Beszélgetés Sebestyén Kingával, a kétéves Nőileg magazin felelős kiadójával – Stílusos, egyedi és értékes, mint minden erdélyi nő

16 285

Két évvel ezelőtt, áprilisban jelent meg az erdélyi női magazin. Hiánypótló kiadvány a hazai magyar nyelvű lapok skáláján, ennek ellenére, az induláskor legtöbben a biztos bukásra tippeltek. Nem nekik, hanem a lapot a kezdetektől támogató, hónapról hónapra örömmel lapozgató olvasóknak lett igaza. Az eltelt két év alatt az elsősorban erdélyi nőknek szóló magazin megtalálta saját hangját, egyedi stílusát és küllemét. Mi változott és mi maradt a régi, hol tart most a Nőileg és mit tartogat a jövő? Sebestyén Kinga felelős kiadóval beszélgettünk.

Szerkesztőségi születésnap Fotó: Csedő Attila
Szerkesztőségi születésnap Fotó: Csedő Attila

– „Él három hónapot, kenyéren és vízen” – így hangzott a szkeptikus jóslat, amikor megjelent a Nőileg. A pesszimista előrejelzés cáfolata és a létjogosultság bizonyítéka: az első erdélyi női magazin kétéves születésnapját ünnepelte a hétvégén. Ön szerint miben áll az életrevalóság titka?

– Az, hogy veszik a lapot az olvasók? Azt mondják, a nyomtatott lapoknak három év a „felfutási” ideje, ehhez pedig több mindennek kell érvényesülnie. Ha belülről nézem, van egy olyan szerkesztőségünk, amelyik szereti, hisz benne, és minden hónapban a lehető legjobb, legszebb lapot akarja kiadni, tovább akar fejlődni, még letisztultabb tartalmat és látványt akar gyártani. A hétvégén ünnepeltünk, együtt volt a csapat nagy része, és dolgoztunk is. Minden rovatnál megkérdőjeleztük, hogy érdekes-e az anyag, amit az olvasónak kínálunk? Eléggé erdélyi a tartalom, a célcsoportunkhoz szólunk? És amíg a fejlődést tartjuk szem előtt, az olvasó igényeit, szerintem jó úton járunk. Nem könnyű feladat minden hónapban eladható tartalommal előállni, mivel Erdélynek nincsenek celebjei, sztárjai, akiket azonnal felismernek. Mi egy piaci rést töltöttünk ki, amikor erdélyi női magazint hoztunk létre, de ez csak az elején tud érdekes lenni, tovább fel kell venni a versenyt a többi magazinnal. Lényeges szempont, hogy tudjuk, kihez szólunk, és a kezdetekkor meghatározott színvonalhoz igazodunk, illetve még magasabbra akarjuk tenni a lécet.

– Mi jelentette a legnagyobb kihívást, nehézséget az elmúlt két évben?

– Valószínűleg minden fiatal lapnak vannak nehézségei, minden területen. Az értékesítésben nem elég a humán erőforrásunk, de a szerkesztőséghez is be lehetne vonni más településekről is kollégákat. Lényegében minden hónap egy kihívás, hiszen minden hónapban eladható lapot kell előállítani. A Nőileg neve, egyes más lapokkal szemben, még önmagában nem elég ahhoz, hogy valaki gondolkodás nélkül kérje az újságosnál, viszont már van egy olvasóréteg, aki ragaszkodik hozzánk, hogy úgy mondjam, meggyőződtek arról, hogy ez lap nekik, róluk szól, és kell. Őket már nem a címlappal kell ösztönözni a vásárlásra vagy az előfizetés meghosszabbítására. Ez jó érzés és motiváló a szerkesztőségnek is.

– Miben maradt a régi és miben változott a magazin?

– Külalakjában és a tartalomban is volt változás az elmúlt két évben. Mi úgy mondjuk, ridikülbarát lett, szóval kisebb formátumú az első év után, és így többoldalas, amivel elegánsabb, szebben tördelhető, s ez az olvasóknak is tetszik. Az első évhez képest a tartalom is letisztultabb lett, azokra az anyagokra fektetünk nagyobb hangsúlyt, amelyekre egyértelmű visszajelzés jött az olvasóktól, hogy többet, részletesebbet szeretnének abban kapni. Tavaly új rovatokat is indítottunk, azt is olvasói kérésekre. Ez is nagyon jó, hogy közvetlen kapcsolatot tudtunk létrehozni az olvasókkal, és így segítenek abban, hogy nekik megfelelően is alakíthassuk a lapot.

