Beszélgetés dr. Ketskés Norbert táplálkozás-szakértővel

1 947

Nemcsak olimpikonoknak jár a személyre szabott táplálkozás

Nem iszunk elég folyadékot, nem figyelünk oda a méregtelenítésre, valamint arra, hogy minél több természetes alapanyagokból készült ételt fogyasszunk. Többek között erről beszélgettünk dr. Ketskés Norbert magyar­országi táplálkozás-szakértővel, bel­gyógyász szakorvossal, a Magyar Olimpiai Bizottság orvos-szakmai partnerével, aki a „hétköznapi halandók” mellett olyan élsportolóknak is készít különleges étrendet, mint Cseh László, Verrasztó Evelyn és Dávid, valamint Babos Tímea.

Fotó: kovács Hont imre

– Hogyan kezdett a táplálkozástudománnyal foglalkozni?

– Miskolcon kezdetem belgyógyászként az orvosi pályafutásomat, néhány év után letettem a háziorvosi szakvizsgát, és Miskolc mellett falusi körorvosként dolgoztam, azt a munkát Budapesten folytattam. Aztán átkerültem egy időre a gyógyszeriparba is, tehát a barikád mindkét oldalán dolgoztam. Nyolc évvel ezelőtt kezdtem részletesebben a táplálkozástudománnyal foglalkozni. Speciális vizsgálati módszerekkel ismerkedtem meg, és láttam, hogy az utóbbi években nagyon sokat fejlődött a táplálkozástudomány. Ma már nem dolgozom a hagyományos állami orvoslásban, a pácienseim pedig elég széles körből kerülnek ki. Többek között olyanok, akik le akarnak fogyni vagy meg akarnak hízni, illetve bármiféle táplálkozással kapcsolatos problémájuk vagy krónikus panaszuk van, és nem találnak rá megoldást az orvosi vizsgálatok során. Gyermekekkel is foglalkozom, egyéves kortól. Ezeken túlmenően pedig daganatos betegségben szenvedő pácienseim vannak, akik kiegészítő terápiát kapnak nálam. A munkám másik fontos része, hogy élsportolókkal, valamint az utánpótlással is dolgozom.

– Milyen vizsgálati és kezelési módszereket alkalmaz?

– Olyan diagnosztikai eszközöket használok, amelyek segítségével a sejtek vizsgálata által keressük a problémákat. A táplálkozás szempontjából sajátos étrendet, valamint főleg különböző gyógynövényi hatóanyagokat szoktam javasolni, a legfontosabb tulajdonságuk ezeknek, hogy százszázalékosan természetes alapanyagok. Ezen belül pedig a magőrleményeket és mag alapú készítményeket szoktam ajánlani.

– Melyek a legégetőbb táplálkozási gondjai a mai társadalomnak?

– Nem iszunk elég folyadékot, ez az egyik vesszőparipám. Továbbá az emésztőrendszer regenerálódásával sem foglalkozunk eleget. Nagyon sok olyan külső behatás ér minket, amelyek miatt a salakanyagok nem szívódnak fel megfelelően az emésztőrendszerből. Ennek nagyon gyakran az az oka, hogy elkezdünk valamilyen terápiát – gondolok itt akár természetes alapúra, akár gyógyszeresre –, amelyeknek az anyagai aztán nem szívódnak fel a szervezetben. Ezért fontos a máj és az emésztőrendszer regenerálása. Ebben az első lépés, hogy minél több vizet fogyasszunk, illetve olyan hatóanyagokat vigyünk be a szerveztünkben, amelyek mindebben segítenek.

– Milyen az úgynevezett funkcionális étrend, amelye t Ön javasol?

– Ez olyan kategória, amelyet Magyarországon még nem határoztak meg pontosan, de tudjuk, hogy micsodák. A citrom például ilyen, mert nagy mennyiségben található benne C-vitamin. A funkcionális táplálkozás célja, hogy a sok károsító hatást, amely a szervezetünket éri (mint például a tartósítószerek) enyhítsük. A méregtelenítést, a nyirokrendszer működését, a salakanyagürítést segíti ez a módszer. Ha vannak pangó anyagok a bélrendszerünkben, az már eleve nem jó. A felszívódás egyébként az egyik legfontosabb része az egészséges táplálkozásnak, de kiemelten kell figyelnünk a probiotikumok vagyis a jótékony bélbaktériumok jelenlétére, amelyek a bélrendszer egyensúlyáért felelősek. Ha valami miatt a jótékony bélbaktériumok mennyisége csökken, akkor a rossz hatású bélbaktériumok könnyebben szaporodnak. Ezért nagyon fontos, hogy a jótékony bélbaktériumokat időnként pótoljuk és mi magunk tudatosan vigyük be a szervezetünkbe. A belekben pedig olyan körülményeket kell teremteni, hogy azok ott jól érezzék magukat. Az egyensúly fenntartható. Ha például hányásos, hasmenéses tüneteket észlelünk, akkor biztos, hogy csökkent a jótékony bélbaktériumok mennyisége. Ilyenkor gyakran antibiotikumot is felír a kezelőorvos, amely jellemzően csökkenti a jótékony bélbaktériumok számát. A mindennapi orvoslásban is eljutottunk már oda, hogyha antibiotikumot írnak fel valakinek, azt is elmondják, hogy szedjen probiotikumot. Egy dologra kell figyelni, a probiotikumokat az antibiotikumkúra után még egy hónapig javasolt szedni.

– Hogyan zajlik egy konzultáció Önnel?

– Akik eljönnek hozzám, azoknál általában legégetőbb probléma, hogy nem méregtelenítenek. Így a konzultációsorozatot ezzel kezdjük, és megvannak a megfelelő lépései. Vércseppanalízissel indul az első kontrollvizsgálat: az élővércseppet speciális, úgynevezett sötét látóteres mikroszkóppal vizsgálom meg. Nagyon sok minden látszik a vérben, sok mindent meg tudunk állapítani a vörös- és fehérvérsejtek számából és alakjából. A vizsgálat érdekessége, hogy nagyon sok esetben sokkal hamarabb látszanak bizonyos rendellenességek, mint a hagyományos laborban történő vérvételnél.

– Ezzel a vizsgálattal ki lehet küszöbölni a béltükrözést?

– A gasztroszkópia köztudottan nagyon kellemetlen, de ha ügyesen csinálja az orvos, akkor csak néhány percig tart. Ennek segítségével rögtön látják, hogy milyen a gyomor fala, azonnal szövetmintát tudnak venni. Tehát ez az egyik leginformatívabb vizsgálati módszer. Azt szoktam mondani, hogy a páciensnek mindig igaza van. Ha pedig valaki panaszkodik, akkor sajnos nem lehet megúszni ezt a hagyományos orvosi diagnosztikában legmegbízhatóbb eredményt mutató módszert. Minden beteg esetében nagyon fontos a személyre szabottság. Nem szoktam sztárétrendeket javasolni, teret hagyok az egyéni ízlésnek. Ez inter­aktív vizsgálat szokott lenni. Elsőként megkérdezem az illetőt, hogy mit szeret, milyen az életmódja. Sokan vannak olyanok, akik egész nap dolgoznak, és csak este érnek haza, amikor vacsorára teleeszik magunkat, aztán meg lefekszenek. Ez így nem jó, ezért a lehetőségeinkhez képest kell apró változtatásokat bevezetni életmódunkban, amelyek akár már rövid idő után is pozitív változásokat okoznak.

– Térjünk át a sportolók étrendjére, hiszen Ön ezzel is foglalkozik. Többek között olimpiai és világbajnokoknak ad étkezési tanácsokat. Hogyan zajlik egy ilyen konzultáció?

– Sportolókkal kapcsolatban még fontosabb a személyre szabottság. Már régen megdőlt az a tendencia, hogy mindenki egyformát eszik. Az élsportolók esetében sok múlik azon, hogy az illető mennyire intenzíven sportol, a szervezete számára mennyire megterhelő a tevékenysége. Bizonyos alapdolgokra jobban oda kell figyelni, ilyen például a vitaminháztartás. A megterhelő izommozgás ugyanis szabadgyöktermelést okoz. A megfelelő folyadékfogyasztás, lúgosítás, emellett pedig a regenerálódás elengedhetetlen. Utóbbinak az időbeli felgyorsítása döntő szerepet játszik a sportoló teljesítményében, pontosabban abban, hogy milyen eredményes lesz a kulcshelyzetekben. A világversenyeken a döntőbe már bejutott emberek az edzésmunkát ugyanúgy beletették. Nagy különbségek már nincsenek az edzéstechnológiában sem. Iszonyatosan sokat kell dolgozniuk ezért. A célba érés pillanatában az is döntő, hogy kinek mennyire gyors a regenerációs képessége, a sejtek milyen állapotban vannak. A teljesítménysportok esetében a versenyhelyzetben elengedhetetlen, hogy a vörösvérsejtek minél több oxigént tudjanak szállítani, ehhez pedig természetesen az is hozzákapcsolódik, hogy az aranyért folyó küzdelemben mentálisan jó állapotban kell lennie a versenyzőnek. Akinek ezek összeállnak, az nyerni fog. Ehhez pedig bizony a megfelelő táplálkozás elengedhetetlen.

– Mennyire szigorúak a doppingolással kapcsolatos megszorítások? Mit ehetnek a sportolók?

– Minden sportolónak ez az első kérdése, amikor eljön hozzám. Én gyümölcs- és zöldségmag-koncentrátumokat ajánlok a sportolóknak, ezek természetes alapanyagok, tehát nem kerülhetnek doppinglistára. Nagyon sokat szigorodtak a doppingszabályok az utóbbi években, a listák bővülnek, de a tiltások legfőképp a szintetikus dolgokra vonatkoznak. Van olyan átlagos gyógyszer is, amely korábban nem, ma meg már fent van a doppinglistán. Egyébként meg jól kidolgozott rendszer van arra, hogyha a sportoló betegség miatt gyógyszert kap, akkor az orvos igazolást adhat róla, majd a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) kijelöli azokat a szakembereket, akik a szakorvos igazolása alapján megadják végső engedélyt a gyógyszer szedésére.

– Mi a véleménye Marija Sa­rapova eltiltásáról?

– Sokat lehetne a doppingkérdésről beszélni, de azt gondolom, hogy van néhány olyan sportág, ahol ennek nincs túl nagy jelentősége. A tenisz is ilyen véleményem szerint, mert doppingolhatunk amennyit akarunk, ha nem tudunk úgy szerválni, mint egy profi. A WADA mindent megtesz azért, hogy a versenyek tisztaságát megőrizzék, de ne felejtsük el, hogy azt az edzési munkát minden sportoló elvégezte. A Sarapováéhoz hasonló probléma akkor áll fenn, ha nem dokumentálják megfelelően a gyógyszerszedést.

– Egy teniszező és egy úszó között mennyire kell eltérnie a táplálkozásnak? Vannak sportágspecifikus étrendek?

– Irányok vannak inkább. Egy úszónál például a sorozatterhelésre koncentrálunk. A sportolók nagyon jól ismerik a szervezetüket, és objektívek a visszajelzéseik. Ha elkezdik használni az ajánlott táplálék-kiegészítőket, de érzik, hogy nem jó nekik, akkor nem is használják tovább, ezt el kell fogadni. Ebből a szempontból ők sokkal érzékenyebbek a saját szervezetük működésére. Egy sportgálán szerencsém volt együtt vacsorázni Claude Makélélé futballistával, aki első ligás csapatokban játszott, komoly eredményeket ért el. Ő már visszavonult játékos, beszélgettünk néhány szót miközben figyeltem, hogy mit eszik, és gyakorlatilag azt fogyasztotta, amit én szoktam javasolni a sportolóimnak. A 43 éves futballista mindig nagyon jó formában van, tehát a sportolók tudatosan odafigyelnek a táplálkozásukra.

Márk Boglárka

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.