Banki betétek – banki kölcsönök: A lakosság mint hitelező

14

A jegybanktól származó adatok szerint a kereskedelmi bankok likviditásának a biztosításában a főszerepet továbbra is a lakosság játssza. Akár úgy is fogalmazhatnánk, legalábbis képletesen, hogy a bankok legnagyobb hitelezői maguk az ügyfelek, azok, akik megtakarított pénzükkel banki betéteket képeznek. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a lakosság, s úgy általában a privát szektor részéről ne fokozódna az igény a hitelfelvétel iránt is. Sőt…

Visszatekintve az elmúlt 30 esztendőre elmondhatjuk, hogy a pénz, illetve a bankok világában is különböző előjelű tendenciák mutatkoztak meg. Volt elrettentő méretű infláció, igen-igen felhígult a hazai pénznem, hol európai viszonylatban is alacsony infláció, hol erősödött a lej, s úgymond elértéktelenedett az arany (mostanság viszont ez nem így van), hol a hiteligénylők özönlötték el a bankokat, hol olyannyira a betétesek, hogy az azok által letétbe helyezett megtakarítások volumene meghaladta a hitelekét. Jelenleg is ebben a kedvező– mármint a pénzpiac szempontjából – helyzetben leledzik a hazai bankszektor, legalábbis a privát szféra esetében. A jegybank által nyilvánosságra hozott adatsorokból az derül ki, hogy a lakossági betétek többéves visszaesést követően 2018-tól errefelé kezdtek gyarapodni mind euróban, mind pedig lejben. (Ez viszont nem azt jelenti, hogy a betétállomány nem volt és nem jelentősebb, mint a kihelyezett hitelállomány, s mondjuk ezt annak okán, hogy a lakosság a 2012-es esztendőben vált a bankok nettó hitelezőjévé.) Azaz: jó ideje már, hogy a betétek állománya meghaladja a hitelek volumenét. Ilyen összefüggésben sokatmondó az is, hogy 2019 első 11 hónapjában a lakossági új betétek összértéke (a lejben és a valutában képzettek együttesen) elérte a 124,5 milliárd lejt, ami 8,3%-kal több volt, mint a 2018-as esztendő azonos időszakában jegyzett értékszint. A dolgok ilyenszerű alakulása mindenképpen összefüggésbe hozható azzal is, hogy 2017-től errefelé a közszférában, pontosabban annak egyes szektoraiban iramosan emelkedtek a bérek, viszonylag jelentős arányban növekedett a minimálbér (mindenekelőtt az építőipar egyes szegmenseiben). Igen, mert az tagadhatatlan, hogy az átlagbér és a banki betétek alakulása közt korreláció van. (Mindez nem azt jelenti, legalábbis országunk esetében nem azt, hogy iramosan csökkenne a mélyszegénységben, valamint a nehéz anyagi körülmények között élők száma is.) A maga nemében az is érdekes, hogy a banki kamatok alacsony volta ellenére is a lakosság részéről van érdeklődés a betétképzés iránt. Apropó kamatok: a múlt esztendő novemberében például a határidős betétek esetében az átlagkamat 2,07%-os volt, valamivel nagyobb, mint a 2018-as szint, amikor az 1,76%-os volt. Ennél is kisebbek az euróban képzett betétek kamatai, amelyek nem haladták meg a 0,5%-ot.

7,6%-os növekedés
Van egy vonulat, nevezetesen a lakossági megtakarítások gyarapodása, amely a banki betétállomány növekedésében ütközik ki, és van egy másik vonulat, a hitelezés vonulata, amely hasonló tendenciát mutatott, azaz növekvőt. A 2019-es esztendőben a teljes privát hitelezés (a lakossági és a magáncégeké együttesen) 7,6%-kal bővült a megelőző esztendőhöz viszonyítva, ami a 2009-es esztendőt követő időszak legjobb „teljesítménye”. Ilyenképpen a hitelállomány elérte a 267,6 milliárd lejt. A tendencia érdekesnek mutatkozott: januárban 8,4%-kal növekedett a privát hitel kihelyezés a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva, majd az februárban 8%-ra, márciusban pedig 7,7%-ra mérséklődött. Ezt követően viszont ismét növekedett, majd a negyedik évnegyedben zsugorodott. Mivel magyarázható a 2019-es esztendei „nekirugaszkodás”? A banki szakértők szerint részben azzal is, ami érvényes a betétállomány gyarapodása tekintetében is, nevezetesen a lakossági jövedelmek emelkedésével. Továbbá azzal, hogy számos területen dinamikusabbá váltak a beruházások. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a pénzpiaci környezet is kedvezőbbnek bizonyult, mint a megelőző időszakokban. Egy másik érdekes jelenség a lejben folyósított hitelek hovatovábbi térhódítása. Azok volumene 2018-hoz viszonyítva 10,5%-kal növekedett, míg a valutában folyósítottak esetében a növekedési arány csak 2,3%-os volt. A privát szektoron belül a „motor” a lakossági hitelfelvétel volt, amely esetében a növekedési arány 2018-hoz viszonyítva 13,7%-os volt. Nézzük meg a privát hitelállomány év végi helyzetét: a lejben folyósított hitelek egyenlege 181 milliárd lej volt, azaz 9,3%-kal több, mint a 2018-as esztendő végén, abból 108,7 milliárd lejt tett ki a lakosságnak folyósított hitel (+13,7%) és 72,2 milliárd lejt a magáncégeknek folyósított hitelek (+3,2%). A valutában folyósított privát hitel volumene 86,6 milliárd lejt tett ki, ami a megelőző évhez viszonyítva 1,3%-os bővülést jelent. Abból 34,3 milliárd lej a lakosság által felvett hitel volt (-8,1%), a cégek által felvett hitelek pedig 52,2 milliárd lejre rúgtak (+8,7%). A lakosság fokozottabb érdeklődése a lejben felvett hitelekhez szinte magától értetődő, lévén, hogy a megelőző időszakok, az árfolyam-ingadozások sok gondot okoztak. Ugyanakkor a lakossági hitelfelvétel jobbára ingatlanvásárlásokat „céloz meg”, tehát a fizetőeszköz a lej. A cégek esetében némileg másként fest a helyzet, mert jobbára importból származó gépek, berendezések beszerzésére fordítják a felvett hitelt, s ez esetben a fizetőeszköz semmiképp sem a lej.

Lesz folytatás
Florin Cîțu pénzügyminiszter már több mint két hónapja, hogy lebegteti az Első Lakás Program idei folytatásának lehetőségét. Ennek viszont megvan a maga jelentősége a banki hitelfolyósítások szempontjából is, de a lakásépítkezések szempontjából is, ugyanakkor szociális vonzata is van. Az érdekeltek nagy figyelemmel és némi aggodalommal követhették a tárcavezető „imbolygó” megnyilatkozásait. Január 20-án például azt mondta, hogy annak a sorsa még nem dőlt el, de ő maga azzal sincs tisztában, hogy arra még van-e szükség vagy sem, a hitelezés szempontjából is szerinte másabb tendenciák érződnek. Amikor közbeszéd témája is lett az ügy, akkor Ludovic Orban kormányfő felkapta a vizet, s ingerülten kijelentette, hogy igenis folytatódik a szóban forgó program. Azon nyomban megváltozott a pénzügyminiszter véleménye is, aki a múlt hétfőn, azaz január 27-én az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában azt hangoztatta, hogy a program folytatódni fog a 2020-as esztendőben, a pénzügyminisztériumnak egy 2 milliárd lejes garantálási értékhatárával. (Amúgy nem az első eset, amikor a pénzügyminiszter önmagának is ellentmond, másabb programok esetében is sok még a habozás, s nem tudni, hogy azok finanszírozására sor kerül-e idén vagy sem. Ezek közé tartozik a korai paradicsomtermesztésre vonatkozó program.) Időközben, pontosabban január 29-én a Hivatalos Közlönyben megjelent ama 2020/102-es pénzügyminiszteri rendelet, amely révén megállapítódott az Első Lakás Program keretében alkalmazott ügykezelési jutalék és az elemzési egységes jutalék szintje. Továbbá ugyanezen rendelettel állapították meg az új személygépkocsi megvásárlását ösztönző program keretében alkalmazandó kockázati jutalék szintjét is.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek