Bemutatták Székely Árpád újabb könyvét

Radnai-havasok – Földrajzinév-használat és összefoglaló túrakalauz

51

A Keleti-Kárpátokat megkoronázó hegységet, annak a természeti látványosságokban, kultúrtörténeti érdekességekben bővelkedő környékét hozza közelképbe a fiatal, Szé­kelyudvarhelyen élő földrajztanár újabb túrakötete. Gyönyörű felvételek, tudományos igényesség, színvonal és hitelesség – ezek a fogalmak jellemzik leginkább a kiadványt.

A szerző dedikál. Székelyudvarhelyen is bemutatták legújabb túrakötetét

Egy hete mutatták be Szé­kely­udvarhelyen Székely Árpád hetedik kiadványát, a Radnai-havasok című túrakalauzt. A Déli-Kárpátok vonulatairól írt munkái után a történelmi Erdély, Máramaros és Bukovina határán emelkedő hegyvilágba kalauzolja olvasóit a fiatal szakember. A kötet öt fejezetben foglalja össze a látványos vonulatot és környezetét, ezek a következők: földrajzinév-használat, természetföldrajzi áttekintés, általános túrainformációk, részletes túraleírások és az épített örökség ismertetése.

Virágos hegyvilág
Székely Árpádnál már-már védjegy a víztükörben tükröződő hegyekről készült fotók sokasága, eddigi túraköteteinek borítóján is egy-egy ilyen felvétel szerepel. Ez utóbbi „kilóg a sorból”, mert ezúttal a Radnai-havasok egyik legmagasabb csúcsát, az Ünő-követ láthatjuk a fedőlapon, tavaszi köntösben, lila sáfrányok hátterében. A Székelyudvarhelyi Művelődési Házban tartott, nagy érdeklődésnek örvendő bemutatón maga a szerző is virágos túrakaluznak nevezte legfrissebb munkáját, mert rengeteg nárciszos, hóvirágos, erdélyihavasszépe-tengert bemutató felvétel kíséri a túraleírásokat. Az új kötetben látható fotók, panorámaképek szinte kivétel nélkül a szerző saját felvételei.
A jelen könyvben olvasható túraleírások az idén, áprilistól óktóberig történő 20 alkalommal zajló terepbejárás alapján készültek el. Mint a szerző fogalmazott, számára alapelv, hogy csak azokat az útvonalakat írja meg, amelyeket maga is bejárt.

Tavasz a Radnai-havasokban, kárpáti sáfrányokkal Fotók: Székely Árpád

Csúfot űzünk a természetből?
Egyrészt tudományos céllal írja a fiatal földrajztanár az ország látványos hegységeit bemutató köteteit, ebből a szempontból kiemelt fontosságú a helynevek helyes használatára tett – levéltári kutatásokra, korabeli forrásokra, térképekre alapozó – erőfeszítése, másrészt pedig cél az is, hogy olyan túrakalauzt adjon a természetjárók, honismeret iránt érdeklődők kezébe, amellyel a terepen jól tudnak boldogulni. Harmadrészt pedig a glaciálisan átformált hegységeket kívánja fotókkal színesítve dokumentálni – közölte Székely Árpád.
A Radnai-havasok kapcsán arról is szót ejtett a szakember, hogy mennyire csúfot űzünk természetvédelmi szempontból a hegyvilágból (is). Székely szerint leginkább a motorizált járművek korlátlan használata, a túlzott legeltetés, valamint a fakitermelés jelent nagy veszélyt, miközben nemzeti parkokról, természetvédelmi területekről van szó.

Horthy-csúcs és a mormoták
Ha valaki kézbe veszi a kötetet, máris tervezheti a kirándulásokat a térség megismerésére, mert a történelmi, népesedéssel kapcsolatos ismeretektől kezdve a szomszédos hegyvilág (például Cibles-hegység) rövid bemutatásáig, illetve a Radnai-havasok környékén fellelhető építészeti örökségig – mint a máramarosi fatemplomok, a bukovinai festett kolostorok – mindenről alapos, jól használható adatokat kap. De olyan érdekességek is fűszerezik a könyvet, mint például hogyan lett a legmegasabb csúcsból, a Nagy-Pietroszból Horthy-csúcs, vagy honnan kerültek a mormoták a Radnai-havasokba.
A szerző több erdélyi városban is bemutatja saját kiadásban megjelent újabb kötetét, amely nála is megrendelhető, megvásárolható a székelyudvarhelyi Bagolyvár és Árnika könyvesboltokban, illetve a kolozsvári IDEA KÖNYVTÉR könyvesboltjában és online boltjában is.

Asztalos Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.