2021, január 17, vasárnap.

Az igények rugalmasabban alakíthatók, mint a terek

Épített örökségvédelmi kerek­asztalt szervezett a Csík–Gyi­mes Natúrpark Egyesület, a Po­gány-havas Kistérségi Társulás, a Fel­csík Kistérségi Egyesület ma­dé­falván, amelyen bemutatták az elmúlt időszakban lezajlott két projektet: a csűrök újrahasznosítására és a falusi ház bővítésére vonatkozó projekteket, illetve az ezek során elkészült kiadványokat.

Tanácskozás az épített örökség védelméről. Kedvcsináló kiadványok Fotó: Háromszéki Eszter
Tanácskozás az épített örökség védelméről. Kedvcsináló kiadványok Fotó: Háromszéki Eszter

[dropcap]N[/dropcap]em lehetett jelen a rendezvényen a projekteket megálmodó Rodics Gergő, ezért sorait Molnár Judith, a Pogány-havas Kistérségi Társulás igazgatóhelyettese tolmácsolta: „Az a terv, hogy el kellene készíteni egy kedvcsináló-ötletadó kiadványt a felhagyott csűrök újrahasznosításáról, nagyon régóta mozgatta a fantáziámat. Röviddel 2006-os ideköltözésem után megkezdtük Bogos Ernővel, Köllő Miklóssal és Tövissi Zsolttal a Pogány-havas Kistérségi Társulás Faluképvédelmi programjának lebonyolítását, aminek számos hozadéka lett. Talán a legjelentősebb, hogy Hargita megyei programmá nőtte ki magát. Másrészt alapul szolgálhatott a Csík-LEADER Egyesület által támogatott építési beruházások építészeti-esztétikai értékelését végző építészbizottság felállításához” – ismertette a kezdeteket. Rodics Gergő levelében leszögezte, a „csűr nemcsak esztétikai és történelmi szempontból fontos része a székely falunak, de rendkívül praktikus, nagy terei vannak, amelyek más célra kiválóan hasznosíthatók”. Éppen ezért örült, amikor Esztány Győző építész felvetette egy, a csűrök átalakításáról szóló kiadvány elkészítésének ötletét, ez az ötlet szült egy másikat is: a székely házak átalakítását bemutató kiadvány ötletét – írja levelében. Hozzátette, reméli, hogy a két kiadvány sokaknak fog kedvet és ötleteket adni ahhoz, hogy az értékes építészeti hagyatékuktól ne megszabadulni akarjanak, hanem szépen felújítva büszkén mutassák meg a világnak (beleértve a szomszédot is), hogy a székely kultúra Európa egyik legértékesebb és legizgalmasabb hagyatéka, amit nagy kár lenne saját székely kezeikkel megsemmisíteni. Tövissi Zsolt építész hozzátette, még hátravan egy terület, mégpedig a régi falusi közösségi helyeknek, közkutaknak, csordagyűjtő helyeknek az újrahasznosítása, amelyek elvesztették valamikori funkciójukat.

Csűrök újrahasznosítása
Esztány Győző építész a Csűrjeink újrahasznosítása című kiadványról elmondta, elsősorban a csűrtulajdonosokat igyekeztek megcélozni, az ő figyelmüket felhívni, hogy mekkora érték van a telkük hátsó részén, és ötleteket adni azok újrahasznosítására, amelyeket már nem használnak gazdasági célra. Munkájukat adatgyűjtéssel kezdték, felhasználták Hargita Megye Tanácsa 2009 és 2013 között megvalósuló faluképvédelmi programjának adatbázisát, bejárták Alcsík, Felcsík, Gyimes és Kászon településeit, fotódokumentálták a jellegzetes, szép gazdasági épületeket, illetve bevonták Furu Árpád kolozsvári építészt, aki a történeti résszel foglalkozott, azzal, hogy hogyan alakultak ki a csűrök és időben hogyan változtak. Ezt a nyersanyagot felhasználva akár bővebb terjedelmű kiadvány is születhet – mondta el Esztány Győző. Kifejtette, a csűrökről szóló A4-es kiadvány nagyobb példányszámban jelent meg elsősorban népszerűsítő jellegű, amelyben a jó példák dominálnak, de tartalmaz tervezési segédletet és felhívják a figyelmet a tervezési engedélyeztetési folyamat néhány szempontjára. A nagyobb, A3-as kiadvány pedig elsősorban az építész szakmának, a döntéshozóknak szól, tartalmaz történeti-néprajzi áttekintő fejezetet, formai és anyaghasználati jellegzetességeket, tervezési segédletet, felületkezelési technológiákat, példákat és az utolsó fejezetben a célokat és a stratégiát tárgyalják, aminek köszönhetően a csűr, mint az örökségünk eleme, megmarad,

Falusi ház bővítése
Hasonló adatgyűjtéssel kezdték A falusi ház bővítése című kiadvány elkészítését is és a Hargita Megyei Kulturális Központtal együttműködve egy fotópályázatot is hirdettek – mondta el Süket Zsombor, a Felcsík Kistérségi Társulás igazgatója. A kiadványt Tövissi Zsolt építész mutatta be. Elmondta, amíg a csűrök esetében jól körülhatárolt, még állagában jól megőrzött és nagyon karakteres, ma már divatossá váló témakörről van szó, a lakóházak bővítésében valódi zűrzavar uralkodik az emberek tudatában. Kifejtette, már a hagyomány elvesztette megtartó szabályozó szerepét, és a mai életformát már nem az ősi tudás, hanem az urbanizáció és a globalizáció erőjátéka alakítja. Ezért a kiadvány célja, hogy a még fellelhető hagyományos csíki, kászoni, gyimesi lakóházak, telkek rendszerének értékelésével, feltárva múltbeli alkalmazásukat rávilágítsanak mai használhatóságukra. A kiadvány öt részre tagolódik, az elsőben bemutatják a régióban fellelhető típusokat, a másodikban a helyes bővítési arányokat, a harmadikban kitérnek a változó társadalmi igényekre, majd az utolsó kettő az illeszkedést, illetve az alaptípusok igények szerinti alakítását mutatja be.
Tövissi kitért arra, hogy a hagyományos lakás nem volt pazarló, fenntartását bevált módszerekkel biztosították, és helyi anyagokból, helyi tudással, többnyire kalákában építették, és ez garantálta a falukép egységét, a variációk rokonságát. Azonban a mai lakóház önálló, belső igényrendszer szerint alakított, és léteznek áligények, amelyek a média által sulykolt trendekhez köthetők – figyelmeztet. – És mégis a jól értékelt hagyományos terekhez mindig lehet megfelelő igényeket találni. Az igények végül is mindig rugalmasabban alakíthatók, mint a terek – idézte a kiadvány mottóját.
A kiadványok ingyenesek, a közeljövőben építészeknek szóló táborokban és Tusványoson is fogják népszerűsíteni – mondták el a rendezvény szervezői, továbbá a polgármestereken keresztül eljuttatják az önkormányzatokhoz, illetve a kistérségi társulások honlapján is elérhető elektronikus formában.

Háromszéki Eszter

Kapcsolódó cikkek:

14,315RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb