Bérstatisztikai számadatok

Tompul(gat) az egyenlőtlenség

39

Hétfői lapszámunkban azokról a meg-megújuló tiltakozásokról írtunk, amelyeket az egységes közszférai bérezési kerettörvény idézett elő az állami egészségügyi szektorban. Nem az egyetlen olyan jogszabály, amely úgy általában bonyodalmakat okozhatott a hazai bérezési rendszerben, s ilyen összefüggésben mindenekelőtt a 2017/79-es sürgősségi kormányrendeletre kell utalnunk, amely értelmében január 1-től a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások átkerültek a munkáltatók által fizetendők közé. Megemlítendő az is, hogy az elmúlt esztendő során jó néhány olyan jogszabály is hatályba lépett, amelyek egyes előírásainak közvetlen vagy közvetett módon kihatottak a bérek alakulására is, legalábbis egyes szegmensekben vagy egyes személyzeti kategóriák esetében.

Előirányzatként szerepelt a kormányprogramban a bérek általános növekedése, illetve a vásárlóerő fokozódása, s nem utolsósorban a bérszintek tekintetében megmutatkozó túlontúl nagy eltérések tompítása. Van, ami mindebből megvalósult, esetenként viszont csak részben, s van, ami továbbra is visszás jelenségként, tendenciaként könyvelhető el. Időzzünk el egy pillanatig az állami egészségügyi szektor béreinél. A múlt csütörtöki fővárosi tüntetést követően maga az egészségügyi miniszter is elismerte, hogy számára is érthetetlenek egyes fejlemények például az, hogy ugyanolyan alárendeltségű és besorolású közkórház esetében a bérszintek tekintetében viszonylag jelentős eltérések mutatkoznak, s ebből fakadóan vannak olyan kórházak, ahol nem került sor tiltakozásra, és olyanok is, ahol heves tiltakozások bontakoztak ki. Ugyanakkor a minisztériumtól származó hivatalos adatok szerint március hónapban országos viszonylatban a kórházak bérezéssel és bérpótlékokkal kapcsolatos kiadásai mintegy 50%-kal emelkedtek meg. Ennek ellenére az alkalmazottaknak mintegy 10%-a bér és bér jellegű jövedelmei csökkentek, s ez a pótlékok új szabályozása rovására írható. Amúgy a közszférai bérezési kerettörvény értelmében a kórházaknak március 31-gyel bezárólag közölniük kellett volna honlapukon (de nem csak) minden egyes funkció/beosztás esetében a bér- és pótlékszinteket. Erre nemigen került sor, s állítólag országos viszonylatban egyetlen, a Vaslui Megyei Sürgősségi Kórház tett eleget a szóban forgó kötelezettségnek.

Eltérő arányok
Ami a bérek alakulását illeti, egyelőre csak a februárra vonatkozó hivatalos statisztikai adatok ismeretesek. Abban a hónapban az országos átlagos névleges bruttó bér 4128 lej volt, a nettó pedig 2487 lej, alig 0,1%-kal több, mint a megelőző hónapban. 2017 februárjához viszonyítva viszont az átlagos nettó bér 11,2%-kal növekedett, a reálbér (amely a vásárlóerő „tükörképe”) 6,2%-kal. A közigazgatásban a februári átlagos nettó bér 4125 lej volt, a tanügyben 2402 lej, az egészségügyben és a szociális gondozásban pedig 2787 lej. Érdekes módon ez utóbbi szektorban a megelőző hónaphoz viszonyítva 2,1%-kal csökkent, a tanügyben viszont 1,1%-kal emelkedett. A márciusi helyzet lényegesen másképp fest, s arról majd tudomást szerezhetünk május 9-én, amikor is nyilvánosságra hozzák a vonatkozó hivatalos statisztikát.
Van egy másik sokatmondó statisztika is, igaz, január hónapra vonatkozóan. Nos, annak adatai szerint január végén az ország 12 megyéjében az átlagos nettó bér értéke kevesebb volt, mint 2000 lej. Ezek között volt egyébként Hargita megye is a maga 1957 lejes átlagával. Igaz, nem az utolsó helyet foglaltuk el, mert sikerült megelőzni Neamț, Krassó-Szörény és Suceava megyéket, amelyek esetében a januári átlagos nettó bér nem haladta meg az 1934 lejt. (Amúgy Hargita megyéhez hasonló volt a szóban forgó értékszint, többek között Hunyad, Vaslui, Botoșani és Beszterce-Naszód megyében.) A bérnövekedések tekintetében is igen jelentősek az eltérések: míg Kovászna megyében 2018 januárjában 568 lejjel volt nagyobb a nettó bér átlaga, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában, addig a fővárosban csak alig 38 lejjel. (Az viszont merőben más ügy, hogy Bukarest továbbra is a toplista élén áll 3228 lejes átlagos nettó bérrel.)
Egyenlőtlenség továbbra is
Említettük, hogy a kormányprogramban szerepel a bérszintek közötti egyenlőtlenségek tompítása. Ez nem jelent egyebet, mint a minimum és a maximum közti távolság lerövidítését. A nemzetközi gyakorlatban használatos az úgynevezett egyenlőtlenségi koefficiens: az adott ország összalkalmazottai legjobban fizetett 20%-a bérjövedelmeit viszonyítják a 20%-ot kitevő leggyengébben fizetettek bérjövedelmeihez. A Román Akadémia Makrogazdasági Modellezési Központja állított össze nemrégiben a szóban forgó egyenlőtlenség kérdéskörével egy tanulmányt. Abból indultak ki, hogy az elmúlt esztendőben a költségvetési szektorban iramosan növekedtek a nettó bérek, azaz 20%-kal, elérve a havi 3700 lejt, a tanügy esetében a növekedési arány 14%-os volt, az egészségügyben és a szociális gondozásban pedig 30%-os. Ugyanakkor a garantált minimálbér 16%-kal emelkedett (ami az összalkalmazottak egyharmadát érintette, azaz mintegy 1,5 millió személyt). Mindezek okán az országos átlagos nettó bér 2016-hoz viszonyítva 16,5%-kal bővült, elérve a 2384 lejt. A dolgok ilyenszerű alakulása nyomán megváltozott a minimum és a maximum közti arány is, illetve némileg kedvezőbbé vált a fentebb említett koefficiens, nevezetesen az a 2015-ös esztendei 8,7%-ról 7%-ra mérséklődött. A tanulmány egyik szerzője, dr. Cezar Mereuță, egyetemi tanár szerint a csökkenés erőteljesebb kellett volna legyen, és továbbra is egy stratégiai célkitűzést kell képezzen. Igen, mert Románia esetében a többi uniós tagállamhoz viszonyítva továbbra is kedvezőtlen az egyenlőtlenségi együttható. Országunknak az unióhoz való csatlakozása esztendejében az 8,1% volt, míg uniós szinten csak 5%. 2015-ben uniós szinten az együttható arányszáma 5,2% volt, Romániában 8,3%. A múlt esztendőben az előzetes adatok szerint uniós szinten 5,2%, Romániában, amint már arra utaltunk, 7%. Egyébként a 2007–2017 között uniós szinten a béregyenlőtlenségi koefficiens 4,9% és 5,2% között mozgott, országunkban pedig valóságos „hullámvasútnak” bizonyult, 6,1% és 8,3% között mozogva.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.