Az orban-kormány sok mindennel „megörvendeztetett”…(I.): Nincs köztük az idei költségvetés

26

Azt már december 20. tájékán sejteni lehetett: kevés a valószínűsége az idei állami, valamint állami társadalombiztosítási költségvetéseket jóváhagyó törvé­nyek megjelentetésének december 31-­ével bezárólag, következésképpen azok hatályba lépésének 2020. január 1-jétől. Most már erről múlt időben beszélhetünk,mert az államelnöknek nem állt/állhatott módjában azok kihirdetése. A liberálisok még abban reménykednek, hogy arra esetleg sor kerülhet a mai nap folyamán, de erre a jelek szerint valós okuk nemigen lehet. Hasonlóképpen alakultak, alakulnak a dolgok azzal a törvénnyel, amelyet a kormányzati felelősségvállalási eljárás keretében terjesztett be a parlamentbe a kormány, s amely átszabná a sokat ócsárolt 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet előírásainak döntő többségét, de amelyet az Alkotmánybíróság elé citáltatott Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke, aki amúgy a szociáldemokrata párt ideiglenes elnöke is. Mindettől függetlenül az évkezdet a gazdasági-társadalmi élet jó néhány területén jogszabályozási újdonságokkal „jelentkezik”.

A jelenlegi kormány kapkodásának, valamint bizonytalankodásának is a következménye az, hogy határozott ígéretük ellenére sem sikerült érdemlegesen rendezni az idei állami költségvetés, valamint állami társadalombiztosítási költségvetés sorsát, s azzal egyidejűleg, illetve összefüggésben a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet az idei esztendőre vonatkozóan is számos nagy gyakorlati jelentőségű előírásának módosítását, illetve hatályon kívül helyezését. Amennyiben valamiképpen (mindenekelőtt a taláros testület jóvoltából) az államelnök kihirdethetné e hónap folyamán, akkor még nem lenne nagy gond. Ám ha nem, akkor esetleg igen. Mondjuk ezt például annak okán, hogy január 1-jétől megemelkedik az országos garantált minimálbér értékszintje, akárcsak a közszférai intézményrendszer számos személyzeti kategóriája béreinek és bér jellegű juttatásainak kvantuma. Igen ám, de amennyiben január végéig nem válnak hatályossá az új költségvetések, akkor a havi költségvetési kiadások értékszintjei nem haladhatják meg a megelőző esztendő havi átlagának értékszintjeit. Következésképpen több mint gondot jelenthet a megemelt juttatások folyósítása. Ugyanakkor az állami költségvetésre vonatkozó törvényben állítólag van jó néhány olyan előírás, amely hatályossá válna január 1-jétől, például a nyugdíjas jogállás halmozása a közszférai személyzeti jogállással vagy a helyhatósági tisztségviselőket januártól megillető különleges nyugdíj jellegű illetmény hatályba léptetésének elnapolása stb. Nem boncolgatnánk tovább azokat a nemkívánatos jelenségeket, történéseket, amelyeket a két szóban forgó költségvetést jóváhagyó törvények, illetve a már sokat emlegetett 2018/114-es sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos törvény jelent, jelenthet. Megtesszük ezt majd azok hatályba lépését követően.

Ami már biztos
December utolsó napjaiban, pontosabban december 30-án és 31-én jó néhány olyan jogszabály jelent meg, amelyek egy része közérdeklődésre is számot tarthat, s amelyek 2020. január 1-jétől hatályba is léptek, akárcsak azok, amelyek megelőzően, azaz november és december hónap folyamán kerültek közlésre a Hivatalos Közlönyben.
A liberálisoknak már jó ideje „kedvenc” témájává vált az üzemanyagokra alkalmazott különleges jövedéki adó kivezetése, s ennek érdekében még júniusban egy „megható” szövegű indítvánnyal, illetve törvényjavaslattal rukkoltak ki. Az kormányra kerülésüket követően kiegészült egy másik kezdeményezéssel is, amely ugyancsak a fiskális törvénykönyvre vonatkozó módosító javaslatokat tartalmazott. Most viszont felgyorsultak a dolgok, s a törvény elfogadása decemberben sorra került, s azt az utolsó pillanatban, pontosabban december 30-án kihirdette az államelnök is. A 2019/263-as törvényről van szó, amely révén módosították a fiskális törvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvényt. Annak értelmében január 1-jétől módosulnak az üzemanyagokra kivetett jövedéki adók és különleges illetékek szintjei azok, amelyek az arra vonatkozó VIII-as fejezet 1-es mellékletében vannak feltüntetve, s amelyeket legutóbb a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet révén állapítottak meg. Annak idején arról volt szó, hogy a különleges illeték kivezetése révén literenként 45 banival lehet olcsóbb majd az üzemanyagok literenkénti ára. Ám időközben az is kiderült, hogy az uniós előírások értelmében ismét esedékessé válik az egyes termékekre kivetett jövedéki adó értékszintjének megemelése. Ezek szerint nemcsak „kivezetésre”, hanem „bevezetésre” is sort kellett keríteni. Ez közvetett módon kiolvasható a most megjelent törvényben lévő számadatokból is. Így például az 1000 liter gázolajra kivetett jövedéki adó szintje az eddig előirányzott 1838,04 lejről január 1-jétől 1618,04 lejre csökkent. Ez a gázolaj december végi átlagos kiskereskedelmi árat tartva szem előtt literenként mintegy 30 banis árcsökkenést jelent, s nem az eredetileg számolt 45 bani körülit. Szerdán, január 1-jén Citu pénzügyminiszter „magyarázta a bizonyítványát”: a különleges jövedéki adó kivezetését elfogadó törvény kihirdetését követően a jövedéki adót aktualizálni kellett az inflációs rátával, úgy ahogy arról rendelkeznek az Adótörvénykönyv 342-es és 442-es szakaszai. Ennek következtében viszont csak mintegy 31 banival zsugorodtak az üzemanyagok kiskereskedelmi árai. Ez a csökkenés lehet, hogy tiszavirág-életűnek bizonyul, ugyanis a kőolaj hordónkénti világpiaci ára a múlt esztendő végén 68 dollárra emelkedett, ennek okán pedig számos országban (például Magyarországon) január 1-jétől az üzemanyagok megdrágultak. A január 2-i Irakban végrehajtott amerikai kommandós akció nyomán ugyancsak megugrott hórdónként 69,5 dollárra. Amúgy a jövedéki adó soron következő, az Európai Unió által megkövetelt emeléséről már régóta tudtak az illetékesek. Ebben a kontextusban azt is megemlíthetjük, hogy a december 31-én megjelent 2019/89-es sürgősségi kormányrendelet értelmében megemelkedett a cigarettákra kivetett jövedéki adó szintje is, az 533,97 lej/1000 cigaretta lett január 1-jétől. Ez azt jelenti, hogy egy csomag cigaretta ára átlagosan 45 banival drágult.
Visszatérve a már említett 2019/263-as törvényre: ugyancsak annak révén hatályon kívül helyeződtek, illetve módosultak az Adótörvénykönyvnek ama előírásai, amely szerint a részmunkaidős egyéni munkaszerződések esetében a teljes munkaidőre kell számítani a társadalombiztosítási hozzájárulások kvantumát, a kiszámítási alap pedig az országos garantált minimális bruttó bér. Következésképpen e hónaptól kezdődően a részmunkaidős szerződések esetében a kiegyezett bruttó bér képezi a társadalombiztosítási egyéni hozzájárulások kiszámítási alapját. Ilyenképpen rendeződött a Dăncilă-kormánynak egy sokat vitatott kedvezőtlennek tűnő intézkedése, ám el kell ismerni, hogy az mellett érvek is szóltak. (Amúgy az eddig alkalmazott rendszer értelmében, bár részmunkaidős szerződés volt, de a társadalombiztosítás szempontjából az teljes munkaidősként ismerődött el.)

54%-kal „drágább”a büntetőpont…
Ismeretes, hogy már évek óta a közúti közlekedési szabálysértések okán kirótt bírság kiszámítási alapját az országos garantált minimális bruttó bér képezte. Annak az utóbbi időszakokban bekövetkezett megemelése okán a büntetések kvantuma kiszámítási alapját évről évre befagyasztották a 2017-es minimálbér értékszintjén. Erre vonatkozóan született elvi döntés az idei esztendőre vonatkozóan is, de a már említett jogszabályok kihirdetésének és a Hivatalos Közlönyben való megjelentetésének az „elakadása” okán kénytelen-kelletlen alkalmazni kell január 1-jétől a mostani, a 2350 lejes minimálbért kiszámítási alapként. Ez a 2019-es esztendeihez viszonyítva 54%-os növekedést jelent, tehát ennyivel lesz nagyobb a közlekedés rendészet által kiróható bírság összege. Legalábbis egyelőre…
A minimálbérnek a 2080 lejről a 2230 lejre való megemelésének megvan másabb vonatkozásban is a maga jelentősége. (Egyébként a főiskolai végzettségűeket megillető minimálbér megmarad a múlt esztendei 2350 lejes értékszinten, akárcsak az építőipar egyes szegmenseiben alkalmazott 3000 lejes.) A minimálbér megemelése nyomán egy egész sor olyan értékhatár is megemelkedik, amely függvényében kiszámítódnak a társadalombiztosítási és az egészségbiztosítási hozzájárulások. Így például a napszámosok esetében az óradíj legalább 13,3 lejre emelkedik meg, az eddigi 12,4 lejről. Továbbá a minimálbér megemelésének van két közvetlen következménye azon személyekre nézve is, akik jövedelmeket vagy jövedelmet realizálnak független tevékenységből. Elsősorban a számítási alapról van szó, amelyet figyelembe kell venni, az pedig egyenlő 12 minimális bruttó bérrel, következésképpen ha eddig annak értéke éves viszonylatban 24 960 lej volt, az most 26 760 lej lett. Azok, akik jövedelmei meghaladják ezt az összeget, hozzájárulás-fizetésre kötelezettek. (Figyelmeztetnénk: nem a bérekről és a bér jellegű jövedelmekről van szó, hanem a független tevékenységekből származó jövedelmekről.) Akinek éves jövedelmei a szóban forgó szint alatt vannak, az nem kötelezett hozzájárulás-fizetésre, de kivételes esetektől (például sürgősségi eset) eltekintve, nem jogosult orvosi ellátásra. Amennyiben biztosítási jogállást szeretnének elérni, akkor a szóban forgó személyek éves viszonylatban 2676 lejes egyéni hozzájárulás befizetésére kötelezettek. Tehát ezek szerint az eddigihez képest 180 lejjel többet. Az engedélyezett magánszemélyek esetében is növekedni fognak a társadalombiztosítási hozzájárulások, mert azok esetében is a számítási alap ugyancsak az országos garantált minimális bruttó bér tizenkétszerese. (Ez éves viszonylatban a 2230 lejes minimálbérrel számolva 26 760 lejt jelent.) A számítások azt mutatják, hogy a szóban forgó vállalkozások esetében az éves hozzájárulás értéke 450 lejjel fog növekedni.
Holnapi lapszámunkban még visszatérünk egyes újdonságszámba menő és közérdeklődésre is számot tartható jogszabályozási előírások ismertetésére.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek