Belső felújításokat terveznek

67

Árpád-kori előzményei vannak a csíkszentléleki római katolikus plébániatemplomnak – derült ki a templomalap szigetelésének régészeti felügyelete során. A következő években várható felújítási munkálatok további újdonságokkal szolgálhatnak, ugyanis régészeti ásatás még soha nem zajlott a templomnál, amelynek legkorábbi előzményeit eddig 15. századinak tartották.

Árpád-kori csontvázat tisztogat Lázár Levente restaurátor. C14-es vizsgálatok datálhatnák Fotó: Daczó Dénes
Árpád-kori csontvázat tisztogat Lázár Levente restaurátor. C14-es vizsgálatok datálhatnák Fotó: Daczó Dénes

Az oldalbejárat megszakadt, pedig nem is olyan rég volt javítva, ezért most az első és legfontosabb, hogy a templom szigetelését megoldjuk, hogy a víz ne érje a falat, és hogy a templom udvarából a vizet elvezessük – foglalta össze Ilyés Zsolt csíkszentléleki plébános a napokban zajló tevékenység célját. Mint megtudtuk, ez csak a kezdete a csíkszentléleki plébániatemplom felújítási munkálatainak: Csíkszék legkisebb egyházközségének temploma ugyanis a következő években teljes körű belső renováláson esne át.
– Szeretnénk a nyílászárókat megjavítani, mert fúj át a templomon a szél, nem szigetelnek az ablakok, az ajtók – mondta a plébános. – Szeretnénk felújítani a villanyvezetékeket, a világítást, a hangosítást, a fűtést korszerűsíteni. Ráfér egy alapos rendbetétel a templom falaira és a padlóra is, és ha még lesz rá energiánk, időnk és pénzünk, a bútorzatot is szeretnénk restaurálni a padoktól az oltárokig és a szobrokig, vagyis teljes belső felújítást tervezünk.
Mindebből több fontos lépést már az idén megtesznek: megtörténik az alap szigetelése, zajlik a kutatás, készülnek az előtanulmányok a fal, a faanyag, a templom egészének állapotára vonatkozóan.
– Ha már tudjuk, hogy mivel kell számolni, kezdődhet a tervezés – tette hozzá Ilyés Zsolt –, és csak ezután következne a kivitelezés.
Egy jól megtermett elődünk sírját vizsgálták ottjártunkkor a szakértők. Legalább 180 cm magas férfi lehetett, vélekedett a csontvázat tisztogató Lázár Levente restaurátor, majd Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze elmondta, egyrészt felügyelik a munkálatokat – a drénezést, vízelvezetést és járdaépítést –, másrészt a későbbi helyreállítási tervek elkészítéseként nyitottak három szelvényt, kettőt a templomnak a déli és egyet az északi oldalán.
– Tudtuk, hogy a templom legkorábbi része a hajó, amely feltételezésünk szerint kora gótikus, támpillérekkel ellátott, illetve a sarkain kváderkövekkel kiképzett építmény, amelynek szentélyét valamikor a 16. században visszabontották és kelet felé megnyújtották, illetve szélesítették, tehát a hajóval egy szélességű szentélyt építettek – részletezte Darvas Lóránt. – A visszabontott templom faragott köveit felhasználták az újonnan épült szentély falazatába, ezek látszanak. Mi a szelvények megnyitásakor ezeket az alapozási mélységeket, a két különböző építkezési fázist azonosítottuk, és az északi részen derült ki először, majd a déli részen is, hogy az első ma álló templomhajót, amit eddig a legkorábbinak véltünk, megelőzi egy korábbi épület.
A régész szerint Árpád-kori, román kori templomocska állt itt, amelyet a kora gótikus építkezések során, kb. a 14. században visszabontottak az alapokig. Az is kiderült, hogy a korai templom alapozási technikája a csíkszentkirályi román kori temploméhoz hasonló, vagyis kiásták a sávalapot és agyagot döngöltek bele, tehát agyag alapozásra húzták fel a falakat. Hasonló építkezési technika több 12. századra keltezett templom esetében megfigyelhető. Az alapok közül kikerült freskótöredékekből arra is fény derült, hogy a román kori templom falait freskó díszíthette. A feltárt sírhelyek is a román kori templomhoz igazodtak, ezek az eddig ismert legkorábbi temetkezések a templom környékén.
– Sajnos, a feltárt, két egymás fölötti sírban nem találtunk mellékletet, ami datálhatná a temetkezést – tisztázta Darvas Lóránt. – Elég jó megtartású vázak, reménykedünk, hogy a későbbiekben kapunk rá támogatást – mindössze 600-700 euró kellene –, akkor lehetne a vázakból C14-es vizsgálatokat végezni, és ezáltal lehetne meghatározni, mikor temették el az illetőket, és a vázak keltezése egyben az Árpád-kori templomot is keltezné (antequem), mert a már álló épület mellé temették őket.
A munkálatok során felbukkant néhány faragott elem is: egy gótikus bejárat küszöbköve, illetve szárköve, ablaktöredék és könyöklőpárkány töredéke.
A csíkszentléleki templomnál mindeddig régészeti ásatás nem zajlott, írott forrásokból tudjuk, hogy a templom a 16. században Felszeg, Alszeg, Boroszló, Fitód és Zsögöd közös plébániatemploma volt, és két jelentős székely nemesi család, a Czakó és a zsögödi Mikó család kriptáját is magában foglalja.
Az egyházközség az idén végzett munkálatokra a megyei önkormányzattól kapott támogatást önrésszel egészítette ki. A folytatáshoz minden lehetséges helyre szeretnének pályázni.
– Szükséges a régészeti felügyelet és a kutatás is, de kiszámíthatatlan, hogy mennyire húzódik el a munka, és ezt a kutatást teljesen önerőből kell fedeznünk – mondta Ilyés Zsolt plébános. – Szeretnénk mindent törvényesen végezni, szeretnénk, ha az értékeinket fel tudnánk tárni, de nem könnyű.
Csíkszentlélek jelenleg a Csíki-medence legkisebb egyházközsége, mindössze 800 lelket számlál két faluban, Csíkszentléleken és Fitódon összesen.

Daczó Katalin

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.