Az igazságügyi miniszter vesszőfutása

46

Február 1-jétől beindult, pontosabban újraindult a törvényhozás gépezete: már az első nap zajosnak bizonyult a „nemzetbiztonság őrangyala”, az egykori kormányfőhelyettes belügyminiszter, Gabriel Oprea szenátor elleni vádemelés jóváhagyásával. A szenátusi „rábólintást” a Hivatalos Közlöny múlt szerdai számában megjelent, a Gabriel Oprea szenátorral szembeni bűnvádi eljárást kérelmező, 2016/4-es határozat jelentette. Bekövetkeztek „átülések” is az egyik pártból a másikba, illetve az egyik parlamenti csoportból a másikba. és voltak szakbizottsági szemrehányások is – hogy finoman fogalmazzunk. Ugyanaznap futott egy kört Dacian Cioloş kormányfő, azt próbálva kifürkészni a honatyákkal is „rendelkező” politikai pártok vezetőitől, hogy kiállnak-e vagy sem a nemzeti liberális párt által szorgalmazott kétfordulós polgármester-választás mellett? Egy-két párt (mindenekelőtt az UNPR) álláspontja annyira „illékonynak” bizonyult, hogy végül is a kormányfő sem tudott eligazodni. A csetepatéból elég ügyesen sikerült kihátrálnia, bejelentve: olyan politikai döntésről van szó, amelyet nem hozhat meg egy technokrata kormány, azt a parlament kell meghozza. (Az egy más ügy, hogy egy előzetes elzárkózó viszonyulást követően utólag az ő álláspontja is megingott.)

„Jeles” szerzők „jeles” művei...
„Jeles” szerzők „jeles” művei…

Még jóformán meg sem kezdődött a parlamenti ülésszak, s annak első nap­ján már is „mozgolódások” kö­vetkeztek be: Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke bejelentette, hogy a bukaresti liberális honatya, Gheorghe Udriște (akit egyébként annak idején a demokrata-liberális párt listáján választottak meg) „átiratkozott” a Traian Băsescu által vezetett alakulathoz, a Népi Mozgalomhoz (MP). Hasonló „migrációs” lépésre szánta magát a pillanatnyilag független Marian Avram képviselő is, aki bejelentette, hogy a szociáldemokrata párt parlamenti csoportjában fog tevékenykedni. Amúgy a tulceai illetőségű Marian Avram a szociáldemokrata párt égisze alatt jutott be a parlamentbe, 2015 júniusában átült a nemzeti liberális párt parlamenti csoportjának széksorába, majd a múlt esztendő decemberének első napjaiban „függetlenítette” magát.
Ugyancsak hétfőn Constantin Adăscăliței szociáldemokrata képviselő, akit az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) jelentése nyomán a legfelsőbb bírói testület (az ICCJ) összeférhetetlennek nyilvánított, bejelentette, hogy visszavonja mandátumáról való lemondására vonatkozó kérését. Amit egyébként elég zavaros körülmények között nyújtott be 2015. december 15-én, s amelyben az is szerepelt, hogy lemondása ténylegesen 2016. február 1-jétől, az új parlamenti ülésszak első napján válik hatályossá. Ezek szerint az nem vált hatályossá, mert „idejében” visszavonta, bár e tekintetben volt némi vita. Egyébként ennek az összeférhetetlenségi ügynek viszontagságos története van, lévén, hogy az igazságszolgáltatási eljárás még 2012 októberében indult, a legfelsőbb bírói testület már említett döntése 2015 márciusában született meg, majd október hónapban a képviselőház jogi bizottsága úgy döntött, hogy Adăscăliței megőrizheti képviselői mandátumát. Ezek szerint nemcsak Isten útjai kifürkészhetetlenek…
A múlt szerdán másabb természetű mozgolódás vagy inkább morgolódás következett be a képviselőház szállítási és infrastrukturális szakbizottságában. Az úthálózati mestertervről tárgyaltak, és egyes képviselők elégedetlenségüknek adtak hangot a tárcavezető Marian Costescu által megfogalmazottak kapcsán, sőt olyasmi is elhangzott, hogy vele szemben esetleg indítványt terjesztenének be a parlamentbe. Továbbá felháborodást váltott ki az is, hogy három meghívott miniszter, a közpénzügyi, a környezetvédelmi és az európai alapokért felelős miniszter visszautasította a szakbizottság munkálatain való részvételt. Ennek okán Mihai Lupu szakbizottsági elnök ingerülten jegyezte meg, hogy levélben fog Cioloș kormányfőhöz fordulni, amelyben szóvá teszi a kormány e három tagjának megengedhetetlen viszonyulását.
A múlt heti kormányülésről kiszivárgott értesülések szerint azon is bekövetkezett egy kis csetepaté. Hogy valami valóban történt, arra abból is lehet következtetni, hogy a kormányülés napirendjéről előzetesen kiadott közlemény szövege nem egyezik az utólag kiadott közleményével: az előbbiben ama sürgősségi kormányrendelet tervezete szerepelt, amely értelmében hatályon kívül helyeznék a büntetésvégrehajtásra és a fogvatartásra vonatkozó, 2013/254-es törvény 96-os szakaszának azt a bekezdését, amely értelmében minden egyes tudományos dolgozat vagy bejegyeztetett találmány esetében 30 napot „elengednek” a letöltendő büntetéstételből. Emlékeztetnénk: a „börtönirodalom” kiváltotta tiltakozások, viták okán jelentette be szóban forgó hatályon kívül helyezési szándékát Raluca Prună igazságügyi miniszter, de ugyanakkor ez a szándék még a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) berkeiben is ellenérzéseket váltott ki. Nos, az utólagosan kiadott közleményben már az szerepelt, hogy a törvény említett előírásának alkalmazását „csak” felfüggesztik szep­tember 1-jéig. (Egyébként a szóban forgó kormányrendelet még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben.) A kormányülést követő sajtótájékoztatón Dan Suciu kormányszóvivő a kormányrendelet tervezetének átfogalmazása okait firtató újságírói kérdésekre igen szűkszavúan és ingerülten válaszolt, azt hangoztatva, hogy a kormányülésen több variáns is felmerült, és végül a „felfüggesztés” szintagma került be a jogszabály szövegébe. Ami pedig a kormányülésen állítólag megfogalmazott pro és kontra állításokat illeti, a kormányszóvivő elzárkózott minden kommentártól. Az viszont ismeretes, hogy a kormányülés szokatlanul elhúzódott, és úgy tudni, hogy ebben megvolt a szerepe a „börtönirodalmat” sújtó jogszabály körüli vitának is. Talán nem szerencsés így fogalmaznunk, de mégis azt mondhatnánk, hogy bizonyos értelemben vereséget szenvedett a miniszter asszony. Ugyanakkor nem annak könyvelhető el az, hogy az Országos Börtönadminisztráció parancsnoka határozottan visszautasította a tárcavezető ama „felkérését”, hogy mondjon le vezető tisztségéről. Egyébként a „börtönirodalom” körüli botrány nemigen akar elülni, például tudni arról, hogy a DNA továbbra is „szimatol” egyes börtönök, a börtönadminisztráció, egyes kiadók, sőt egyetemi tanárok háza táján.
A múlt héten beteljesült a „szerzők” ama álma is, hogy „műveiket” viszontláthassák kiállítás keretében, illetve közszemlére bocsáthassák: csütörtökön a Bukaresti Nemzeti Könyvtárban megnyílt az a kiállítás (címe szerint Korlátolt Felelősségű Könyvek – Cărți cu Răspundere Limitată), amelyen a nagyérdemű a „neves” fogvatartottak által írt több mint 300 kötet közül megtekinthetett 80-at. A listavezető a „börtönirodalom” nagyja, Gigi Becali, aki 5 kötettel is szerepel a kiállításon. Merjük remélni, hogy azt a kiállítást nem rangos rendezvénynek szánták, csupán annak érzékeltetésére, hogy a börtönben is a pénz az úr, legalábbis olyan értelemben, hogy annak köszönhetően „gördülékenyebben” kibontakozhat a tehetség, az írói készség, s nem utolsósorban a könyvkiadás útjából is elhárulhat bárminemű akadály.

