Azt, hogy mennyi is, nemigen tudni…

Hazai termőföldek – külföldi tulajdonosok

53

A külföldi tulajdonban lévő mezőgazdasági területek nagyságrendjét talán pontosan senki sem ismeri. Az Agricover szakcég becslései szerint az ország mezőgazdasági területének 20-30 százaléka lehet külföldiek tulajdonában. A hivatalos adatok szerint viszont a kataszteri nyilvántartásban szereplő 5,8 millió hektár mezőgazdasági területből csupán 0,3 százalék van a külföldiek kezében, azaz mintegy 17 000 hektárnyi mezőgazdasági terület. Ezt az adatot közölte nemrégiben az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) a Capital gazdasági hetilappal. Jó tudni viszont azt is, hogy a kataszteri nyilvántartásban bejegyzett terület alig 42 százalékát teszi ki a teljes mezőgazdasági területnek (ez utóbbi 13,6 millió hektár lévén).

Arról már jó ideje hallani, tudni, hogy mind hazai, mind pedig külföldi befektetők hovatovább élénken érdeklődnek a mezőgazdasági területek iránt, ennek következtében pedig növekvő tendenciát mutat az általuk megvásárolt területek nagyságrendje. Félhivatalos adatok szerint az elmúlt esztendő során mintegy 100 000 hektárnyi mezőgazdasági terület tranzakciójára került sor, körülbelül 438 millió euró értékben. (Azt pontosan nem tudni, hogy abból mennyi a külföldiekkel kötött ügylet.) Az év első felében az Agricover szakértői szerint 68 ezer tranzakció köttetődött meg, 9 százalékkal több, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. Csúcshónapnak március bizonyult, amikor is 13 848 hektárnyi mezőgazdasági terület cserélt gazdát. A katasztertől származó számadatok szerint a legtöbb tranzakcióra Arad és Dolj megyében került sor, legkevesebbre pedig Máramaros, Vâlcea és Beszterce-Naszód megyében.

Hol mennyi?
Készült egy térkép is a külföldiek tulajdonában lévő mezőgazdasági területekre vonatkozóan. Az ANCPI-től az Agricovertől származó adatok alapján rajzolták fel az ország térképére a megyékre vonatkozó számadatokat. A mezőgazdasági területeket illetően kizárólag azok szerepelnek, amelyek bejegyeztettek a kataszteri nyilvántartásba, függetlenül attól, hogy bel- vagy kültelekről van-e szó. Áttekintve ezt a térképet, szembeötlő a nagy szórásmező: míg Temes megyében 2640 hektárnyi mezőgazdasági terület van külföldiek tulajdonában, addig Szilágy megyében alig 38 hektárnyi. Több kategóriába is sorolhatnánk a területek nagyságrendje alapján az ország megyéit. Vannak olyanok, ahol viszonylag jelentős területekről van szó, a már említett Temes megyén kívül. Idetartozik Arad megye 1462 hektárral, Brassó megye 1239 hektárral, Tulcea megye 1644 hektárral, s a „nagyok” listája ezzel le is zárul. Vannak olyan megyék, amelyek esetében a külföldiek nemigen vásároltak mezőgazdasági területeket. Így például Gorj megyében alig 19 hektárt tudhatnak a magukénak, Vaslui megyében pedig 78 hektárt. Hargita megye valahol a középmezőnyben foglal helyet azok között, amelyek esetében a külföldiek által birtoklott terület 300 és 400 hektár között mozog. Ezek a következők: Bihar, Maros, Dolj, Botoșani és Hargita megye. Megyénk esetében – ha hinni lehet az adatoknak – 352 hektárnyi olyan mezőgazdasági terület van külföldiek tulajdonában, amely fellelhető a kataszteri nyilvántartásban is. Egyébként ez több, mint a Maros megyei 304 hektár.
Ugyancsak tapasztalható egy viszonylag jelentős szórásmező az árak tekintetében is. Amúgy azok az utóbbi időszakok során növekvő tendenciát mutattak, s a becslések szerint az idén is mintegy 10 százalékos bővülésre lehet számítani. A hektáronkénti ár legmagasabb Arad, Temes és Krassó-Szörény megyében, s az 6000–8500 euró/hektár között van. Amúgy jelenleg 2500 euró alatt nemigen lehet egy hektár mezőgazdasági területet megvásárolni, s az Agricover adatai szerint a mezőgazdasági területek a legolcsóbban Argeș, Máramaros, Gorj, Mehedinți és Vaslui megyében. Igen érdekes két megyében az árak alakulása. Ialomița megyében az árszint 5000–10 000 euró/hektár között mozog, akárcsak Ilfov megyében, Călărași megyében pedig 4000–8000 euró/hektár között. Hargita megye az árak tekintetében is valahol középen helyezkedik el a 4000–7000 euró/hektáros árszinttel. Az érdekesség kedvéért megjegyeznénk, hogy Maros megyében állítólag a felső értékhatár jóval a Hargita megyei 7000 euró/hektár értékszint alatt van, legfeljebb 5500 euró/hektár.
Megjegyzendő az is, hogy az adott megyék mezőgazdasági összterületéhez viszonyítva a külföldiek kezében lévő területek aránya ugyancsak nagy szórásmezőt ölel fel. Így például már utaltunk arra, hogy a külföldi tulajdon nagyságrendje tekintetében Temes megye foglalja el az első helyet, de annak összterületéhez viszonyítva csak 0,28 részesedési arányról beszélhetünk, míg Brassóban az 1239 hektárnyi külföldi magántulajdonban lévő mezőgazdasági terület a megye összmezőgazdasági területének az 1,23 százalékát teszi ki.

Még várni kell…
A tisztánlátást megnehezíti, mármint a mezőgazdasági területek tranzakcionálása tekintetében az, hogy a területeknek csak egy része szerepel a kataszteri nyilvántartásban. A tervek szerint 2020-ig be kell azonosítani és be kell jegyeztetni a kataszteri nyilvántartásba az összes mezőgazdasági területet. Addig bizonyára reális és pontos képet nem nyerhetünk a tulajdonjog helyzetéről sem. A szaktárcának bizonyos jogköre van egyébként a tranzakciók tekintetében, azt véleményezniük kell, amennyiben 30 hektárt meghaladó mezőgazdasági területről van szó. Az első félév folyamán 11 ilyen tranzakciót véleményezett kedvezően, összesen több mint 640 hektárról van szó, s a tranzakcionálási átlagár 5000 euró/hektár volt. Egyébként a szántóterületek árai egyes régiókban az utóbbi 5 esztendő során megduplázódtak. Így például tudni arról, hogy Ilfov vagy Ialomița megyében hektáronként 10 000 eurós áron adtak el szántóterületeket. Arról lehet vitatkozni, elmélkedni, hogy ez sok-e vagy kevés, de a nyugat-európai árakhoz viszonyítva kevés. Németországban és Hollandiában a mezőgazdasági területek hektáronkénti ára 25 000 és 60 000 euró között mozog. Nos, ilyen árkülönbségek okán talán nem véletlen, hogy valós az érdeklődés a külföldiek részéről a romániai mezőgazdasági területek iránt. És ez nemcsak a megvásárlási, a tranzakcionálási számadatokon tükröződik, hanem esetenként a koncesszionálások vonatkozásában is.

Az év ügylete…
Nem tartozik közvetlenül a fentebb vázoltak témakörébe, de érdemes utalnunk egy másabb tulajdonváltásra is. A szakmai berkekben az év, illetve az utóbbi évtized legjelentősebb ügyleteként tartják nyilván annak az Agricost Rt.-nek a megvásárlását, amely Románia legnagyobb gabonatermesztő farmja, s amely ügykezelésében van a Brăilai Nagysziget (Insula Mare a Brăilei) periméterében lévő 56 000 hektár szántóterület. Mi ebben a tranzakcióban a „nagy”? A szóban forgó mezőgazdasági arcélű cég többségi tulajdonosa egy magánszemély volt, a vásárló viszont az Egyesült Arab Emírségek egyik sejkje, Bin Zayed Al Nahyan, akinek a tulajdonában van az Al Dahra Holding. Félhivatalos értesülések szerint a tranzakció értéke meghaladta a 200 millió eurót. Az arab cégcsoportról tudni kell, hogy különböző mezőgazdasági ágazatokra (gabonatermesztés, gabonaértékesítés és -feldolgozás, zöldség- és gyümölcstermesztés, illetve -feldolgozás stb.) szakosodott, s éves üzleti forgalma meghaladja az 1 milliárd dollárt. Eddig is voltak érdekeltségei országunkban, s arról is hallani, hogy szándékukban áll a Duna mentén, illetve annak közelségében megvásárolni 58 000 hektárnyi mezőgazdasági területet. Az üzletkötésre a múlt hónap elején áldását adta a versenytanács is, s ilyenképpen a brăilai Agricost Rt. átkerült az Al Dahra Agriculture Kft. tulajdonába. Sokak körében megrökönyödést váltott ki ez a tranzakció, lévén, hogy az Agricost éves búzatermése már jó ideje meghaladja a 700 ezer tonnát, aminek akár stratégiai szempontból is megvan a maga kiemelt jelentősége. Ezért is vélekednek egyesek úgy, hogy mulasztás terheli a szaktárcát, amelynek esetleg tájékoztatnia kellett volna a tranzakcióról annak jóváhagyása előtt a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot is. Az érdekesség kedvéért megjegyeznénk azt is, hogy az elmúlt esztendőben az Agricost a legnagyobb uniós támogatásban részesült, lévén, hogy számára az APIA összesen mintegy 15,4 millió eurót utalt át. Ugyanakkor az a bizonyos terület nem képezte az Agricost tulajdonát, azt az Állami Birtokügynökségtől (ADS) bérelték 20 évre, szerfelett előnyös feltételek közepett, mármint a bérleti díj tekintetében. Ez a szerződés érvényben marad a mostani ügyletet követően is. (Egyes értesülések szerint évente az 1 hektárra jutó bérleti díj alig 340 lej, olyan körülmények között, amikor a hazai hasonló tranzakciók esetén a koncesszionálás hektáronként az 1300 lejt is meghaladhatja.)

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.