Bekukkantás a bugyellárisba

Látókörben a szponzorizálás, a személyes pénzügyek

33

Az idei esztendő eddigelé bővelkedett olyan jogszabályokban (törvények, kormányrendeletek, kormányhatározatok, miniszteri rendeletek stb.) amelyek közvetlenül vagy esetenként közvetve érintették a „pénz világát”, legyen szó személyi jövedelemről, áfáról vagy éppenséggel vállalati nyereségről. A hangzatos kormányprogram (amit egyébként a magunk részéről inkább „magasba ívelőnek, de alacsony röptűnek” tartanánk) belegázolt a hazai fiskalitási rendszerbe is. Ám a jó szándék ellenére is sok félreértést, bonyodalmat és elégedetlenséget okozott. Lehet, hogy vannak olyanok, akik ezt másképp látják, de a szakmabeliek túlnyomó többsége szerint is hovatovább átláthatatlanabbá és követhetetlenebbé válik a jogszabályozás. No meg az ellentmondások, mint ahogy az történt a gyermekgondozási illetmény esetében is, amelyről már tegnapi lapszámunkban hírt adtunk. Az alábbiakban vázlatosan ismertetnénk néhány frissében megjelent jogszabályt, amelyeknek egyik vagy a másik előírása a magánszemélyeket is érint(het)i.

Egy, a maga nemében akár érdekesnek nevezhető, ugyanakkor némileg furcsállandó jogszabály jelent meg nemrégiben. A 2018/18-as kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlöny augusztus 31-i számában jelent meg, s amely a közpénzügyi minisztérium által végzett gazdasági-pénzügyi felülvizsgálattal kapcsolatos egyes intézkedések szabályozására vonatkozik. Ebből a megnevezésből nehezen hámozható ki, hogy miről is van, miről is lehet szó. Az I-es cikkely elolvasásából viszont teljesen más derül ki. Nevezetesen az, hogy a szóban forgó kormányrendelet révén kiegészül a szponzorizálásra vonatkozó 1994/32-es törvény. Ez a kiegészítés, valamint a kormányrendelet többi szakasza végső soron nem jelent egyebet, mint hatósági „bekukucskálást” azok bugyellárisába, akik ilyen vagy olyan szponzorizálásban részesülnek, összhangban a törvényes előírásokkal. (Sőt azokéba is, akik a mecenatúra jótéteményesei, tehát a magánszemélyekébe is.) Ezt az ellenőrző/felülvizsgáló tevékenységet a kormányrendelet értelmében a pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozó gazdasági-pénzügyi felügyeleti apparátus felügyelői végzik. Továbbá a kormányrendelet szerint ezentúl bekerül az említett hatóság „látókörébe” a személyi jövedelemadóból az egyházaknak, az egyesületeknek és az alapítványoknak felajánlott 2 százalékát jelentő összegek felhasználási módjának ellenőrzése is. Minderre a jogi keretet (mármint az ellenőrzésre), a most hatályba lépett kormányrendeleten túl, a gazdasági-pénzügyi felügyelet megszervezésére és működésére vonatkozó 2011/94-es sürgősségi kormányrendelet képezi. A kormányrendelet szövegéből nem derül ki, hogy miért is volt szükség egy ilyen jellegű ellenőrzés bevezetésére, ami egyébként eleve igen körülményesnek, időigényesnek bizonyulhat. Állítólag azért, mert közvetett értelemben az az adófelajánlás közpénzt jelent. Nem akarnánk „ördögöt festeni a falra”, de talán meg lehet kockáztatni azt is, hogy a minap hatályba lépett kormányrendelet előírásai révén lehetőség teremtődik arra is, hogy az illetékes hatóságoknak majd rálátásuk legyen arra, hogy honnan is jön az a pénz és hova is megy, illetve mire költődik. Úgyszintén arra is, hogy bármikor „szemrevételezhessék” az egyik vagy a másik egyesületnek, alapítványnak a pénzügyeit, a pénzmozgást, s úgy általában a számvitel rendjét. (Amúgy ilyen jellegű jogszabályozásra nemrégiben más európai országokban is sor került.)