Szavak és tettek
A szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő részletesen ecsetelte a kormány ama szándékát, hogy a közigazgatásnak a magán- és a jogi személyekkel való kapcsolatából kiiktatódjanak bizonyos okiratok, lévén, hogy túl nagy a bürokráciai teher. Erre vonatkozóan körvonalazódik egy stratégia is, a „papírvágási” program. Szó van arról, hogy bizonyos okiratokat, engedélyeket, egyetértéseket kiiktatnak a közigazgatási ügyintézésből, és e tekintetben minden minisztériumnak ki kell dolgoznia a maga stratégiáját. Hozzáfűzte azt is, hogy a közigazgatási bürokrácia mintegy 2 milliárd lej értékű költséget jelent, tehát csökkenteni kell. Bizonyos központi közigazgatási struktúrák szintjén már sor került ilyen jellegű konkrét intézkedésre, de arról sem lehet megfeledkezni, hogy a Cioloș-kormány „népesebb”, mint elődje. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy egyes minisztériumokban gyarapodott az államtitkárok, illetve a főtitkárhelyettesek száma. Így például a belügyminisztériumban jelenleg négy államtitkár, négy államtitkár-helyettes, egy főtitkár és két főtitkár-helyettes tevékenykedik. A jelek szerint ez sem elegendő, mert a múlt kedden a tárca honlapján egy olyan jogszabálytervezet szövege jelent meg, amely értelmében létrehoznának a prefektusok koordinálása végett még egy államtitkári tisztséget. De ugyanezen minisztérium számára a január 27-i kormányülésen jóváhagyták két vezérigazgató-helyettesi funkció létrehozásának lehetőségét is. Nesze neked, bürokráciacsökkentés… Talán a bürokrácia csökkentésének jegyében döntöttek úgy, hogy az elméletileg a legnagyobb közérdeklődésre számot tartható szaktárcánál, a közmeghallgatási és polgári dialógus minisztériumnál (MCPDC) a két államtitkár, illetve a miniszter hetente csak egy-egy napon tart fogadóórát – természetesen előzetes feliratkozás, illetve bejelentkezés alapján. Lehet, a közmeghallgatást másabb úton-módon gyakorolják.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.