Băsescu másként számol

Vita a nyugdíjindexálásról

71

A munkaügyi miniszter, Marius Budăi az elmúlt hét során azt „szajkózta”, hogy a nyugdíjasok még a húsvéti ünnepek előtt, azaz legkésőbb április 15-ig kézhez kapják e havi nyugdíjukat, no meg azt is, hogy az egykoron az I-es és II-es munkacsoportban tevékenykedő azon nyugdíjasok, akik esetében annak idején nem vették figyelembe a pótlólagos hozzájárulási időtartamot, kézhez fogják kapni az újraszámított nyugdíjat. Ez utóbbiak esetében állítólag a 100 000 jogosultból 35 000 kapta meg a hivatalból történő újraszámításra vonatkozó végzést, s ez utóbbiak közül mintegy 30 000 meg is kapja az őt megillető juttatást.

Jobbára felesleges ezt a „fegyvertényt” beharangozó szópufogtatás, lévén, hogy az állami köznyugdíjban részesülők már jó ideje, hogy minden hónap elején megkapják járandóságukat, a banki átutalás esetén pedig úgy 15-e tájában megérkezik a pénz. Tehát végeredményben nem mondott semmi újat a tárcavezető. Ami pedig az esetleges újraszámítást illeti, arra vonatkozóan létezik egy jogszabály (a 2018/221-es törvény), s arra hivatalból kerül sor, mint ahogy létezik egy végső határidő is, nevezetesen 2019. szeptember 30. Egyébként újságírói kérdésre válaszolva a múlt pénteken azt is ecsetelte, hogy rendelkeznek a szükséges pénzzel, beleértve a szeptemberben esedékes nyugdíjpontérték megemelést is, nevezetesen a 15%-ost. Merjük feltételezni, hogy arra majd lesz pénz, de egyelőre az első két hónapra vonatkozó költségvetés-végrehajtási helyzetjelentés szerint a társadalombiztosítási költségvetés 1,7 milliárd lejes deficittel zárt. Marius Budăi ennek ellenére azt hangoztatta, hogy „nincs semmiféle szinkópa, és mi végezzük a dolgunkat még akkor is, ha részünk van pánikhangulatú és felelőtlen nyilatkozatokban”. Ez utóbbit Traian Băsescu egykori államfőnek kívánta üzenni, s talán nem véletlenül, mert az elmúlt hét elején a jelenlegi szenátor „számításokat végzett” a nyugdíjpont értékére, pontosabban annak alakulására vonatkozóan, s azt közösségi oldalán „közkinccsé” is tette.

Becsapták őket
Băsescu nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a romániai nyugdíjasok 3 éve kisebb nyugdíjban részesülnek azt követően, hogy a kormány nem úgy emelte meg a nyugdíjakat, ahogy megígérte, és azoknak az inflációval való indexálását elhalasztotta az év elejéről az év közepére. Lényegében arról van szó (és ezt nemcsak Băsescu hangoztatja, hanem ez a valóság), hogy a szociáldemokrata kormányok úgy döntöttek: a köznyugdíjtörvény (a 2010/263-as törvény) előírásaitól eltérő módon nem január 1-től indexálják a nyugdíjakat. Ugyanakkor az időközben meghozott jogszabályok révén „eltekinthettek” a törvénynek azon előírásától is, miszerint a nyugdíjpont értékét évente megemelik 100%-ban az éves átlagos infláció átlagos rátájával, amihez hozzáadandó a megvalósított országos átlagos bruttó bér valós növekedési arányának az 50%-a. Ezen előírást tartva szem előtt, Băsescu számításai szerint 2017. január 1-jétől 5,5%-kal kellett volna indexálni, majd 2018. január 1-jétől 7%-kal, továbbá 2019. január 1-jétől újabb 9%-kal. Nem így történt, mert a szóban forgó indexálási rendszert felfüggesztették, és év közben kerül sor a nyugdíjpont értékének egy bizonyos arányban történő megemelésére, amelyről a „szociáldemokraták hazug módon azt állították, hogy azt kompenzálja az év eleji indexálás megszüntetését”. Saját nyugdíját is újraszámította, pontosabban virtuális számítást végzett, a törvény jelenleg felfüggesztett előírásait alkalmazva. Azt állítja, hogy egy viszonylag jelentős összegtől esett el, de az ő esetében, lévén, hogy másabb jellegű jövedelmei is vannak, ez nem számottevő. Kiindulva a nyugdíjasok számából az elmúlt három év során, valamint az átlagnyugdíj értékéből, a számításai azt eredményezték, hogy országos viszonylatban a nyugdíjköltségvetés három esztendő viszonylatában 3,8 milliárd lejt „spórol meg”, azaz ennyivel kevesebb összeg jutott el az ország nyugdíjasaihoz. Illusztrálásképpen azt hangoztatta, hogy 2018-ban az 1000 lejes átlagnyugdíj esetében a „veszteség” 240 lej volt, az idei átlagnyugdíj esetében pedig 540 lej lesz.
Virtuális számításokat lehet végezni, mi magunk is végeztünk, és az valósnak tűnik, hogy amennyiben az év elején került volna sor a Băsescu által is emlegetett 9%-os nyugdíjpont-emelésre, akkor éves viszonylatban jobban jártak volna a nyugdíjasok, mint a szeptember 1-jétől beígért 15%-os emelés esetén. Egy 1000 lejes nyugdíj esetében például az január 1-jétől 90 lejt jelentett volna, azaz éves viszonylatban havi 1090 lejt, a szeptember 1-jén bekövetkezendő 15%-os emelés esetén az 1150 lej lesz, éves viszonylatban pedig havi átlagban 1050 lej. (1000 x 8 + 1150 x 4) =
12 600 lej : 12 = 1050 lej/hó. Havi átlagban tehát 40 lejjel kevesebbről van szó…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.