Újabb rendelet a jövedelemadóról
Vannak talán olyan érintett adófizetők, hogy már meg is feledkeztek a béren kívüli jövedelmekre vonatkozó egységes nyilatkozat benyújtásáról. Az ügyintézés, illetve az adóbevallások sorsa viszont csak ezentúl rendeződik. Mondjuk ezt annak okán, hogy a minap jelent meg az Országos Adóügynökség (ANAF) elnökének ama 2018/2093-as rendelete, amellyel jóváhagyta a 2007-es évben realizált jövedelmekre kivetendő végleges adó megállapítására vonatkozó eljárást. Erre vonatkozóan az érintett magánszemélyek, illetve adófizetők kézhez fognak kapni egy éves adókivetési végzést, amelyet a 250-es űrlap fog tartalmazni. A 2007-es esztendőre vonatkozóan ezt vagy a Romániában realizált jövedelmekre vonatkozó nyilatkozat (a 200-as űrlap), vagy a már említett, a magánszemélyek által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulásokra és jövedelmi adóra vonatkozó egységes nyilatkozat tartalmazta adatok alapján fogják megállapítani. Érdekes módon ez a rendelet „visszaböfögi” az éves jövedelmi adóból 2 százalékig terjedő összeg megállapítására vonatkozó eljárást. Ez pedig azért furcsállandó, mert az arra vonatkozó nyilatkozatokat már rég be kellett nyújtani, mi több, a felajánlott pénzösszegek átutalására is az esetek túlnyomó többségében már sor is került.

Óraadás díjazása
A közszférai egységes bérezésre vonatkozó 2017/153-as kerettörvényben van egy előírás (az I-es mellékletének a 12-es szakasza) a tanügyi kádereknek az óradíj révén történő bérezésre vonatkozóan is. Azt nem tudni, hogy a szóban forgó előírást miként alkalmazták, de azt igen, hogy a vonatkozó módszertani normákat jóváhagyó miniszteri rendelet alig a minap jelent meg. A tanügyminiszter 2018/4827-es rendeletéről van szó. (Azt egyébként alig néhány nappal a tanév megkezdése előtt hozták nyilvánosságra a Hivatalos Közlöny online kiadásában, szeptember 6-án a késő esti órákban.) Jobbára technikai jellegű előírásokat tartalmaz ez a rendelet, összhangban nem csupán a bérezési kerettörvény, hanem a tanügyi törvény, a 2001/1-es rendelkezéseivel is. A közérdeklődésre is számot tartó előírások közül utalhatunk arra, amely értelmében az egyetem előtti állami oktatásban foglalkoztatott didaktikai személyzet bérezése lehetséges óradíj révén is, erre vonatkozóan pedig meghatározott időre szóló egyéni munkaszerződést kell kötni, azt elkülönítve az alapfunkcióra megkötött szerződéstől. Úgyszintén a szóban forgó egyéni munkaszerződéseket is be kell jegyeztetni a nyilvántartási (REVISAL) rendszerbe. Továbbá jogosult lesz „óradíjas” egyéni munkaszerződés megkötésére az a tanügyi személyzet is, amely vezető, ellenőrző vagy irányító jellegű tevékenységet tölt be, azok, akik a 2001/1-es törvény 263-as szakasza (10)-es bekezdésének hatálya alá esnek. Anélkül, hogy további részletekbe bocsátkoznánk, utalunk kell arra is, hogy az egyetem előtti oktatás esetében az óradíjak kiszámítását is szabályozza a mai napon életbe lépett miniszteri rendelet.

