Bankügyletek – 2017

82

Az előzetes adatok szerint a hazai kereskedelmi bankok túlnyomó többsége elégedett lehet a múlt esztendei eredményeivel, s úgy általában maga a bankszektor is. Amúgy mozgalmasnak bizonyult a 2017-es esztendő: tovább folytatódott a karcsúsítás, ami nyomán csökkent a banki egységek száma és az azok által foglalkoztatott személyzeté, egyes külföldi érdekeltségű bankokat „felszippantottak” ugyancsak külföldi érdekeltségű vagy éppenséggel hazai érdekeltségű kereskedelmi bankok (ez a folyamat nem fejeződött be, jelenleg is vannak a különböző jóváhagyások fázisában lévő ilyen jellegű tranzakciók, és számítani lehet újabbakra is az idei esztendő folyamán).

Mérlegzárásra ugyan még nem került sor, de az előzetes adatok szerint az is elmondható, hogy a kereskedelmi bankok túlnyomó többsége sikeres esztendőt tudhat maga mögött, lévén, hogy nyereségre számíthat, esetenként nem is kis nyereségre. A megpezsdült banki tevékenység egyik legékesebb bizonysága az is, hogy fokozódott a privát szektor (a magáncégek és magánszemélyek) hitel iránti érdeklődése, azaz a hitelfelvétel, de ugyanakkor a cégek és a lakosság banki betétállományai is igen örvendetes mértékben gyarapodtak. A dolgok ilyenszerű alakulása összefüggésbe hozható a hazai gazdasági növekedés arányaival, a munkahelyek számának gyarapodásával, s nem utolsósorban azzal, hogy egyes lakossági kategóriák esetében viszonylag jelentős mértékben megnövekedtek azok jövedelmei, illetve bérei. A hitelezés tekintetében tanúi lehettünk bizonyos mérvű enyhülésnek, ami azt jelenti, hogy esetenként könnyebben hozzáférhetővé váltak a banki kölcsönök, s ilyen összefüggésben mindenekelőtt megemlítendő az első lakás program, amely a jelzálogos hitelek tekintetében kiemelkedő szerepet játszott továbbra is. Amúgy egyes pénzpiaci elemzők szerint a szóban forgó lazítás a jövőre nézve aggodalmakra is okot adhat, nevezetesen a hiteltörlesztés tekintetében, s éppen ezért egyes szakértők szerint az idei esztendő folyamán több mint indokolt lenne a fogyasztási hitelek esetében a hitelnyújtási feltételek megszigorítása, s ezzel a véleménnyel a jegybank illetékesei is jobbára egyetértenek. Egyébként a banki alapkamat megemelése a Román Nemzeti Bank ügyvezető tanácsának nemrégiben meghozott döntése alapján ebbe a „gondolatmenetbe” helyezhető.

Az utóbbi öt esztendő legjobb éve
A jegybanktól származó értesülések szerint a privát hitelek átlagos növekedési aránya a múlt esztendőben 4,6% körül volt, ami az utóbbi öt esztendő legjobb eredménye. Nézzünk meg néhány számadatot: 2008 decemberében a privát szektor (cégek és magánszemélyek együttesen) hitelállománya 198,1 milliárd lej volt, azt követően fokozatosan gyarapodott, 2012 végére elérve a 225,8 milliárd lejt. Ezt követően viszont megváltozott a tendencia, és 2014 végére a hitelállomány 211,2 milliárd lejre mérsékelődött. Attól errefelé viszont hovatovább növekedett, a múlt esztendő végére elérve a 232,3 milliárd lejt. A 2016-os esztendő végéhez viszonyítva a hazai pénznemben, a lejben folyósított hitelállomány gyarapodott iramosabban, nevezetesen 15,8%-kal. Abszolút számban kifejezve 2017 decembere végén a szóban forgó hitelállomány 145,8 milliárd lejt tett ki, abból 80,1 milliárd lej lakossági hitelállomány volt, 65,7 milliárd lej a privát cégek hitelállománya. Ezekből a számada­tokból egyértelműen kiderül, hogy mindenekelőtt a lakosság körében fokozódott a hitelfelvételi kedv. A jegybank adataiból az is kiderül, hogy a múlt esztendő első felében még nemigen érződött az „étvágy” megnövekedése, de júniustól szinte ugrásszerű változás következett be, s csak december folyamán csökkent a hiteligénylés. Azt is nyomatékolni kell, hogy az esztendő második felében a fogyasztói hitelek iránti érdeklődés is erőteljesebbnek bizonyult.

A hiteleknek közel kétszerese…
A hitelek gyarapodását úgymond túlnőtte a privát cégek és a lakosság banki betéteinek a halmozódása. Ilyenképpen pedig 2016 decemberéhez viszonyítva a múlt esztendő végén a szóban forgó betétállomány több mint 10%-kal gyarapodott, ami közel kétszeresét jelenti a hitelállomány gyarapodásának. Ez pedig mindenképpen örvendetes, mindenekelőtt a bankok szempontjából és a bankvilágban megvan a maga jelentősége a hitelállomány és betétállomány közti aránynak: amennyiben ez utóbbi iramosabban gyarapodik, akkor a hitelfolyósításra is „bővizűbb forrás” áll rendelkezésre. A maga nemében viszont érdekes az, hogy a betétre alkalmazott kamatok távolról sem nevezhetők – legalábbis az utóbbi két-három év során – kedvezőnek, de ennek ellenére a megtakarításokat és pluszjövedelmeket felhalmozók túlnyomó többsége mégis úgy látja, úgy tartja, hogy a bankban nagyobb biztonságban van az ő pénze. No, meg a banki betét kockázatmentesebb, mint másabb befektetési lehetőségek vagy eszközök (főleg akkor, amikor a potenciális ügyfél nem rendelkezik elegendő, illetve kellő pénzpiaci, illetve bankpiaci ismeretekkel).
Maradjunk a számadatoknál: 2017 decemberének végén a szóban forgó betétállomány 302,8 milliárd lejt tett ki, ami a megelőző esztendő decemberéhez viszonyítva 10,4%-os gyarapodást jelent. A rendelkezésünkre álló adatokból az is kiolvasható, hogy a betétállomány ugyancsak a 2017-es esztendő második felében vált „izmosabbá”. Egyes elemzők szerint ez összefüggésbe hozható azzal is, hogy időközben a közszférai intézményrendszer egy részében viszonylag jelentős béremelésre került sor, s ilyenképpen talán több jutott a megtakarításokra is. A betétállomány tekintetében is a lej az „első hegedűs”, a hazai pénznemben képzett betétállomány az összállománynak körülbelül 68%-át teszi ki. Ezzel együtt és ezen túl megmutatkozott egy, a maga nemében érdekes jelenség: a valutában képzett betétállományok növekedési üteme meghaladta a lejben képzettekét. Amúgy a lejben képzett betétállomány egyenlege 2017 decembere végén 206,1 milliárd lej volt, ebből 111,3 milliárd lej a lakossági és 94,8 milliárd lej a cégeké volt. A valutában képzett teljes betétállomány 96,7 milliárd lejt tett ki, abból 67 milliárd lej lakossági, 29,7 milliárd lej pedig a privát cégeké. Ami pedig a növekedési arányokat illeti: a lejben képzett betétállomány 9,4%-kal gyarapodott, a valutában képzett pedig 12,7%-kal.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.