2020, december 3, csütörtök.
custom_html_banner1

Hirdetés

Bérezési jogszabályok sűrűjében

Az év elejétől eltelt időszak során többször is írtunk a közszférai bérezéssel (de nem csak) kapcsolatos újabb és újabb jogszabá­lyokról. Nevezetesen sürgősségi kormányrendeletekről, kormányhatározatokról, miniszteri rendeletekről. Nem jókedvünkben tettük, tesszük ezt, hanem tattól a szándéktól vezérelve, hogy lehetőségeinkhez mérten rendszeresen és hitelesen tájékoztassuk az érintetteket, az érdekelteket. Ugyanakkor a szóban forgó „nyomon követésből” az is kikövetkeztethető, hogy a Grindeanu-kormány esetében is túl az esetleges jó szándékon megmutatkozott, megmutatkozik a kapkodás, a maga nemében kaotikusnak nevezhető jogszabályozási tevékenység.

A kormányprogramban valóban szerepelnek olyan célkitűzések, amelyek esetében igen szűkre szabottak a gyakorlatba ültetési határidők. Ezzel még nem is lenne baj, de a jelek szerint a kormánynak nem volt, nincs kellő rálátása, s menet közben előbukkannak olyan vetületek, amelyekkel nem számoltak vagy amelyekről megfeledkeztek, s akkor nincs más lehetőség, mint meghozni egy újabb jogszabályt. És megvan a sajátos „álcázás” technikája is: másabb vetületek, területek szerepelnek annak a fránya sürgősségi kormányrendeletnek a megnevezésében és másabbak annak szövegében. Így történt ez például a január 30-án megjelent 2017/9-es sürgősségi kormányrendelet esetében (amelynek egyik-másik előírásáról lapunk február 1-i számában már beszámoltunk).
Mindezzel együtt és mindezen túl, bár február közepén járunk, még erre az esztendőre vonatkozóan nem lépett hatályba a közpénzekből fizetett személyzet bérezésére vonatkozó jogszabály. Márpedig azzal számolnia kellett volna az idei költségvetésnek is, amelynek parlamenti vitái egyébként tegnap lezárultak. Megjegyzendő azonban, hogy amennyiben a kormány üléseiről kiadott hivatalos közleményeket tartjuk szem előtt, akkor állítólag megszületett a szóban forgó jogszabály, de valahogy úgy vagyunk vele, hogy megszületett, de mégsem jött világra…

Mikor sürgős a sürgős, és mikor nem…
Nem tartozik a taglalt témához, de érdemes újólag felidézni, ami történt a nagyarányú, országszerte kibontakozott tiltakozó akciókat kiváltó 2017/13-as sürgősségi kormányrendelettel. A büntető törvénykönyv és a büntető eljárási törvénykönyv egyes előírásait módosító és kiegészítő kormányrendeletet az éj leple alatt suttyonban fogadták el és azon nyomban meg is jelentették a Hivatalos Közlönyben. Akkor és azóta is viták zajlanak a tekintetben, hogy mikor feltétlenül indokolt és szükséges egy sürgősségi kormányrendelet meghozatala és mikor kell élnie az arra vonatkozó jogosultságával a kormánynak. Ez valóban képezheti a szakmabeliek vitáját, bár szem előtt kell tartani az Alkotmány vonatkozó cikkelyét is, valamint a 2000/24-es törvény előírásait is. No, de ne kalandozzunk el cikkünk „napirendjétől”, és térjünk a lényegre: a kormány január 25-i üléséről utólag kiadott hivatalos közleményben az szerepelt, hogy elfogadták a 2017-es esztendőben a közpénzekből fizetett személyzet bérezésére, egyes határidők elhalasztására, valamint egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ilyen megnevezéssel sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben mindmáig nem jelent meg, s hatályba sem léphetett, bár február 8-át írunk. Tehát: van olyannyira sürgős is, hogy még aznap megjelenik (de annak ellenére az abban elrendeltek egy része csak tíz nap múlva válik hatályossá), és van olyan „sürgős” is, amely közlésére Pató Pál-módra kerül(het) sor.
A január 27-i kormányülésen is szerepelt két közszférai bérezéssel kapcsolatos jogszabály, nevezetesen egy újabb sürgősségi kormányrendelet és egy kormányhatározat. Mindkettő viszonylag hamar meg is jelent, a Hivatalos Közlöny január 31-i számában. A 2016-os esztendőben a közpénzekből fizetett személyzet bérezésére vonatkozó 2015/57-es sürgősségi kormányrendeletet módosító és kiegészítő, egyes határidőket elhalasztó, valamint egyes fiskális költségvetési intézkedéseket elrendelő 2017/12-es sürgősségi kormányrendeletről és a 2017/38-as kormányhatározatról van szó. (Ez utóbbi az előbbi egyik szakasza előírásainak a 2017 januárjától történő alkalmazására vonatkozik.)
A kormányrendelet megindokolási szövegrésze sokkal terjedelmesebb, mint a tulajdonképpeni szövegrész. Abban többek között arra van utalás, hogy a tanügyi személyzet bérezését több jogszabály révén is szabályozták, ezek között említve a 2016/582-es kormányhatározatot, a 2015/57-es sürgősségi kormányrendeletet, a 2016/250-es törvényt stb., de mindezek ellenére a bérezés terén, mármint a tanügyben, rendellenességek mutatkoztak. Ebből indulva ki, a Grindeanu-kormány szükségesnek tartotta egy olyan jogszabály elfogadását, amely révén a tanügyminisztériumnak módja lesz az alapbérek kvantumainak a megállapítására, megfelelően a már említett 2016/250-es törvény előírásainak. Elég zavaros ez a magyarázat, de fogadjuk el, s vessünk egy pillantást arra, amiről szó van: a már említett utólag többször is módosított és kiegészített 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet egyik szakasza egy újabb bekezdéssel egészült ki. Arról a 34-es szakaszról van szó, amelyet a múlt esztendő júniusában megjelent 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet révén vezettek be, s amelyet azóta is többször „pátyolgattak” és, amelynek egyik bekezdése értelmében 2017. január 1-től egyes tanügyi személyzeti kategóriák alapbére a 2016 decemberi szinthez viszonyítva átlagosan 15%-kal emelkedik, megfelelően a szaktárca által kidolgozott és kormányhatározattal jóváhagyott módszertannak. Nos, ezt a szakaszt tolták meg egy újabb bekezdéssel, amely értelmében amennyiben a januártól megemelt alapbér kisebb vagy egyenlő lenne a 2016 decemberi alapbérnél, ez utóbbi őrizendő meg, már amennyiben az adott személy megőrizte ugyanazon funkcióját, tanulmányi szintjét, didaktikai fokozatát, szolgálati periódusát, szakmai besorolását. A sürgősségi kormányrendelet II-es szakasza értelmében fogadták el a már említett 2017/38-as kormányhatározatot, amely visszautal a 15%-os átlagos béremelésre, s ugyanakkor annak melléklete tartalmazza az oktatási intézményrendszer vezető és ellenőrző didaktikai funkcióinak, valamint didaktikai funkcióinak az alapbérszintjeit.

Hecser Zoltán

Előző cikkMegszavazva
Következő cikkHarc a rájátszásért

Kapcsolódó cikkek:

14,239RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb