Az okosvárossá válás útjára lépett Csíkszereda

Magyarországi partnerrel szövetkezett az önkormányzat

4 434

Már év elején bemérte a csíkszeredai városvezetés az „okos­vá­rosodás” (smart city) célirányt, a csütörtöki ülésén a városi tanács megszavazta egy, a szakterületen rutinos magyarországi székhelyű ernyőszervezethez való társulás szándékát. Ez azt is jelenti az itt lakóknak, hogy belátható időn belül úgy férhetnek majd hozzá a „szélessávon” lüktető információáradathoz, hogy közben az élet átláthatóbbá és egyszerűbbé válik.

A technológiai vívmányokkal élhetőbbé tehetik a várost. Zsebünkben mindenféle ügyintézés Fotó: László F. Csaba

A szakterületen mérvadó IBM informatikai cég meghatározása szerint „az a város nevezhető smart citynek, amely ötvözi a tradicionális, a modern információs és kommunikációs eszközöket annak érdekében, hogy az így létrejövő emberi tőkében kamatoztassa azt”. A cég szerint elengedhetetlenül fontos, hogy a megvalósítás során a rendszer építője együttműködjön a lakossággal.
– A kérdés sokkal összetettebb, mint sima digitalizálás – reagált Csíkszereda okosvárossá válását firtató kérdésünkre Füleki Zoltán alpolgármester.
Azt követően kérdeztük a csíkszeredai városvezetést, hogy a helyi önkormányzat megszavazta: csatlakozni kíván a Hét Határ Önkormányzati Szövetséghez (HHÖSZ). A csütörtök reggeli döntés szorosan kapcsolódik az egyesület által idén áprilisban szervezett digitális térségfejlesztési képzéshez.
A csatlakozás indítványozója, András Hunor Jenő városi tanácsos maga is egyik résztvevője a lapunkban már ismertetett képzésnek, amely a magyar kormány Digitális Jólét Programja (DJP) mentén zajló digitalizációs stratégia része. Ebbe a határon túli területeket is bevonják – miként ezt 2015-ben, Sepsiszentgyörgyön Deutsch Tamás, a programért felelős miniszterelnöki biztos és HHÖSZ-elnök bejelentette. Az alapító okirat szerint az egyesület célja segíteni „az egységes Kárpát-medencei magyar digitális ökoszisztéma kialakítását”, és az Európai Unió előírásainak, elvárásainak is megfelelő régiófejlődést.

Az európai városokban fellelhető fejlesztési koncepciók közül jelenleg közkedvelt megközelítés a SmartCity koncepció, de a valóban smart city-k elsősorban Észak-Amerikában, illetve Ázsia metropoliszövezeteiben találhatók (Hongkong, Szöul). A világ „legokosabb” városa jelenleg Szingapúr. A Virtual Singapore nevű rendszer a városban felszerelt szenzorokon keresztül gyűjti be az adatokat, majd számítógépes program segítségével elemzi ezeket. Ezáltal gyorsabb megoldást találnak a hatóságok a jelentkező problémákra, viszont a rendszer nagy hátránya, hogy rengeteg személyes adatot is begyűjt, ami sértheti a magánszférát.

Hamarosan élesítik az első közbeszerzést
Az egyesület honlapján (het­hatar.hu) kifüggesztett tagsági név­sor szerint jelenleg nincs még romániai tagja a magyar ernyőszervezetnek.
– Örvendek, hogy elfogadtuk a tanácshatározatot, örvendek, hogy nekem kell képviselnem a várost ebben az egyesületben – jegyezte lapunknak Ráduly Róbert Kálmán polgármester. Az éves tagsági díj egyébként lakosonként 5 forint (37 ezer lakossal számolva mintegy 2700 lej), de ez csak a jóváhagyott tagfelvétel után fizetendő.
Füleki Zoltán alpolgármester megjegyezte: „nem egy lábon áll a dolog”, és nem is az egyesülethez való csatlakozással kezdődött el. A város 2018-as beruházási listájára ugyanis már az év elején belefoglalták a polgármesteri hivatal számára egy ügymenetek belső követésére alkalmas digitális rendszer („aktakövető szoftverrendszer”) előkészítésének elindítását, emellett pedig az elemzési szakasz olyan alaprendszer kidolgozását vizsgálja, amire később több rendszert is rá lehet építeni. Az elemzés elkészítését célzó, kb. 30 ezer eurós közbeszerzést rövidesen kiírják – tájékoztatott Füleki. Ezután következik a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, ami alapján a szoftverkészítők, programozók megírják a programot.
Az alpolgármester elmondta: a HHÖSZ-höz való csatlakozás is nagyon fontos momentum a rendszer beüzemeléséhez, mivel nagy tapasztalatuk van e téren, ugyanakkor anyagiakban is tudnak segíteni Csíkszeredának a rendszer felépítésénél. Emellett itthoni szakminisztériumnál is jelent meg smart city-rendszerrel kapcsolatos kiírás, és ezzel kapcsolatosan éppen jövő kedden találkozik szakértőkkel.
– Nekünk az is nagyon fontos, hogy gyakorlatilag a várost a technológia és a 21. század irányába vigyük, és olyan rendszereket tudjunk előkészíteni és az emberek elé bocsátani, ami megkönnyíti az életüket, ami a szabad információáramlást elősegíti. Ellenben az is nagyon fontos, hogy ha lehetséges, akkor próbáljuk meg ezt külső finanszírozásból megoldani, tehát ne kelljen a városnak az itthon megtermelt adó-lejecskéiből erre költenie – fogalmazott Füleki.

Európában elsősorban az észak-európai országokban vannak ilyen besorolású városok. Románia az okos város projektek tekintetében lényegesen elmarad a nyugat-európai országokhoz viszonyítva. Egy korábbi európai kutatás Temesvárt, Nagyszebent, Krajovát említi, azóta pedig Kolozsvár és Gyulafehérvár „okosvárosulását” jegyzi a hazai média.

Online parkolás a láthatáron
Az okosváros fogalom a hatékonyságról, a környezeti és gazdasági fenntarthatóságról, valamint a városban élők szociális biztonságáról is szól – részletezte felkérésünkre dr. Kassay Jánost, a Sapientia – EMTE csíkszeredai karának adjunktusa, aki egyébként május 10-én moderátora is volt annak az egyetemen tartott workshopnak, amelyet a tanintézmény a székelyföldi elöljárók meghívásával szervezett. Mint felsorolta: az okosváros fogalomhoz köthetők az alacsony energiaigényű és megfizethető közszolgáltatások, az egyablakos önkormányzati szolgáltatások, a szabadidő tartalmas eltöltéséhez szükséges közösségi terek – magyarán minden olyan okos megoldás, amely javít az itt élő közösségek életminőségén, gazdasági és szociális helyzetén.
– Ebből kiindulva egyértelmű, hogy számos olyan terület van, amelyben Csíkszereda fejlődni tudna. Ilyen például a forgalmi rend átalakítása, a fenntartható tömegszállítási rendszer üzembe helyezése, Csíkszereda kártya kiállítása, az önkormányzati online szolgáltatások bővítése, a parkolórendszer online mobil applikációs működtetése – sorolta az egyetemi adjunktus.
Figyelmeztetett, hogy az első gyakorlati lépések megtétele talán a széles közönség előtt nem ismert, de idetartozik már a vízgazdálkodási rendszer által használt digitális irányítási és monitoring-rendszer, a kártyás adófizetés bevezetése, a közszolgáltatások online vagy banki alapú fizetési módjai, a helyi szállítási rendszer mobilapplikációja. De e lépések a kutató szerint még messze nem elegendők ahhoz, hogy Csíkszereda várost okosvárosnak minősítsük, így a gyakorlati lépésekre kérdeztünk rá.
– A ,,legokosabb” város Romániában Gyulafehérvár, de ha jól megnézzük, akkor itt is számos problémát látunk: a mobilos applikációk nem működnek jól, a különböző információs rendszerek nincsenek összekapcsolva stb. A gyakorlati lépések között mindenképpen az önkormányzati szolgáltatások hatékonyabbá tétele kellene legyen az első helyen, az egyablakos ügyfélszolgálat, az online ügyfélkezelés fejlesztése, a színház, a jégkorong-mérkőzések vagy a Csíki Csobbanó jegyeinek online felületen történő megvásárlása – de nemcsak az önkormányzatnak van ebben a témában feladata. Ugyanígy a közszolgáltató vállalatok, a taxis cégek, az egyetem, a városi start-up vállalkozások is tehetnek a város okosabbá tétele érdekében – fogalmazott Kassay.
Mint összefoglalta, az egyetem okosváros-műhelymunkáján éppen ennek az igénynek mentek elébe. Több székelyföldi kisváros képviselői is jelen voltak, mindannyiukat foglalkoztatja ez a téma.
– Próbáltunk olyan közös fejlesztési területeket beazonosítani, amelyek segítenék a székelyföldi városok intelligensebbé válását. Ilyen lehetne a székely útlevél applikáció, de akár egy Székelyföld-kártya is, amelynek birtokosa kedvezményekben részesül a székelyföldi városokban egyebek mellett parkolójegy és belépők vásárlása, kedvezmények igénybevétele céljából – számolt be Kassay János.

Gergely Edit

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.