Beszélgetés Csúcs Mária dokumentumfilm-rendezővel: Küzdve és bízva – dr. Jakab Antal életműve

93

Egy év alatt készült el a Jakab Antal püspök életét és munkásságát bemutató dokumentumfilm, mellyel alkotói méltó emléket kívánnak állítani a hitvalló gyulafehérvári főpásztornak. A film rendezőjével, Csúcs Máriával beszélgettünk, akinek a forgatás legemlékezetesebb moz­­zanatait azok a találkozások jelentették, amikor olyan személyekkel beszélgethetett, akik kapcsolatban álltak a püspök úrral. A Küzdve és bízva – Jakab Antal püspök életútja című alkotást Jakab Antal megyéspüspöksége kezdetének negyvenedik évfordulóján, április 2-án hozták nyilvánosságra.

– Ön a rendezője a Jakab Antal püspök életét és munkásságát bemutató dokumentumfilmnek melyet 2018 májusában kezdtek el forgatni. Kinek a felkérésére készült ez az alkotás?

– Dr. Jakab Antal unokahúga, Varga Gabriella Budapesten élő újságíró és Vencser László Ausztriában élő morálteológus, a püspök egykori közvetlen munkatársa keresett meg, hogy vállalnánk-e egy dokumentumfilm elkészítését Jakab Antal püspökről. Vállaltuk, mert megtiszteltetésnek éreztük a felkérést és érdekesnek találtuk a témát.

– Ha jól tudom, Erdélyben, Magyarországon és Rómában is forgattak. Mi szerint választották a forgatási helyszíneket?

– Minden helyszín a püspök úr életútjához kötődik. Olyan szempontból tartottuk fontosnak e helyszíneket felkeresni, hogy minél hitelesebb képet nyújthassunk a főpásztor személyéről, munkásságáról, életkörülményeiről.

– A dokumentumfilm Jakab Antal püspök életének milyen fontos mozzanatait emeli ki?

– A születésétől egészen a haláláig próbáltuk megjeleníteni a főpásztor életének legfontosabb szakaszait. A szülőfalujáról szóló képek, az I. világháború idején Hajdúnánásra menekült család élete mind fontosak voltak, de felkerestük azokat a településeket is, amelyek tanulmányaihoz kötődnek, mint Gyergyószentmiklós, Gyulafehérvár, Róma, az utóbbi azért is fontos, mert itt szentelték püspökké. Azokon a plébániákon is forgattunk, ahol szolgálatot teljesített, ilyen volt például Búzásbesenyő vagy Kolozsvár. Megyéspüspökként Gyulafehérvárhoz kötődik a tevékenysége, itt is forgattunk, de a börtönévek illusztrációja céljával felkerestük a máramarosszigeti börtönmúzeumot, hisz ez az egyetlen olyan hely, ahol forgatni lehet, és rekonstruálták a diktatúra börtöneinek körülményeit, hangulatát, megőrizték a cellák állapotát.

– A film tavaly elkészült, melyek voltak ön számára a forgatás legemlékezetesebb pillanatai?

– A legemlékezetesebb élmények azok a találkozások voltak számomra, amelyek során olyan személyekkel beszélgettünk, akik közvetlen kapcsolatba kerültek a püspök úrral élete során és olyan információkat, emlékeket is megosztottak róla, amelyek eddig még nem voltak nyilvánosak. Ugyanakkor azok a dokumentumok is nagy örömet jelentettek számomra, amelyek a forgatás ideje alatt kerültek elő.

– Milyen üzenetet szeretnének eljuttatni a nézőkhöz a filmen keresztül?

– Azzal, hogy megpróbáltuk bemutatni a lehető leghitelesebben Jakab Antal püspök életútját, azt szeretnénk elérni, hogy ez az életmű minél nagyobb közönség előtt ismertté váljon, s ezáltal méltó emléket állítsunk a főpásztornak az egész magyarság körében. A legfontosabb célunk nézőközelbe hozni ezt a csodálatos életutat, amelyet hátrahagyott és ezt a csodálatos személyiséget, aki igen fontos volt Márton Áron püspök utódaként is az egyházmegye élén.

– A csíkszeredai, gyergyó­szent­miklósi, gyulafehérvári és budapesti állomásokra tervezett dísz­bemutatók nem valósulhattak meg a jelenlegi járványhelyzet miatt. Hogyan érintette ez önt és a film elkészítésében részt vevő további munkatársakat?

– Már tavaly szerettük volna megszervezni a díszbemutatókat, de nem tudtuk egyeztetni a helyszíneket, időpontokat, mert nagyon elfoglalt Varga Gabriella és Vencser tanár úr is, ezért hagytuk idén tavaszra, de most a járvány miatt tolódik. Mivel április 2. volt Jakab Antal megyéspüspöksége kezdetének negyvenedik évfordulója, ezt a dátumot találtuk méltónak a dokumentumfilm nyilvánosságra hozásához. Mindezek ellenére a bemutatók, ha késnek is, bízunk benne, hogy nem maradnak el.

Barabás Emőke

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek