Beszélgetés dr. Iurcsuk Olga patológus főorvossal: A szövetekből olvasnak

19

Fotó: a szerző felvétele

Nem közvetlenül a betegágynál dolgoznak, de a patológusok munkája is hozzájárul a pontos diagnózis felállításához, a megfelelő kezelések megadásához. Dr. Iurcsuk Olga, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház kórszövettani és kórbonctani osztályának vezetője mesélt a munkájukról és egy közelgő tudományos eseményről is.

– Mivel foglalkozik a kórszö­vettan?

– A kórszövettan keretében mikroszkóppal vizsgáljuk az emberi sejteket, szöveteket, a munkánk célja, hogy megmondjuk, milyen elváltozások vannak azokban a mintákban, amelyeket hozzánk küldenek vizsgálatra. A minta lehet citológiai, tehát folyadék vizsgálata, szövetminták biopsziaeredményei vagy nagyobb műtéti anyag is – például egy vastagbéldaganat esetén nemcsak magát a daganatot, hanem a bél egy darabját is eltávolítják. A kapott mintákat megvizsgálva mi azt tudjuk megmondani, hogy milyen elváltozások vannak, például gyulladásos folyamat vagy daganatos elváltozás áll fenn. Rögzített szöveteket vizsgálunk, formalinban rögzítjük a mintát ahhoz, hogy fel tudjuk dolgozni – paraffinblokkokba ágyazzuk be a szöveteket, hogy vékony, metszeteket készíthessünk –, és ezután megvizsgálhassuk mikroszkóppal. Rögzítéshez ma is a formalint használjuk, ez teszi lehetővé azt, hogy nem változik meg, nem károsodik a szövetek szerkezete, tehát később felismerhető és értékelhető.

– Mondhatni kissé a háttérben zajlik az önök munkája, de részét képezi a gyógyításnak…

– Igen, elég nagy mértékben, hisz sok esetben a terápia csak azután kezdődhet el, miután megvan a szövettani diagnózis. Ez főleg a daganatos betegségeknél van így, a rosszindulatú daganatoknál, hisz a tudományos fejlődésnek köszönhetően célzott kezelésekre van lehetőség.

– Mióta van a csíkszeredai kórházban kórszövettani osztály?

– A kórházépület alagsorában működött először a kórszövettan, 1975-ben jött Csíkszeredába dr. Kelemen József, és ő szervezte meg a kórbonctan és kórszövettan munkáját. 1977-től odatartozott a törvényszéki orvostan is. Jelenlegi helyére, a kórház melletti épületbe, 1994-ben költözött a kórszövettani és a kórbonctani osztály. Most külön osztályként működik a törvényszéki orvostan. Én 1999-től dolgozok itt, húsz éve lesz ebben az évben, hogy az osztályon tevékenykedek. Mi patológiaként szoktuk az osztályt emlegetni, ebben a kórszövettan és a kórbonctan is benne van. Jelenleg öt orvos dolgozik az osztályon, továbbá hat asszisztens, orvosírnok, biológus, két boncmester, három takarítónő. A személyzet létszáma kielégítő, de a kórház fejlődésének tükrében még szükség lesz orvosra és asszisztensekre. Bővülnie kell a személyzetnek, mert a jövőben mi fogjuk végezni az immunhisztokémiai vizsgálatokat. A felszerelésünk sokat gazdagodott az elmúlt időszakban, lassan új felületekre is szükségünk lenne. Ugyanakkor az épület felújítása is indokolt.

– Dr. Kelemen József nevét viseli a kórház könyvtára, és nemsokára konferenciát is szerveznek az emléke előtt tisztelegve. Mit kell tudnunk a főorvos úr munkásságáról?

–Dr. Kelemen József 1975-ben került Csíkszeredába és tevékenységével bebizonyította, hogy egy kisvárosi kórház patológiai osztályán is lehet folytatni a kísérleteket, kutatásokat. Sok tudományos munkáját publikálták különböző folyóiratokban, kutatói ösztöndíjat nyert el, kétszer kapta meg a Humboldt-ösztöndíjat. Más kórházakban is segítette a neuropatológiai munkát, budapesti kutatócsoportban is részt vett, az idegszövet elváltozásait tanulmányozta. Itthoni szervezőmunkája mellett szakmai újdonságokat is bevezetett, az asszisztensnők, akik még vele dolgoztak, mesélték, hogy új festési módszereket próbálgattak sorban. A fő szakterülete a neuropatológia volt, az idegrendszer szerkezetének és működésének tanulmányozását kedvelte leginkább. Különböző betegségek kapcsán igyekezett felfedezni, hogyan hatnak azok az agyra és hogyan lehet kivédeni ezeket. Doktori tézisében az autoimmun betegségekben előforduló agyszöveti károsodásokat vizsgálta, de foglalkozott azzal is, hogy milyen elváltozásokat okoz az alkohol az idegszövetben és a májban. Idén öt éve, hogy elhunyt a főorvos úr, és úgy gondoltuk, meg kell emlékezzünk róla egy tudományos rendezvénnyel. Most, hogy az osztályon többen is vagyunk, mindenképpen szerettünk volna erre is időt fordítani, így október 18–19-én zajlanak majd a kórház könyvtárában a Dr. Kelemen József Patológiai Napok.

– Mire szolgálnak az immun­hisztokémiai vizsgálatok?

– Ezekkel a vizsgálatokkal pontosabban el lehet végezni a daganatok besorolását, és ezek a vizsgálatok segíthetnek abban is, hogy az áttét alapján megtalálják az elsődleges daganatot. Mindennek eredményeként pontosabb lehet a kezelés. Ilyen vizsgálatokra Csíkszeredában eddig nem volt lehetőség, továbbküldtük a vizsgálati anyagot. Régebb a beteg kellett fizessen ezért, most a kórháznak szerződése van a marosvásárhelyi szövettani laboratóriummal erre, így a betegek számára ingyenes, nemsokára pedig nálunk is lehetőség nyílik rá. Szükség van még továbbképzésre, gyakorlatra, a felszerelés mellett pedig a leginkább költséges a vizsgálat során használt antitestek beszerzése és folyamatos biztosítása, de most már rövid időn belül nálunk is beindulhatnak ezek a vizsgálatok.

– Ön mit szeret leginkább a szakmájában?

– Szeretem, hogy segíteni tudunk a kollégáknak a diagnózisban, meg tudjuk mondani, hogy milyen betegségről van szó, és a beteg ennek alapján meg tudja kapni a számára leginkább megfelelő kezelést. Már az egyetem alatt érdekesnek találtam a mikroszkópos vizsgálatokat és később is ezt az utat követtem. Érdekes a munkánk, bár nehéz is, hisz a tudomány ezen a téren is új módszerekkel gazdagodik, sok esetben az immunhisztokémia sem elég, már molekuláris biológiai és genetikai vizsgálatokkal egészítik ki a szövettani eredményeket.

R. Kiss Edit

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek