Az önkormányzatokat alig érdekli az árvízvédelem

54

Csupán néhány polgármester vagy önkormányzati küldött ült a csíkszeredai megyeháza nagytermében tegnap, mikor a vâlceai, illetve marosvásárhelyi vízügyi szakemberek a 2016–2021 közötti időszakra kidolgozott árvízvédelmi stratégiát ismertették. Pedig itt lett volna az alkalom, hogy olyan potenciálisan veszélyes zónákra is felhívják a stratégia kidolgozóinak figyelmét, amelyek így esetleg kimaradnak.

Ha nincs közvetlen veszély, csökken az elhárítására fordított igyekezet iránti figyelem is. Nyugodt mederben
Ha nincs közvetlen veszély, csökken az elhárítására fordított igyekezet iránti figyelem is. Nyugodt mederben

[dropcap]R[/dropcap]osszul érintette a gyér jelenlét, és emiatt hangot is adott nemtetszésének az a vâlceai szakember, aki az Olt vízgyűjtő medencéjének árvízvédelmi stratégiáját kidolgozta, és ezt ismertetni jött tegnap Csíkszeredába. A találkozón a megye 64 polgármestere közül mindössze 14 jelent meg vagy küldött képviselőt maga helyett.
– A megyei tanács kötelessége lett volna, hogy összehívja a polgármestereket. Úgy vélem, szabotálták ezt a rendezvényt, holott Hargita megye egyes zónái igencsak ki vannak téve az árvízveszélynek – fogalmazott. Egyetértett vele Petres Sándor alprefektus is, aki felrótta a megyei önkormányzatnak, hogy bár két hete tudtak erről a tanácskozásról, ugyanerre az időpontra más megbeszélést is szerveztek a polgármestereknek.

A Suta-tó rehabilitációját is tervezik
Végül mégis úgy döntöttek, hogy az összegyűlt néhány érdeklődő számára is bemutatják a stratégiát, így megtudhattuk, hogy Hargita megyében, az Olt vízgyűjtő medencéjében lévő 375 település közül 175-öt érintett már árvíz, 1998 és 2007 között összesen 64,84 millió eurós kárt okozva. Az is elhangzott, hogy az eddig elvégzett árvízvédelmi munkálatok 245 településen szüntették meg az árvízveszélyt.
Rátérve a 2016–2021 közötti időszakra tervezett munkálatokra az Olt vízgyűjtő medencében, pontosabban ennek Hargita megyét is érintő szakaszára, ezek között szerepel az Olt forrása, illetve a Brassó megyei Árpás-gyűjtőtó közötti területek beerdősítése, az Oltba torkolló patakok medrének tisztítása, hiszen sok helyen a fakitermelések nyomán keletkezett és a patakba jutó fatörmelék okoz árvízveszélyt. Balánbányán például a part megerősítését vették tervbe, ami pedig kifejezetten Csíkszeredát érinti: a Suta vízgyűjtő tó rehabilitációja is szerepel a stratégiában.

Védeni az embert is, a környezetet is
Hargita megye területének egy része a Maros vízgyűjtő medencéjéhez tartozik, így a Ma­ros­vásárhelyről érkezett szak­emberek erre az övezetre szabva mutatták be a terveiket. Azt mondták, a megye általuk felügyelt zónájában árvízveszély szempontjából 3 magas, 17 közepes és 22 alacsony kockázatú település van. A már említett 2016–2021-es időszakban ők is több munkálatot elvégeznének, többek között egy időszakos gyűjtőtavat hoznának létre Farkaslakán, hasonlót Gyergyó­remetén, Gyergyó­szenmiklós és Szé­kelyudvarhely zónájában több patakon, illetve a Kis- és Nagy-­Küküllőn is medertakarítási és karbantartási munkálatokat végeznének.
A megbeszélésen érintőlegesen felmerült a környezetvédelem, illetve a vízgazdálkodás, árvízvédelem konfliktusa, szóba kerültek ismét a fokozottan védett hódok, amelyek árvízveszélyt okoznak, valamint a környezetvédelmi területek, ahol árvízvédelmi munkálatokat nem szabad végezni. A témát Petres Sándor alprefektus summázta.
– Meg kell találnunk a középutat az ember védelme és a környezet védelme között. A szélsőségek, bármelyik irányba is megyünk el, nagy veszteséget fognak okozni nekünk – fogalmazott.

Forró-Erős Gyöngyi

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.