Bérek szórásmezeje

Akár megtéveszthető is lehet az „átlag”…

29

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által havi rendszerességgel nyilvánosságra hozott jelentések közé tartozik az átlagos bruttó, illetve az átlagos nettó bérre vonatkozó is. A július hónapi helyzetjelentés a minap jelent meg, s az országos átlagos bruttó, illetve nettó bér tekintetében az nem tartalmazott lényeges változást. Júniushoz viszonyítva mindkettő egyaránt 0,7%-kal csökkent, azaz 36 lej, illetve 23 lejjel. Amúgy a fluktuáció jellemző, s ez jobbára annak tulajdonítható, hogy módosulhatnak a bér jellegű juttatások, de esetenként annak is, hogy egyik vagy másik ágazatban béremelésre került sor. Mindennek ellenére érdemes szemrevételezni a legfrissebb bérstatisztikát.

Talán azzal kell kezdenünk, hogy voltak olyan gazdasági szektorok, ahol a félévi premizálások, valamint a különböző értékjegyek juttatása okán viszonylag jelentős mértékben növekedett a nettó bér. Ezek közé tartozik a szénkitermelés, ahol a júliusi átlagos nettó bér 22,4%-kal volt nagyobb, mint a megelőző hónapi szint, továbbá 6–8,5% között emelkedett a nettó bér egyes kitermelő ágazatokban, szállítások melléktevékenységeiben, a szállítóeszközök (másabbak, mint a személygépkocsik) gyártásában és a pénzügyi közvetítési szegmensben. Ugyanakkor voltak olyan szegmensek is, ahol viszonylag jelentős mértékben csökkent júliusban a nettó bér: a kokszolási és a kőolaj feldolgozás révén nyert termékek esetében 29,5%-kal, a vegyipari termékek és anyagok gyártásának szektorában közel 9%-kal stb. Ugyanakkor a költségvetési szektorban is érdekes módon csökkent a nettó bér, például a tanügyben, aminek viszont egyszerű a magyarázata: a megelőző hónapban kapták kézhez az üdülési utalványt, ugyanakkor csökkentek azok az összegek is, amelyekben óradíj formájában részesültek a tanév során. Mindez eredményeként a szóban forgó szektorban az átlagos nettó bér 13%-kal volt kisebb júliusban, mint júniusban. (Amúgy a közigazgatásban is csökkent a nettó bér, nevezetesen 2%-kal, valamint az egészségügyben és a szociális gondozásban is, nevezetesen 1,1%-kal.)

A rangsor legelején és a legvégén
Amint már említettük, az országos átlagos bruttó bér, illetve nettó bér tekintetében lényeges változás nem következett be, az minimális arányban csökkent. Ha azt vesszük viszonyítási alapnak, nevezetesen az 5091 lej, illetve 3119 lejes szintet, akkor egy nagy átmérőjű kört rajzolhatunk ki, azaz egy szélesre nyíló ollóval szembesülünk. A csúcstartó, azaz a ranglista első helyét elfoglaló, a kőolaj- és a földgázkitermelés volt, amely esetében a bruttó bér 9699 lej volt, a nettó pedig 5716 lejes, a második helyre került a pénzügyi közvetítés (a biztosítási és a magánnyugdíjalapi tevékenységek nélkül) 9317 lej, illetve 5541 lejjel, a harmadikra pedig az informatikai és kommunikációs szektor, 9287 lej, illetve 5772 lej. Megjegyeznénk a nettó bér tekintetében a rangsor első helyét az informatikai és a kommunikációs szektor foglalta el, lévén, hogy annak egyes szegmenseiben a hatályos jogszabályok értelmében adókedvezmények nyújtandók. A „kilencezresek”, mármint a bruttó bér tekintetében soraiba tartozott még a biztosítási szektor és a magánnyugdíjalapok, valamint a légi közlekedés. A rangsor végén kullogott – sajnos továbbra is – a ruhaipar, amely esetében júliusban az átlagos bruttó bér 2973 lej volt, a nettó pedig 1823 lej, a vendéglátóipar 3042 lej, illetve 1841 lej és az élelmiszeripar 3532, illetve 2130 lejjel.
Érdemes elidőznünk egy kicsit a közigazgatás népes táborának béreinél is. A statisztikai adatok szerint ebben a szektorban a bruttó átlagbér 8133 lej volt, a nettó pedig 4862 lej. Ha annak legfőbb szegmenseit szemrevételezzük, meglepetéssel tapasztalhatjuk, hogy az átlagbérek jóval alacsonyabbak, mint az ágazati szinti átlag. Az egészségügyben és a szociális gondozásban a bruttó átlaga 6408 lej volt, a nettóé pedig 3816, de ezek is viszonylag távol vannak a már említett több mint 8000 lej, illetve közel 5000 lejes átlagtól. (Amúgy az egészségügyben köztudott, hogy a közszférai egységes bérezési, 2017/153-as kerettörvény értelmében 2018 januárjától a 2023-as évre beütemezett szinteket alkalmazzák.) A tanügyben a júliusi átlagbér 5354 lej, illetve 3180 lej volt, a művészeti, művelődési és szórakoztató-ipari szegmensben 4543 lej, illetve 2719 lej, a másabb szolgáltatási tevékenységekben pedig 3441 lej, illetve 2068 lej. Ilyen körülmények között felvetődik a kérdés: hogy honnan is kerekedik ki a már említett több mint 8000 lejes, illetve közel 5000 lejes átlag. A válasz egyszerű: ebbe a szektorban tartoznak a honvédelmi, a rendvédelmi és a különböző különleges szolgálatok is, de azok bérszintjeire vonatkozóan (azok bizalmas jellegűek lévén) az INS nem hoz nyilvánosságra számadatokat. Abból, ami nyilvánosságra kerül, viszont egyértelműen kikövetkeztethető, hogy melyek azok a személyzeti kategóriák, amelyeknek a bérszintjei több mint 8000 lejre „tornásszák fel” a közigazgatási szektor átlagos bruttó bérét.

Csúcsok csúcsa
Országunkban vannak olyan személyek, illetve alkalmazottak, akiknek havi bruttó bére 100 000 és 200 000 lej körül mozog. Legalábbis ezen értékhatárok közti összeg szerepel egyéni munkaszerződésükben – derül ki a munkaügyi felügyelőség által a Ziarul Financiar napilapnak közölt adatokból. A számítások szerint a nettó bérek ezen esetekben
58 500 lej és 117 000 lej között mozoghatnak. Amúgy 87 olyan munkaszerződés volt, van jelenleg érvényben, amelyben 100 000 lejt meghaladó bruttó bér szerepel, ebből legtöbb Bukarestben, szám szerint 63, majd következik Kolozs megye 3 szerződéssel, Temes és Prahova megye 2-2 szerződéssel. A 87 cég (munkáltató) közül 13 a menedzsment-tanácsadás terén, 7 a kereskedelem, 5 a monetáris közvetítés, 4 a privát orvosi szolgáltatások, 3 az egészségügy, 3 a televíziózás, 3 a gépjárműipar, 3 a távközlés és 3 a másabb szolgáltatások terén tevékenykedik. Munkapiaci elemzők szerint olyan cégekről, illetve munkakörökről van szó, amelyek esetében ez szinte magától értetődő, és végeredményben nyugati bérszintekkel állunk szemben, mert nemigen lehet különbség egy nagy nemzetközi cégnek a romániai vagy például a belgiumi leányvállalata vezetőinek a bérei között. Továbbá azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Romániában vannak a nagyon nagy nemzetközi cégeknek, például a Kauflandnak, a Carrefournak, a Vodafone-nak stb. olyan leányvállalatai, amelyek európai viszonylatban is tekintélyesnek számítanak. Továbbá az elemzők szerint nemigen várható, hogy az elkövetkező években növekedni fog az ilyen rendkívül magas juttatásokban részesülő személyek száma. (Humángazdálkodási szakértők szerint a legjobb esetben is az elkövetkező 2-3 év során számuk 10-15 fővel gyarapodhat.) Ami viszont érdekes, hogy a hazai viszonylatban egyik legnagyobb átlagbért realizáló információ technológia nincs rajta a „csúcsok csúcsának” listáján. Amúgy az átlagbérek kiszámításánál óhatatlanul ott vannak az ilyen kiugróan magas bérek is, amelyek köz­re­játszhatnak abban, hogy a cég a szegmens vagy a szektor szintjén kedvezően alakuljon az átlagbér, ugyanakkor azonban annak árnyékában, akár egy cégen belül is, jelentős eltérések mutatkozhatnak meg a vezetők és a beosztottak bérszintje között: az előbbieké akár 6-7 szerese is lehet a leggyengébben fizetett munkatársénak, és ez nincs másként a központi vagy a helyi közigazgatásban sem…

30% a „bérminimumon”
Július hónapban a romániai aktív alkalmazottak száma a hivatalos adatok szerint 5,6 millió körül volt. Azok közül mintegy 1,7 millió az országos garantált minimálbérben részesült. Ez azt jelenti, hogy az összalkalmazottaknak mintegy 30%-a. A maga nemében érdekes, hogy a legtöbb minimális szinten bérezett alkalmazott a gazdaságilag erősen fejlett vagy fejlett és nagyon sok személyt foglalkoztató régiókban, mikrorégiókban tevékenykedik. Így például a fővárosban több mint 275 000 olyan alkalmazottat tartanak nyilván, akik havi bére nem haladja meg az országos garantált bruttó minimálbér szintjét. Százalékarányban kifejezve Bukarest összalkalmazottainak 16%-a „minimálbéres”. Az ország nagyobb megyéiben valamivel jobb a helyzet: Kolozs megyében 73 600 munkavállaló részesül minimálbérben, azaz a teljes alkalmazotti állo­mány 4,3%-a, Konstanca megyében
72 600 fő részesül minimálbérben, azaz az összlétszám 4%-a, Temes megyében pedig 66 000 személy, azaz az összalkalmazottak 3,9%-a. Amúgy 10 olyan megye van, ahol viszonylag jelentős a minimálbér szintjén fizetett alkalmazottak száma, illetve részaránya, s ezek közé tartozik a már említett négy megyén kívül Ilfov, Bihar, Prahova, Argeș, Iași és Suceava. Munkaerőpiaci szakelemzők szerint lehet, hogy a hivatalos statisztika nem tükrözi a valós helyzetet, és ez azért, mert továbbra is létezik az úgynevezett „szürke foglalkoztatás”, amikor is a bérjegyzéken egy adott összeg szerepel, s az után fizetendő az adó és a társadalombiztosítási hozzájárulások, de ugyanakkor létezik „bérkiegészítés”, amit – ahogy mondani szokták – zsebből fizet a patron. Ilyen összefüggésben azt is hangoztatják, hogy a fővárosban szinte lehetetlen megélni a minimálbérből, s most, amikor nagy a munkaerőhiány, akkor valamilyen „mozgatórugója” kell legyen a minimálbéres munkavállalásnak. Azt sem tartják kizártnak, hogy főleg az építkezési szektorban sok a „második műszakot” vállaló, azaz a maszekolók száma. Suceaván és úgy általában a moldovai megyékben másabb a helyzet, ott beszűkültek a munkavállalási lehetőségek, s akkor még mindig jobb a minimálbérért dolgozni, mint távolban vagy viszonylag távolabbi helységekbe ingázni.
A minimálbér kapcsán újólag utalnunk kell arra, hogy két variánsról van szó: a 2080 lej bruttóról (aminek 1263 lej nettó bér felel meg) és a 2350 lejesről (aminek 1413 lejes nettó felel meg), s ezt a kettőt, ha szigorúan betartják a vonatkozó törvényes előírásokat, nemigen lehet összekeverni, főleg nem az állami szektorban. A privát szektorban némileg másként fest a helyzet, és ott esetenként hajlamosak az „értékesebb” minimálbér megadására. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az építőipar egyes szegmenseiben a bruttó minimálbér kvantuma 3000 lej.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek