Beszélgetés Antal Imrével, az Electrica Rt. Hálózatüzemeltetési részlegének igazgatójával – 2022-ig mindenkinek okos villanyórája kell legyen

125

Romániában is megkezdődött az úgynevezett okos villanyórákra való áttérés: az áramszolgáltatók 2020-ig a jelenlegi mérőműszerek 80 százalékát már ki kell cseréljék az újabb változatra. Hogy ez milyen előnyökkel vagy hátrányokkal jár, kit terhel a költség, illetve mit is tud egy okos villanyóra, Antal Imrétől, az Electrica hálózatüzemeltetési részlegének Hargita megyei igazgatójától kérdeztük meg.

ARP_7414 copy

– Az ország néhány megyéjében kísérleti jelleggel újfajta, ún. okos villanyórákat szerelnek fel a fogyasztóknál. Hargita megye ugyan egyelőre nem érintett, de hamarosan az lesz, ezért talán sokakat érdekelhet, hogy miről is szól ez a projekt?

– Az Európai Unió egy energetikai csomagot gondolt ki még 2009-ben. Akkor hozott is egy direktívát. A csomaggal végül is azt célozta meg, hogy az egész energetikai piacot – villanyt, gázt, fűtésrendszert – liberalizálják. Az Unió ezzel a törvénycsomaggal voltaképpen egy egészséges, valódi versenyt óhajt teremteni – ez a szektor ugyanis mondhatni mindig monopol volt. A törvénycsomag egyik alapeleme az úgynevezett „smart grid”, azaz okos hálózat, amelynek alapköve az okos mérőműszer, a „smart meter”.
Tehát 2009-ben jelent meg a 72-es direktíva, ami többek között arra kötelez minden szolgáltatót, hogy ezt az okos mérést bevezesse. Persze ez nem úgy működik, hogy egyik percről a másikra át kell térni erre a rendszerre. Gondoljunk bele: Hargita megyében van durván 150 000 áramfogyasztó. Ez nem nagy szám, nem lehet összehasonlítani Kolozsvárral, Brassóval vagy netán Bukaresttel. De ahhoz már elég nagy, hogy el tudjuk képzelni: az áttérés egyik percről a másikra nem megoldható. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy 2020-ra a fogyasztók 80 százaléka kell rendelkezzen okos mérőműszerrel Romániában. A hazai energetikai hatóság, az ANRE hozott 2014-ben egy módosítást a 145-ös határozatával, miszerint a fogyasztók 80 százaléka 2020-ig, a fennmaradó 20 százalék pedig 2022-ig kell intelligens órával rendelkezzen.

– Mostanig az országban hol szereltek fel ilyen villanyórákat?

– Romániában különböző regionális áramszolgáltatók tevékenykednek, hiszen egy régión belül nem lehet több szolgáltató. A dél-erdélyi régióban, ami Maros, Kovászna, Hargita, Szeben, Fehér és Brassó megyéből áll, a kísérleti programot Fehér és Kovászna megyében indították el. Fehér megyében egy nagyobbacska, körülbelül Csíkszentdomokos méretű községet, Kovászna megyében pedig a megyeszékhelyet, Sepsiszentgyörgyöt célozták meg. Ott már fel vannak szerelve az okos villanyórák, november elseje volt a határidő, amikor a kísérleti projekt műszaki-gazdasági beszámolóját el kellett küldeni az ANRE-nek.

– Vannak onnan már olyan konklúziók, tapasztalatok, amelyeket megosztottak önökkel?

– Ha régióban gondolkodunk, Sepsiszentgyörgy áramfogyasztása, illetve a felszereléstől eltelt rövid idő nem alkalmas arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le. Inkább azoknak az országoknak a tapasztalatait kell figyelembe vennünk, ahol már hosszabb távú mérések igazolják, hogy ez az okos hálózat és okos mérés mindkét félnek jó: a szolgáltatónak is és a fogyasztónak is. Japánban például, amikor megtörtént a fukusimai erőműnél a robbanás, rájöttek, hogy az energiaszektornak lépnie kell. Ők öt év alatt a fogyasztásmérők 80 százalékát kicserélték okos mérőműszerekre, és most már elismerik, hogy jóval kisebbek a veszteségek a hálózaton, illetve a fogyasztókat sikerült leszoktatni az energofág viselkedésről. Hiszen be kell látnunk: ha hazamegyünk, minden lámpát felgyújtunk, mindent bekapcsolunk, és ez nem kis fogyasztást eredményez.

– Ezt a túlzott fogyasztást egy okos mérőműszer hogyan tudja visszaszorítani?

– Úgy, hogy a fogyasztó egy applikációt tölthet le az okos­telefonjára, így mikor nincs otthon, akkor is láthatja, hogy a lakásában mennyi az áramfogyasztás. E révén tudatosulhat benne, hogy mennyit fogyaszt fölöslegesen. Akár azt is be lehet állítani, hogy a rendszer félóránként, óránként jelzést, értesítést adjon arról, hogy milyen fogyasztás van az otthonomban.

– Felmerül a kérdés, hogy a nálunk működő villamoshálózat kompatibilis-e ezzel a rendszerrel? Mert ha jól értem, megmarad a jelenlegi hálózat, csak a mérőműszereket cserélik ki.

– Az okos hálózat egy többfunkciós rendszer, ami olyan elemeket tartalmaz, amelyekkel bizonyos információk, helyzetek lekérhetők, követhetők. Tehát rengeteg olyan dolog van, amiben a hálózatnak is fejlődnie kell. De párhuzamosan kell futnia az okos hálózatnak az okos méréssel, másképpen nem teljes a kép. És állítom, hogy párhuzamosan is fut. A szolgáltató az elmúlt öt évben szerelt távkapcsolódókat, monitorizál a hálózaton, adott esetben, a városon belül például már nem kell bizonyos pontokra kimenni a hibát elhárítani, hiszen innen, a székhelyünkről egy gombnyomással be tudunk avatkozni. Még a megye legtávolabbi pontján is vannak már ilyen okos hálózati elemek.

– Térjünk vissza az okos órákra. Konkrétan mit tudnak, és milyen előnyökkel jár felszerelésük a fogyasztók számára?

– Első fázisban a fogyasztókat rá fogja vezetni egy jobb energiagazdálkodásra. Most a fogyasztó megkapja a villanyszámláját, és nem igazán érti, hogy mennyit is fogyasztott, csak azt, hogy ki kell fizessen például 200 lejt. Ha lesz okos mérőműszere, és letölti a megfelelő applikációt a telefonjára, láthatja majd, hogy egy-egy időszakban milyen nagy a fogyasztása – és akkor kezd gondolkodni azon, hogy mit is csinál rosszul. Tehát a rendszer serkenti a fogyasztót a környezettudatos, gazdaságos attitűdre: a kisebb fogyasztás egyértelműen a széndioxid-kibocsátás csökkenését is maga után vonja.
De ha a törvénykezés változna, és a kormány konkrét lépésekkel támogatná a zöld energia előállítását – például egy támogatott bankkölcsönnel a tetőzetemet beépíthetem napelemmel, és azzal rátáplálok a hálózatra, a szolgáltatótól kapott pénzből pedig fizetem a banki részletet, míg eljutok arra a pontra, mikor 8-10 év után a rendszer tiszta jövedelmet hoz –, akkor jóval több előnye származna a fogyasztónak az okos mérőműszerekből, mint a jelen állás szerint. Valószínűleg lesz ez irányba nyomás, hiszen a 2011-es japán atomrobbanás rádöbbentette a világot, hogy bár az energetika egyik alapja, az atom reális veszélyekkel is jár.

– A szolgáltató számára jár-e előnyökkel az okos mérés?

– Egyértelműen. Hiszen a rendszer illegális használata, azaz az áramlopás valós jelenség, és a szolgáltatónak veszteséget jelent. Az okos rendszerrel ezek jól kiszűrhetők. Ráadásul egy ilyen okos óra nemcsak fogyasztást mér, hanem egy minianalizátor: a villamos energia minőségét is követi és a szolgáltató felé jelzi, így az lényegesen hamarabb jut információhoz. Ezért is okos.

– Van-e hátrányuk ezeknek a mérőműszereknek?

– A fogyasztó szempontjából nincs, én legalábbis nem látok. De akárcsak az egészségbiztosítási kártyák esetében, amelyet egyesek bizonyos kulturális-vallási okokra hivatkozva elutasítottak, bizonyára ez esetben is lesznek, akikben felmerül majd, hogy egy ilyen mérőműszer révén túl sokat fognak majd valakik tudni róluk. Ez egy rizikófaktor.
A szolgáltató szempontjából egyértelmű hátrány a költség. Hiszen a villanyóra a szolgáltató tulajdona. A villanyóra cseréje a „butáról” az okosra a szolgáltató költségén történik. Ez a fogyasztónak nem fog pénzébe kerülni. Más kérdés az, ha valahol, mondjuk új háznál, új fogyasztási pontnál kell ezt felszerelni. Erre egyelőre még nincs szabályozás.

– Mekkora költségekről beszélünk?

– Maga az okos óra ára körülbelül 150-180 euró. Ezért mondom, hogy érdekes eset lesz, amikor egy új fogyasztási ponthoz az árambekötés 2000 lejbe kerül majd, az óra meg szinte ugyanannyiba. Biztos vagyok benne, hogy ez fog majd ellenszenvet kiváltani az új fogyasztókból.

– Mikorra várható, hogy Hargita megyében is elkezdik szerelni ezeket az okos mérőműszereket?

– Jövő évtől szereljük. Most van egy tervünk félkész állapotban, márciusban már esedékes lesz a versenytárgyalás is. Ez tízezer fogyasztási ponton történő óracserét jelent megyeszinten. Benne van Csíkszereda jó része, Székelyudvarhely szintén nagy része, Csíkszentkirályon a tömbházak, Szentegyháza egy része. Egész pontosan 9446 monofázisos és 79 háromfázisos óra lesz az első hullámban kicserélve. Mint említettem, a teljesítési határidő 2022, akkorra kell 100 százalékban kicserélni a jelenlegi mérőműszereket. De ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg még hozzá sem kezdtünk, azt mondhatom, hogy nagyon nehéz lesz tartani a határidőt, szinte lehetetlen.

Forró-Erős Gyöngyi

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.