2020, december 3, csütörtök.
custom_html_banner1

Hirdetés

Beszélgetés Bereczky Botond dalszerző-gitárossal – Egy zenekar működéséhez nem elég a jó zene

Sikeresen pályáztak a Cseh Tamás Programon, az így nyert támogatásból kiadják első nagylemezüket, és Erdély legszebb dalának választották a Hiszek benned című számukat – hosszú évekig kereste útját a gyergyószentmiklósi No Sugar zenekar, a rengeteg munka és erőfeszítés mostanra kezdett beérni. Bereczky Botonddal, a banda egyik alapítójával és gitárosával beszélgettünk, aki személyes élményekre, a zenekar indulására, a kezdeti nehézségekre, valamint az utóbbi egy évben tapasztalt felvirágozás időszakára is kitért válaszaiban.

Fotó: Balázs Áron

– Hogyan alakult ki önben a zene, ezen belül pedig a gitár szeretete?

– Már gyerekkoromban nagyon szerettem a zenét, az első hangszer pedig, amit a szüleimtől kaptam egy harmonika volt. Nem nevezném nagy szerelemnek, gyorsan véget ért, és 10-11 évesen a gitár felé kezdtem kacsintgatni. Az első elektromos gitáromat Budapesten vásároltuk, és néhány baráttal közösen – a kilencvenes évek elején – egy zenekart is létrehoztunk Gyergyószentmiklóson, Orion néven. A soron következő években mindig játszottam valamilyen zenekarban: voltam többek között az Álarcban, ahol szintén nagyon sokat tanultam, majd jött a No Sugar, amelyet Barabás Árpáddal, Freddyvel közösen alapítottunk.

– Honnan jött a névválasztás, miért éppen No Sugar?

– Ez nagyon humoros, hisz gyakorlatilag a konyhában üldögélve jött az ötlet. Gondolkoztunk, hogy mi legyen a neve a zenekarnak, én pedig megláttam egy cukortartót Sugar felirattal. Mondtam, hogy akkor legyen No Sugar, a többieknek pedig tetszett. Átvitt értelemben az volt az alapgondolatom, hogy mivel nem az édesebb, lágyabb hangzású popzenét, hanem főként a rockot képviseljük, bizony megfelelne ez a név.

– Milyen volt a kezdeti időszak?

– Az első felállásban Kémenes László, Bartis Szilárd, Barabás Árpád és jómagam alkottuk a zenekart, és már ekkor elkészítettünk egy lemezre való anyagot. Folyamatosan jöttek-mentek a zenekar tagjai, ezáltal pedig a stílus is mindig formálódott, ugyanakkor a dalokat is újra kellett hangszerelni. Barabás Árpád Székelyudvarhelyre költözött, a No Sugar énekese pedig két-három évig Bagossy Norbert lett. Ekkor jól beindult a banda, a probléma azonban mindig ott volt, hogy sosem jutottunk el a lemezkészítés folyamatáig. Egy idő után Norbi öccse, László is csatlakozott, majd ismét énekest váltottunk Kovács Bea személyében, abban az időszakban pedig ismét egy teljesen más zenei irányba sodródtunk. Hozzávetőleg egy éve jött a zenekar jelenlegi énekese, Portik Lívia, így pedig most Basilidesz László basszusgitárossal, Ferenczi Zoltán billentyűssel, Boeriu Adrian dobossal és személyemmel kiegészülve megvan a jelenlegi, és remélhetőleg végleges felállás.

– Korábban úgy fogalmazott, hogy Portik Lívia a zenekar főhősnője…

– Líviát elhívtuk egy próbára, ahol mindannyian éreztük, hogy jó, azonban nem tudtuk, neki mennyire tetszik ez a zenei stílus. Egy idő után felgyorsultak az események, előszedtük a saját dalainkat, átszerkesztettük az ő hangjára, és a mély vízbe dobva, két-három hónap múlva kiadtuk a Hiszek benned című kislemezt. Nagyszerű kisugárzása van, és van benne egy őserő, amelyre nagy szüksége van a zenekarnak. Ezért nevezzük őt főhősnőnek.

– Milyen fázisban van jelenleg a nagylemez elkészítése?

– Egy magyarországi, törökbálinti stúdióban felvettük a dalokat, megvolt az első keverés, hétvégén pedig remélhetőleg elkészül a végleges verzió. Közben a billentyűsünk, Ferenczi Zoltán megtervezte az album borítóját, gyakorlatilag párhuzamosan minden téren zajlik a munka. Reméljük, hogy áprilisban készen lesz a lemez, emellett videoklipekkel is készülünk.

– El lehet árulni az album címét?

– Igen, Pillanat címmel jelenik meg a lemez, amelyen nagyon sok dalunk az életről szól. A címadó szám üzenete, hogy mindig az adott pillanatot éljük meg, és ne a múlton vagy a jövőn gondolkodjunk. Tizenegy dal lesz az albumon, a Marosvásárhelyi Rádió Kotta című műsorában pedig az összest előadtuk, így aki követi a munkásságunkat, annak egyik szám sem lesz újdonság.

– Indulót írtak a Gyer­gyó­szentmiklósi Progym jégkorongcsapatának…

– Ez az ötlet is már évekkel ezelőtt elindult – Barabás Árpáddal gondolkodtunk, hogy jó lenne indulót készíteni a Progymnak, majd megírtam a szöveget. Mindig nyomasztott, hogy ez nem készült el, tavaly decemberben pedig úgy döntöttünk, nem halogatjuk tovább. Szívből jött, és a visszajelzések is rendkívül pozitívak voltak.

– Milyen kapcsolatot ápolnak a Bagossy Brothers Companyvel?

– Jó viszonyban vagyunk, beszélgetünk, és mivel ők néhány lépéssel előrébb járnak, sokszor tanácsokat is adnak. A Cseh Tamás Programban például a javaslatukra pályáztunk, mivel ők két évvel korábban sikerrel jártak. Olyan kérdéssel is találkoztam már, hogy konkurenciának számít-e a BBC? Nem érezzük annak, mivel teljesen más stílusról van szó. Hamarosan kijön a második nagylemezük, amit már mi is nagyon várunk.

– Gyergyószék mindig kiemelkedő volt a zenekarok terén, és ez ma sincs másképp. Mit gondol, minek köszönhető mindez?

– Azt hiszem annak, hogy mindig van egy példa, amit követni lehet. Gyerekként mindig végigültük például az Incognito próbáit, és igyekeztünk tanulni tőlük. Mindenhol nagyon sok tehetséges ember van, de ahhoz, hogy egy zenekar működjön, nem elég a jó zene. Közös munkára, összhangra és rengeteg áldozatra van szükség ahhoz, hogy sikerüljön megvalósítani az elképzeléseket. Egyre több zenekar alakul Gyergyószéken, ez pedig minket is örömmel tölt el.

Kertész László

Kapcsolódó cikkek:

14,239RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb