesületünk zárszalagjával tudja kínálni, és ez a fogyasztó számára is biztosíték arra, hogy az üveg bevizsgált, minőségi és magyar termelő által termelt mézet tartalmaz. Tehát a fogyasztók oldaláról is van érdeklődés.
A másik részen, ami a döntéshozókat illeti, lassabban halad a folyamat. Brüsszel sajnos minden tekintetben vízfej. Hosszú hónapokba, akár egy évbe is telhet, mire az ügy elmozdul. Pozitívumnak érzem viszont, hogy az OMME nagyon jó lobbitevékenységet tudott folytatni. A tüntetések nyomán felfigyeltek a jelzett gondokra a magyar európai parlamenti képviselők, de mind a magyar kormány, mind a Földművelésügyi Minisztérium is partnerré vált azoknak a problémáknak az orvoslásában, amit a mézhamisítás okoz. A múlt héten az OMME elnöke, dr. Mészáros László Brüsszelben tárgyalt, és az ottani mezőgazdasági munkacsoport vezetőjével egyeztetett arról, hogy milyen módon lehetne a továbbiakban kiszűrni és megakadályozni, hogy hamis vagy nem megfelelő minőségű mézek kerüljenek be az unió területére, és melyek azok a jogszabályok, amelyeket módosítani kellene ehhez. Ilyen szempontból bizakodunk, hogy a jövőben e téren is eredményeket tudunk elérni, és nagyon reméljük azt, hogy mind Magyarországon, mind Erdélyben azok a mézek, amit tisztességes módon termelnek a méhészek, eljutnak a fogyasztókhoz, és kiszoríthatják a piacról azt, ami pancsolással, nem megfelelő hozzáadott értékkel kerül előállításra.

– A tisztességes magatartást hangsúlyozta. Akkor viszont azt is árulja el, hol keletkeznek a tisztességtelen módon előállított méztermékek? Csak a Kínából importáló kereskedő cégek vagy egyes nagytermelők háza táján is érdemes szétnézni?

– Én csak a magyarországi helyzetről tudok beszélni, ugyanis az OMME 2007 óta végez mézvizsgálatokat. A kezdeti időszakban olyan esetekkel találkoztunk, amelyek hamisításra, vagy nem megfelelő cukrok használatára utaltak. A vizsgálatok eredményeit minden alkalommal nyilvánosságra hoztuk, ebből a méhészek is tanulva folyamatosan jobb és jobb, minőségibb mézet töltenek az üvegeikbe. Ez abból is kiderült, hogy a fogyasztók előnyben részesítik a termelői mézeket, és nőtt a fogyasztás. A jelenlegi helyzetet nem a termelők idézték elő. Sokkal inkább azoknak a kereskedői csoportoknak és mézkiszerelőknek a profitéhsége, akik a keverékmézekhez bizonyos arányban termelői mézet használnak fel, a többi viszont cukorszirup, vagy olyan anyag hozzáadásával kerül palackozásra, ami már a végterméknél nem minősíthető méznek. Tehát a kereskedői oldalon látom a probléma okát.

– Előadásában említette, Brüsszelben nagyon erős a kereskedelmi lobbi, hogy a keverékmézek címkéjéről továbbra se derüljön ki egyértelműen, hogy az EU-ból és unión kívülről származó mézek honnan erednek és pontosan milyen arányban kevertek. Mikor találkozhatunk a címkéken ezekkel az információkkal?

– Bizakodó vagyok ebben a kérdésben. Reményeink szerintem e téren is előre tudunk lépni, és az idén erre is megoldást találunk. Azt gondolom, nemcsak mi, hanem a fogyasztók is kikövetelik a pontosabb tájékoztatást, mert érzik ennek a fontosságát és egyre tudatosabbak a vásárlás során. Azt a mézesüveget válasszák, amelyikben tudják, honnan származó és milyen minőségű termék van. Épp ezért kezdeményeztük, hogy a mézesüvegeken ne csak az legyen, hogy EU-n belüli és EU-n kívüli, hanem igenis szigorúan legyen feltüntetve, hány százalék az, ami az Európai Unión belülről és hány százalék az, ami az EU-n kívülről származik. Lesz erre megoldás, még az idei esztendőben.

– Mennyire árérzékenyek a magyar mézfogyasztók? A pancsolthoz képest hajlandók magasabb árat fizetni a méhek által előállított mézért?

– Úgy érzékelem, hajlandóak többet fizetni. De ha közelebbről vizsgáljuk, akkor a nagyáruházak vagy a kereskedelmi üzletek polcain érdekes mézárakkal is szembesülhetünk. Az akácméz esetében 4 ezer forintos (60 lejes – szerk. megj.) árral is találkoztam már, viszont attól még az eredete kétes volt. A termelők által, termelői üvegben árusított akácméz ára például 2000 és 2500 forint között változik a piacon. A fogyasztók ezt az árat meg tudják fizetni, és inkább közvetlenül a termelőtől fognak vásárolni, semmint a boltok polcain sorjázó, de kétes eredetű termékekből. Persze, létezik árérzékenység, de a minőség egyre fontosabb szempont a vásárlásnál.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.