Felfrissítve…
Az elmúlt időszakok során nemigen lehetett hallani arról, hogy az illetéktelen vagyonszerzés beazonosítása, illetve „megtorlása” terén hogyan is alakultak a dolgok. Annak idején még a Boc-kormány hirdetett hadjáratot a megadózatlan jövedelemszerzés ellen, de hogy érdemben mi is történt az eltelt évek során, arra vonatkozóan csak nagy ritkán jelentek meg szűkszavú hivatalos közlemények. A több mint két és fél évvel ezelőtt hatályba lépett, a fiskális eljárási törvénykönyvre vonatkozó 2015/207-es törvényben is előírások vannak erre a tárgykörre vonatkozóan, mindenekelőtt annak 138-as szakaszában. Az is igaz, hogy ez év elején, pontosabban március 23-án a Hivatalos Közlönyben megjelent az Országos Adóügynökség (ANAF) elnökének egy újabb rendelete, a jövedelmek közvetett megállapítási módozatainak és azok alkalmazási eljárásainak jóváhagyására vonatkozóan. Ennek a rendeletnek a hatályba lépésével egyidejűleg érvényét vesztette a hasonló jellegű 2015/3733-as rendelet. Merjük feltételezni, hogy az új rendelet tartalmazta intézkedések, illetve eljárások révén fel kívánták „frissíteni” a módozatokat, illetve hatékonyabbá tenni a jövedelmek „vizsgálatát”. Feltételezhető, hogy hasonló szándékkal született meg az a rendelet is, amelyről a minap szerezhettünk tudomást: a Hivatalos Közlöny szeptember 5-i számában jelent meg az ANAF elnökének ama 2018/2117-es rendelete, amely révén jóváhagyta a személyes fiskális helyzet felülvizsgálati tevékenységében használatos dokumentumok és űr­la­­pok mintapéldányát és azok tartalmát. A rendelet szeptember 8-tól vált hatályossá, s ettől az időponttól kezdődően érvényét vesztette a hasonló jellegű 2013/393-as rendelet. Álljunk meg itt egy szóra: ezek szerint a már említett 2015/207-es törvény 2016. január 1-jei hatályba lépését követően több mint két és fél évig érvényben volt egy olyan rendelet, amely jogalapját egy időközben hatályon kívül helyezett törvény képezte!
A birtokunkba került adatok szerint az ANAF felügyelői viszont nem tétlenkednek, igenis kutakodnak a megadózatlan jövedelmeket realizáló személyeket, azaz az illetéktelen vagyonszerzést illetően. Úgy tudni, hogy a több mint 14 millió adófizető állampolgár közül többszakaszos eljárás során mintegy 5500-6000 esetében felmerülhet az a kockázat, miszerint jövedelmük, illetve vagyonuk egy részét „kimenekítették” a megadózás alól. Ugyanakkor kedvező fordulat következett be a külföldön realizált jövedelmek bevallása tekintetében is, ami a vonatkozó nyilatkozat, a 201-es űrlap számának gyarapodásában is megmutatkozik: míg 2011-ben mintegy 19,8 millió lejnyi külföldön megszerzett jövedelemre vonatkozóan nyújtottak be nyilatkozatot a 2015-ös esztendőben, az érték meghaladta a 115 millió lejt, 2016-ban pedig súrolta a 130 millió lejt. Közvetlenül nem tartozik ide, de utalnunk kell arra is, hogy az ANAF az elmúlt hét végén egy közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben újból nyomatékolják: az adófizetőket eddig sem és ezentúl sem fogják tájékoztatni SMS-ben fiskális helyzetükről. Ezt a közleményt azért tartották szükségesnek nyilvánosságra hozni, mert az utóbbi időben ismeretlen személyek az ANAF nevében látszólag ártatlannak tűnő SMS-eket küldtek, de azok hátterében bűnös szándék álhatott.

Ellenőrzési helyzetjelentés
A 2016-os esztendőben 18 magánszemélyt ellenőriztek, s a vizsgálatok nyomán megállapítást nyert közel 41,7 millió lej értékű be nem vallott jövedelem, az arra kivetett adó és pótlólagos fiskális kötelezettségek együttes értéke közel 11,5 millió lejt tett ki. A vizsgálódások nyomán ugyanakkor 7 esetben az adóhatóság büntetőpanaszt tett.
A múlt esztendőben a kockázatosnak vélt személyek közül 166 esetében került sor, illetve fejeződött be azok jövedelmeinek átvilágítása, aminek nyomán több mint 313,4 millió lej be nem vallott jövedelem került a felszínre, az utólagosan megállapított jövedelmi adó a pótlólagos fiskális kötelezettségekkel együtt megközelítette a 80,9 millió lejt. Ugyanakkor az ügyészi szervekhez benyújtottak 46 büntetőpanaszt.
Az idei esztendő első nyolc hónapja során 77 magánszemély esetében fejeződött be a kivizsgálás, aminek eredményeként megállapítást nyert 165,7 millió lej értékű jövedelem megadózás alóli kivonása, aminek okán az utólagosan megállapított jövedelemadó és a pótlólagos fiskális kötelezettségek értéke közel 44,2 millió lejt tett ki. Az ügyészi szervekhez eljuttatott büntetőpanaszok száma pedig 12 volt. Megemlítendő az is, hogy július végén még folyamatban volt 331 felülvizsgálati akció.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.