– Az elmúlt két évben szinte minden erdélyi nagyvárosban megfordult a csapat, a jelentősebb fesztiválokon, rendezvényeken is jelen voltak. Találkoztak személyesen és találkoznak naponta a virtuális térben is az olvasókkal, s kaptak hideget, meleget. Mi volt a leggyakoribb kritika, ami a lappal kapcsolatosan elhangzott?

– A kritika mindig jó, mert felhívja a figyelmet a hiányosságokra, és így tudunk reagálni. Nem magunknak írjuk a lapot, ezért nagyon fontos. A tartalomra vonatkozó észrevételeket már be is építettük a lapba, ezek az új rovatok vagy nagyobb terjedelmű anyagok. A másik kritika az árára vonatkozott, abban viszont nem tudtunk változtatni. Ha költségarányosan számolnánk, még többe kerülne a lap, ennyi tartalmat, ilyen minőségi megjelenésben nem lehet olcsóbban kiadni, a minőség rovására pedig nem fogunk változtatni, azzal a hűséges olvasóink igényei ellen cselekednénk. Igyekszünk minden építő jellegű kritikát figyelembe venni, s ha azonnal nem is tudunk ezekre reagálni, hosszabb távon számításba vesszük, hiszen a mi munkánk nem ér semmit, ha az olvasó elégedetlen.

– Vannak elégedett olvasók is bőséggel. Ön szerint mi a legnagyobb, esetleg leggyakoribb dicséret, elismerés, amit az elmúlt két évben kapott a magazin?

– A múlt héten kaptunk egy üzenetet az egyik kedves olvasónktól, hogy megkér szépen, tegyünk félre két lapot neki a friss lapszámból, mert bár kapott emlékeztetőt, elfelejtette meghosszabbítani az előfizetését, s ahogy írta „nem tud a lap nélkül élni”. Persze ez egy kedves túlzás, de rendkívül jóleső jelzés a szerkesztőségnek. És még hozzátette, hogy minden lapban van olyan személy, család, akit ismernek. Igen, ez az egyik lényegi dolog, hogy az itthoni értékeket „kutatjuk” és mutatjuk meg, és ezek az értéket képviselő személyek itt élnek köztünk, nem valami elérhetetlen nagyvilági rivaldafényben. Kiemelni nem tudok dicséretet, de elismerő szavakat kapunk olvasóktól, a szakmától és interjúalanyoktól egyaránt.

– A Nőileg nemcsak tartalmában, de a szerkesztőségét tekintve is egyedi a hazai magyar nyelvű kiadványok palettáján. Az újságírók, fotósok más-más városban élnek, másodállásban írják, szerkesztik a lapot. Hogy gondolja, hosszú távon fenntartható, összehangolható így a csapatmunka?

– Rendhagyó módon működünk, de mindennek az alapja egy jól szabályozott rendszer. Ha abban mindenki jól tudja a helyét, szerepét, és annak megfelelően ellátja a feladatait, akkor működőképes. Fenntarthatónak gondolom, és hosszú távon még tovább fejleszthetőnek.

– Az induláshoz képest miben lett erősebb a magazin, illetve hol van még hiányosság?

– A szerkesztőség mindenképpen erősödött, hiszen ma már nem a kezdeti lelkesedés tartja egyben, hanem az elkötelezettség. Úgy gondolom, ez már egy magasabb szint. Erősebb lett a lap abban, amit az adott korlátaink között meg tudtunk tenni: ismertebb lett a neve, nagyobb a terjesztési területe, bizalom alakult ki az olvasók és ügyfelek részéről. Igyekszünk fókuszáltan haladni, mindig a lehetőségeinkhez mérten megtenni a következő lépést.

– Mit tartogat a jövő? Milyen rövid és hosszú távú tervek vannak a Nőileg tarsolyában?

– Még nagyon sok lehetőség van, amivel nem éltünk. A terjesztésben is van hová fejlődni, a tartalomhoz is vannak ötletek, amivel még bővülni, és még jelentősebb, erősebb témákhoz hozzányúlni, a honlapunkat megerősíteni, s akár még egyéb, érdekes újdonságok is akadnak a tarsolyunkban. De lépésről lépésre haladunk, a kapacitásunknak megfelelően. Egyszerre csak akkora (torta)falatot kell harapni, amekkorát le tudunk nyelni.

Lázár Emese

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.