Az ő sikere a mi sikerünk is

76

Fél éve elmúlt, hogy 2015. július 7-én felavatták a szé­kely­ud­varhelyi Támogatott Fog­lal­koz­tatási Központot. A mindössze két munkatárssal működő központban 43 hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő, 16–29 év közötti fiatal neve szerepel nyilvántartásban – közülük hatan már munkahelyet találtak.

Szabó Tímea és Péter János a székelyudvarhelyi központ székháza előtt
Szabó Tímea és Péter János a székelyudvarhelyi központ székháza előtt

Támogatott Foglalkoztatási Központ – Centrul de angajare asistată: a szé­kely­udvarhelyi Művelődési Házzal szemben lévő Benkő József utca 13. szám alatti, fehérre meszelt ház falán tábla jelzi, itt van az udvarhelyi központ székhelye.
Fiatal, mosolygós hölgy nyit kaput. Szabó Tímea pszichológus, támogatott foglalkoztatási tanácsadó, a központ munkatársa, „egyik” lelke. Kolléganőjével, az adminisztratív, gazdasági ügyeket intéző Bíró Ágnessel a hét három napján, hétfőn, szerdán és pénteken 12 és 16 óra között fogadják a segítségért, tanácsért, ügyes-bajos dolgaik intézésében eligazításért betérőket.
A központ, mint a tábla is mutatja, azokért a fiatalokért van, azokat karolja fel és ad valós esélyt számukra egy emberi léptékkel mérhető élethez, akikről a társadalom hajlamos elfeledkezni. Ők azok a hátrányos helyzetűek, akik gyermekotthonban nevelkedtek, és a gyermekvédelmi rendszer biztonságából kikerülve, családi támogatás híján, nagyon nehezen találják meg az útjukat. Hasonlóképpen nehéz önállósulni, a képességeinek megfelelő munkahelyet találni egy fizikailag és/vagy szellemileg sérült fiatalnak is, bár a legtöbbjüknek fogja a kezét – néha túl szorosan is – a család. De remény, esély, segítség mindig van – jól példázza ezt Péter Jánosék története is.

Jánosnak sikerült
A 27 éves, vágási ifj. Péter János kettes fokozatú rokkant. Születésekor egyik lábára rácsavarodott a köldökzsinór, s bár a szülei mindent megtettek, itthon és Magyarországon is kezeltették, a sérülésnek nyoma, következménye maradt – meséli az édesapja, akivel a központban találkoztunk. Fia kijárta a 13 osztályt a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskolában, de az érettségije nem sikerült, otthon maradt. Dolgozni szeretett volna, s bár a szülők mindent megmozgattak, egyik cég sem alkalmazta a gátlásos, visszahúzódó fiatalembert. Fikó Csaba, a Hargita Megyei Moz­gássérültek Szervezetének elnöke irányította a családot az ud­var­helyi Támogatott Foglalkoztatási Központhoz.
– Végül aztán ők segítettek, hogy munkahelyet kerítsünk neki – meséli János édesapja, s elégedetten újságolja, hogy a központnak köszönhetően fia augusztus óta dolgozik az udvarhelyi Euro Sangift cégnél, a csomagoló részlegen.
A Jánost alkalmazó udvarhelyi céget nemcsak ez dicséri, egészíti ki az apa mondanivalóját Szabó Tímea, hanem az is, hogy rajta kívül még két másik, a gyermekvédelmi rendszerből kikerült fiatalt is alkalmaztak – mindezt első megkeresésre.
– Elégedett, jól érzi magát a fiam. Amit nem tud megoldani, azt nem erőltetik, s még a munkaidejét is találtatták a buszjárattal, 7 óra helyett fél 8-ra jár, és 4 óráig dolgozik – mondja János édesapja, aki szerint az, hogy fia munkába állt, kimozdította az otthoni bezártságból, és szemmel láthatóan jót tesz neki, hogy közösségben van. Igazán hálás a központ munkatársainak minden segítségért, hiszen „ők intézték az egészet”.

Önállóságra is nevelnek
János sikerében részes Szabó Tímea. Ő a Hargita Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság által 2015-ben útjára indított Fiatalok a jövőért projekt egyik partnere, a Lókodi Ifjúsági Alapítvány munkatársaként került kapcsolatba és lett támogatói tanácsadója az udvarhelyi központnak. Feladata többek közt, hogy segítsen az álláskeresésben, s ha az sikerrel járt, kövesse figyelemmel, hogyan boldogulnak a fiatalok az új környezetben. Az alkalmazás első három hónapjában havonta legalább egyszer bemegy a céghez, érdeklődik, hogy minden rendben van-e, és ezeket a látogatásokat írásban is rögzíti. Három hónap után sem tévesztik szem elől a fiatalokat, tartják a kapcsolatot a szülőkkel, a munkaadóval és a fiatalokkal is, hogy ha bármilyen gond van, akkor kellő időben érkezzen a segítség.
– Mind a sérültek, mind pedig a gyermekvédelmisek szempontjából a legnagyobb probléma az önállóság hiánya. Főként azért, mert aki sérült, úgy nőtt fel, hogy mindent megkapott otthon a családtól. Barátok és közösségi tapasztalatok híján, egy új helyzetben szó szerint rettegnek, ezért inkább visszahúzódnak, még akkor is, ha a feladatot el tudnák végezni. Nagyon hosszú idő, sok türelem kell ahhoz, amíg le tudnak válni családjukról – summázza tapasztalatait Tímea.
Mint mondja, a központ indulásakor elsősorban a népszerűsítésre összpontosítottak, felkerestek helyi cégeket, hogy a későbbi együttműködéshez kaput nyissanak, és felvették a kapcsolatot az udvarhelyszéki fiatalokkal, azok családjával, elkészítették a személyes iratcsomókat.
Ahhoz, hogy mindenkinek testre szabott tanácsot adjanak, fontos, hogy ismerjék a fiatalok képességeit. Ebben segítenek azok a pszichológusok, akik felmérik a különböző adottságokat, hogy ezeket figyelembe véve lehessen útbaigazítást adni például arra vonatkozóan, hogy ki alkalmas már a munkára, illetve ki nincs még erre felkészülve.
A Foglalkoztatási Központnál ingyenes képzéseket is tartanak. A székelykeresztúri központtal közösen masszázs- és fodrász-manikűrös tanfolyam kezdődött, 10 és 13 résztvevővel. Igény van alapfokú román nyelvtanfolyamra is – ennek és egy családias hangulatú tábornak a megszervezésén is dolgoznak.
A Benkő József utcai székhelyen 43-an szerepelnek a nyilvántartásban, de keresték fel olyanok is a központot, akik meghaladták a projektben megszabott 29 éves korhatárt – őket sem utasították el.
– Mindenkinek segítünk, aki felkeres a problémájával. Nem minden történet sikeres, mint a Jánoséké, de ha az egyik ajtó zárva, kopogunk a másikon – magyarázza Tímea. – Nehezen indultam, de belerázódtam, beletanultam és megszerettem ezt. Megismertem a fiatalokat, rájuk hangolódtam, és személyesen élem meg minden sikerüket, kudarcukat. Azt is mondhatnám: együtt szomorkodunk és együtt nevetünk nap mint nap – feleli kérdésünkre Tímea, hogy mennyire szívügye a központbeli munkája.

[box type=”shadow” ]A Fiatalok a Jövőért – Támogatott Foglalkoztatás című projektet az EGT Alapok 2009–2014 finanszírozza a Román Szociális Fejlesztési Alap (FRDS) által adminisztrált a RO10 – CORAI Program pénzügyi támogatásával. www.eeagrants.ro;  www.granturi-corai.ro.[/box]

Lázár Emese

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.