Bekövetkezett a költségvetés-kiigazítás (II.): Nagyobb a füstje, mint a lángja

33

Tegnapi lapszámunkban felvázoltuk a költségvetés-kiigazítás körüli sürgés-forgást, annak nem egyszerű, de ugyanakkor tarkabarka nyilatkozatokkal teletűzdelt előzményeit. Ebbe a ténykedésbe belefolytak a jövő esztendei költségvetés betájolása, bizonyos fiskális jellegű intézkedések, valamint az országos garantált minimálbér megállapítási módszerének a pátyolgatása. Nem véletlenül, mert a dolgok összefüggésben vannak, és feltétlenül szem előtt kell tartani bizonyos kölcsönhatásokat is.

Bizonyos beharangozott fiskális intézkedéseket, azaz jogszabály-módosításokat említettünk. Többek között a hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet, az üzemanyagokra kivetett különleges jövedéki adó további sorsáról van szó. Amennyiben a szóban forgó jogszabályok módosítására esetleges kivezetésére december 1-től sor került volna, akkor azzal számolnia kellett volna a mostani költségvetés-kiigazításnak is. Akárcsak a minisztériumok átszervezésére, illetve azok számának csökkentésére vonatkozó 2019/69-es sürgősségi kormányrendelet előírásaival. Amúgy ez utóbbi teremtette új helyzetet figyelembe kell venni a kiigazításnál – jelentette be jó tíz nappal ezelőtt maga a pénzügyminiszter. Végül is ez nem így történt, s ezt a múlt csütörtöki kormányülést követő sajtóértekezletén maga Florin Cîțu is elismerte, azt hangoztatva, hogy a költségvetés-kiigazítás a megelőző kormány struktúrájára lett szabva, ez pedig annak okán, hogy még nem jelentek meg az újonnan létrehozott szaktárcák megszervezésére és működésére vonatkozó kormányhatározatok. (Tehát egyet mondunk, végül mást csinálunk.) Ami a 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletet illeti, ugyancsak Florin Cîțu azt hangoztatta, hogy az arra vonatkozó megoldáson dolgoznak, és reményei szerint a megoldást a legrövidebb időn belül a nagyközönség tudomására hozzák. Azt a kormányfő fogja közölni. Viszont megjegyezte, hogy az – mármint a kormányrendelet – problémákat okozott nemzetgazdasági szinten és szerepe van annak abban, hogy a várt 5,5%-os gazdasági növekedés helyett csak 4%-osra lehet számítani az idén. Ugyanakkor a bankokra kivetett „kapzsisági illetékből” sem folyt be annyi, amennyire számítottak és nem került sor a távközlésben beharangozott licitre (az 5G-ről van szó) sem. Az üzemanyagokra kivetett különleges jövedéki adó kapcsán pedig megismételte, hogy annak kivezetése ugyan a kormány szándékában áll, de dönteni még nem döntöttek. Mindezek kapcsán megfogalmazódtak amolyan ellenvélemények is: egyes gazdasági elemzők szerint nemigen ajánlatos a jelentős költségvetési deficit körülményei közepette a fiskalitás fellazítása, enyhítése. Nem, mert a kieső pénzösszegek helyébe kell tenni valamit (de mit?) vagy pedig a közszférai kiadások nadrágszíját kell meghúzni.

