Bergamói ballada

Zene füleimnek (4.)

66

Donizetti sírja                                                      A szerző felvétele

Alombardiai Bergamo az utóbbi hetekben az újságok címlapjára, a hírportálok első oldalára került: a híres operaszerző, Gaetano Donizetti szülővárosa a koronavírus terjedésének egyik gócpontja. Polgármesterének segélykiáltó szavai bejárták a világsajtót: a kijárási tilalom hatására az egykor nyüzsgő település szellemvárossá vált.
Riccardo Frizzának, a bergamói Donizetti Opera Fesztivál zenei vezetőjének neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt, legutóbb januárban látogatott Budapestre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén lépett fel, s Richard Strauss hangversenyének visszhangja nagyon pozitív volt. A zeneigazgató – aki szintén megfertőződött a gyilkos kórral –, drámai szavakkal írta le a Bergamóban és a szomszédos Bresciában kialakult helyzetet: „Amíg személyesen nem érint a vész, nem vesszük komolyan. Egy hét alatt változott az életünk. Volt olyan nap, mikor száz embert is eltemettünk, s az elhunytak között van öt barátom is”.
A város a közelmúltig Itália népszerű turistaközpontja volt, az operakedvelőket híres fiának az emléke is vonzotta. Donizetti Magyarországon is nagyon népszerű,1978-ban jelent meg Barát Endre könyve a zeneköltő életéről, a Bergamói ballada; a cím napjainkban különösen aktuális. A regényes írás egy nagy ívű – sikerekben gazdag, de máskor megrázó – életpályát vázol fel, s a kötet sikere is hozzájárult, hogy a várost nagyon sok magyar turista kereste fel.

Bergamói prospektus

Donizetti szeretetre méltó egyéniség: az olasz opera megújítójaként tartják számon. Rossini visszavonulása, Bellini korai halála után jutott neki e szerep. Élt a lehetőséggel, a nápolyi tapasztalatait sikeresen ötvözte a francia nagyopera stílusával, s alkotta eggyé a drámai és a buffo stílust. Hatvanöt befejezett s két tucat befejezetlen dalművét tartja számon a zeneirodalom. Máig legnépszerűbb operái a Szerelmi bájital, a Don Pasquale és a Walter Scott rémregénye alapján komponált Lammermoori Lucia.
2006-ban családommal jártuk végig Ber­gamo nevezetességeit. Donizetti szülőháza a Via Borgo Canalen várja a betérőket. A XVI. századi épületet 1926-ban nyilvánították műemlékké, a falak közt berendezett múzeumban ízléses, interaktív kiállítás mutatja be a zeneszerző életpályáját, s a település egykori életét. A tárlat mellett természetesen egy kamarazenei koncerteknek alkalmas hangversenytermet is berendeztek. A Donizetti múzeumnak a Domus Magna, a város patinás épülete ad otthont. Portrék, partitúrák, dokumentumok sorakoznak a vitrinekben és a falakon, a kiállítás mellett gazdag könyvtár is a kutatók rendelkezésére áll.
A zeneköltő hányattatott élete hosszú szenvedés után 1848-ban ért véget, földi maradványait 1875-ben helyezték át a Santa Maria Maggiore-katedrálisba, ahol impozáns fehér márvány síremlék rejti porhüvelyét. A Donizetti-fesztivál évtizedek óta az operakedvelők találkozóhelye, amelyen a népszerű művein kívül a kevésbé ismert opusokat is megismerheti a közönség. A kulturális seregszemlét idén novemberre tervezik, ezúton kívánjuk, hogy megtarthassák, s a jeles esemény járuljon hozzá a város sebeinek begyógyításához.

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.