Hecser Zoltán
A költségvetés-kiigazítás előestéjén akkor, amikor arra már áldását adta a kormánypárt „szellemi atyja” Johannis államelnök, egy váratlan és meghökkentő nyilatkozattal rukkolt ki a jegybank főközgazdásza, Valentin Lazea. Szerinte a 3%-os költségvetési hiány bárminemű túllépése szükségessé teszi majd az egyre drágább külföldi hitelek igénybe vételét, ami nélkül lehetetlenné válna a jövő esztendőben 40%-kal megemelendő nyugdíjak finanszírozása, ugyanakkor a közszférai bérek esedékes megemelése is, összhangban a 2017/153-as kerettörvény előírásaival. Úgy számol, hogy a nyugdíjpont megemelése nyomán a 2020-as esztendő utolsó négy hónapja során mintegy 10,6 milliárd lejes pótlólagos deficit generálódna. Ezt pedig nem lehetne ellensúlyozni a különleges nyugdíjak pótlólagos megadózása, az áfa érdemlegesebb beinkasszálásának, az osztalékadó esetleges megemelésének és a közszférai alkalmazottak száma 5%-kal való csökkentésének együttes hatása révén sem. Ezért ő indokoltnak tartaná a nyugdíjpont értéke megemelési időpontjának az elhalasztását, illetve arányának a zsugorítását, a közszférai további béremelés ütemtervének a temporalizálását vagy esetleg a törvény vonatkozó előírásai gyakorlatba ültetésének a felfüggesztését. A nadrágszorító elképzelései óriási felháborodást váltottak ki, így például Ludovic Orban kormányfő azt nyilatkozta, hogy felesleges pánikkeltésről van szó, 2020-ban igen is 40%-kal fognak emelkedni a nyugdíjak, mert „van egy hatályos törvény, amelyet szándékunkban áll alkalmazni”. Hozzáfűzte azt is, hogy a kormány elemezni fogja a nyugdíjrendszer jobbá tételének lehetőségét, de ebben a periódusban semminemű módosításra nem fog sor kerülni. A kormányfő által elmondottakat megerősítette a pénzügyminiszter is, aki azt hangoztatta, hogy a jövő esztendei költségvetés felrajzolásánál az érvényben lévő jogszabályokat tartják szem előtt. (De akkor mi is lesz az üzemanyagokra kivetett különleges jövedéki adóval?) Az ügyben megszólalt Johannis államelnök is, aki határozottan kijelentette, hogy sem a közszférai bérek, sem pedig a nyugdíjak esetében nem következhet be „levágás”, azaz csökkentés, és nem kerülhet sor azok befagyasztására sem. Hallatta hangját a jegybank elnöke, Mugur Isărescu is, aki a nyugdíjak megemelése kapcsán úgy pontosított, hogy az egy politikai döntés kérdése. Szerinte Valentin Lazea bizonyos elemzéseket végzett a vita pedig más irányba tolódott el. Hozzáfűzte azt is, hogy a nyugdíjak problémájáig még több dolgot is tisztázni kell, például a finanszírozásét, ami ugyan „nehéz, de nem lehetetlen”. Arra is figyelmeztetett, hogy bizonyos nyilatkozatokat, üzeneteket nem szabad eltorzítani, s ilyen kontextusban azt hangoztatta, hogy a kormány korrekt módon próbál eljárni.

Vagyonnyilatkozat…
A Lazea általi „számítás” okozta hullámverés még le sem csillapodott, s a múlt csütörtök hatásmechanizmusa tekintetében hasonlóval rukkolt ki az igazságügyminisztérium nemrégiben kinevezett új államtitkára. Az adócsalás leküzdése, s annak nyomán a költségvetési bevételek fokozása érdekében indokolt lenne, hogy minden egyes állampolgár évente vagyonnyilatkozatot nyújtson be. Ez a bejelentés a közvetlen felettesét, Predoiu tárcavezetőt is mellbe vágta. A szakmabeliek is feleslegesnek tartják, mert az adóhatóságok rendelkeznek kellő adatbázissal és módjukban áll egy adott személy anyagi helyzetére vonatkozóan elvégezni a felülvizsgálatot, összhangban a fiskális eljárási törvénykönyv vonatkozó előírásaival. (Az egy más ügy, hogy az illetéktelen vagyonszerzés felülvizsgálati ténykedése évek óta vontatottan halad, nehézkesnek bizonyul. Arról nem is beszélve, hogy a szóban forgó területen az igazságügyminisztérium nem rendelkezik hatáskörrel, az a pénzügyminisztérium és az országos adóügynökség „felségvize”.)
Tény, ami tény: a költségvetés-kiigazítás, az országos garantált minimális bruttó bér megállapítása új képletének a kidolgozása, valamint különböző fiskalitás-módosítási előirányzatok kapcsán óhatatlanul felmerült a jövő esztendei költségvetési előirányzatok kérdésköre is. Bizonyos értelemben a költségvetés-kiigazítás kapcsán elhangzottak összemosódtak a jövő esztendei költségvetési előirányzatok latolgatásával. Talán nem véletlenül, mert ezekben a napokban olyan intézkedések, jogszabályozások meghozatalára van szükség, amelyeknek beleszólásuk lesz (és kell is, hogy legyen!) a 2020-as esztendei költségvetés kidolgozásában. Ezek közé tartozik a minimálbér már említett ügye, az esetleges fiskalitási lazítások, a sokat emlegetett 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet ügye. A kormányfő, a pénzügyminiszter ígérete szerint mindezen ügyekre e hét, illetve a jövő hét folyamán „megoldásokat” találnak. Reménykedni azt lehet. Addig is tekintsük át az idei második költségvetés-kiigazítás néhány számadatát.

A számokról
Hétfőtől tehát „üzemképes” az idei általános konszolidált költségvetés, illetve az arra vonatkozó igen terjedelmes 2019/71-es sürgősségi kormányrendelet, továbbá az állami társadalombiztosítási költségvetés második kiigazítására vonatkozó 2019/72-es sürgősségi kormányrendelet. A két jogszabálynak néhány fontosabb és esetenként közérdeklődésre is számottartó előírását vázolnánk fel, illetve azon számadatokat, amelyek közvetlenül érint(het)ik megyénk területi-közigazgatási egységeinek a költségvetéseit.
Az általános rendelkezések értelmében a 2019-es esztendei állami költségvetés a bevételi oldalon csökkentendő 14 472,3 millió lejjel, a kiadási oldalon pedig 8 463,1 millió lejes összeggel a kötelezettségvállalási hitelek tekintetében, és megemelendő 5 308,6 millió lejes összeggel a költségvetési hitelek tekintetében. Ugyanakkor a deficit megemelendő 19 780,9 millió lejes összeggel. A záró rendelkezések értelmében az általános konszolidált költségvetés egyenlegének névleges felsőhatára –46 107,4 millió lej lesz, az állami költségvetésé pedig –56 103,2 millió lej. A 2019-es évre nézve a területi-közigazgatási egységek általános központosított költségvetéséből a személyzeti költségek névleges határértéke
30 934 millió lej lesz. A költségvetési hiány növekedésével egyidejűleg a különböző szaktárcák között pénzalapok átcsoportosítására kerül sor, amely nyomán az eddigi előirányzottakhoz képest egyesek esetében csökkennek a kiadásokra szánt alapok, másoknál növekednek. Mindez annak érdekében, hogy fedezet legyen az adósságok törlesztésére, valamint az esedékes kiadásokra.
A helyi költségvetésekre vonatkozóan tulajdonképpen a sürgősségi kormányrendelet egyetlen szakasza, a 20-as tartalmaz előírásokat. Annak egyik bekezdése előírásai értelmében az áfából számfejtett, s a megyei szinten decentralizált költségek finanszírozására szolgáló összegeket újraosztották, ahogy az szerepel a jogszabály 3-as mellékletében. (Azokról az összegekről van szó, amelyek révén a sajátos nevelési feltételeket biztosító különleges oktatási intézményeket látogató gyermekek jogosultságaira vonatkoznak, ahogy arról a 2017/564-es és a 2014/904-es kormányhatározatok, valamint a 2004/272-es törvény vonatkozó előírásai rendelkeznek.) Ennek értelmében Hargita megye pótlólagosan 118 ezer lejes kiutalásban részesül. (Megemlítenénk, hogy számos megye esetében az eredeti előirányzatokhoz képest lefaragásra került sor.) A községek, a városok és a municípiumok szintjén eszközölt decentralizált költségek finanszírozása végett az áfából számfejtett összeget országos szinten megemelték 2 159 ezer lejjel, s annak elosztási módját a 4-es számú melléklet tartalmazza. Hargita megye esetében a táblázaton mínusz előjel szerepel, azaz 134 ezer lejjel csökkentendő a szóban forgó decentralizált költségek finanszírozására eredetileg szánt összeg. (Amúgy a megyék több mint felénél ott „díszeleg” a mínusz előjel.) Annak idején az első költségvetés-kiigazítást jóváhagyó 2019/12-es kormányrendelet révén közel 1,5 milliárd lejt tartalékoltak a helyi költségvetések kiegyensúlyozására, s a szóban forgó pénzalap leosztására kormányhatározatok révén került volna sor. Ez részben be is következett, s a szóban forgó tartalékalapból megyénk több települése is részesült, például nemrégiben Gyergyószentmiklós. Hogy tételesen mennyi pénz van még abból a tartalékalapból, nem tudni, de azt igen, hogy a mostani kormányrendelet révén azt több mint 2,6 millió lejjel csökkentették. (Feltételezésünk szerint a teljes rendelkezésre álló összeggel.) Az idei állami költségvetést jóváhagyó 2019/50-es törvény 6-os szakasza értelmében a várható jövedelmi adóból beinkasszált összegek 7,5%-át egyenlő módon leosztották a megyéknek, 28 492 ezer lejig terjedő összeg keretében. Az így létrejött – a megyei tanácsok rendelkezésére álló alapot – adott kritériumok alapján a községek, a városok és a municípiumoknak kellett (volna) leosztani. Amennyiben erre nem kerül sor december 20-ig, a fennmaradó összeget a megyei közpénzügyi adminisztrációk révén vissza kell utalni az állami költségvetésnek.
Ami az állami társadalombiztosítási költségvetést illeti: annak bevételi oldalán pótlólagosan
585 907 ezer lejes összeg jelentkezik, a folyó bevételek csökkenve 1 423 562 ezer lejjel, de az állami költségvetésből szubvencióként
2 009 470 ezer lej „érkezik”. Ugyanakkor a kiadások megemelkednek 586 907 ezer lejjel, a kötelezettségvállalási hitelek esetében és ugyanennyivel a költségvetési hitelek esetében is.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek