Az életszínvonal növekedése a fontosabb

Hargita megyei javaslatok a Közös Agrárpolitika vitájához

81

A közösségekre építő vidékfejlesztés elsődleges fontosságát üzenik Hargita megyéből a Közös Agrárpolitika (KAP) vitájában részt vevő döntéshozóknak – állapították meg az Európai Néppárt és a megyei tanács szervezésében tartott pénteki, Európa Hargita megyében kezdődik elnevezésű csíkszeredai konferencián. A politikusok és vidékfejlesztési szakemberek a családi léptékű gazdaságok támogatása mellett kötelezték el magukat.

Tanácskozás a prioritásokról. Hogy ne azt KAP-juk, amit mások kértek Fotó: Kovács Hont Imre

Első olvasatra „nagy mellényt” visel a múlt pénteki konzultáció címe, de mint kifejtették, azonos kaptafára húzva az Európai Unió számos térségében konferenciákat szervez az Európai Néppárt, hogy a jövő májusi EP-választást követően sorra kerülő KAP-vitákon nagyobb érdekérvényesítést biztosítson a helyi gazdálkodóknak. A KAP 2021–2027-es finanszírozási időszakában ugyanis jelentős változások várhatók, jelentősen csappanhat például a területalapú támogatások mértéke is. Mint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a konzultáció felvezetőjében kifejtette: a KAP-ra vonatkozó javaslatok túlnyomó többsége városi környezetből érkezett, ezért amíg még nem késő, fontos korrigálni a döntéshozók elé tárt összképet, és megjeleníteni a különböző régiók sajátosságait is.
Egyelőre a nagygazdaságok felé billen a mérleg: az ő lobbijuknak köszönhetően a KAP a következő finanszírozási időszakában az óriásfarmoknak kedvezne. Hogy ez mennyire befolyásolható, azt jól szemlélteti az a tény, hogy 7000 módosítás már ott hever a döntéshozók asztalán.

Lemaradtunk a versenyről
A konferencián több politikus is felszólalt – köztük szenátorok, parlamenti képviselők, EP-képviselők –, mi most a mezőgazdasági szakpolitikusok, valamint az esemény díszvendégének, Herbert Dorfmann dél-tiroli EP-képviselőnek a meglátásait emeljük ki.
Tánczos Barna szenátor, korábbi mezőgazdasági államtitkár beszédében máris felhívta a figyelmet a két alapvető irányra: mindenkinek egyformán járjon támogatás, vagy pedig a gazdák differenciáltan jussanak támogatásokhoz – a kisebbek kevesebb, a versenyképesebbek több pénzt hívhassanak le.
– Az összefogás Románia esetében fogódzásra sikerült, mert lemaradtunk a versenyről. A növekedés lassúbb, mint az EU-s átlag, és ha lassabban növünk, mint a többiek, akkor egyre inkább lemaradunk. Romániára rányomta a bélyegét a 90-es évek visszaszolgáltatási gyakorlata, és ez a típusú földosztás a 2000 utáni agrárpolitikát is alapjaiban befolyásolta. Nem tudunk ezzel a folyamattal szembemenni – fejtette ki Tánczos Barna. A szenátor szerint – bár elismeri, hogy a „szinte szociális támogatásként kapott” egységes területalapú támogatás (SAPS) nagyban hozzájárul a falvak elnéptelenedésének megakadályozásához – hatékonyabb lehetne, ha a kisgazdáknak kevesebbet, a versenyképeseknek pedig többet nyújtana az EU. Úgy látja, hogy a kis- és közepes gazdaságoknak a romániai mentalitáshoz igazított támogatása az egyik oka annak, hogy a fejlődés lassúbb Romániában.

Létkérdés a vidékfejlesztés
Az önmagát elsősorban mezőgazdasági szakembernek tartó Sebestyén Csaba parlamenti képviselő részletesen és számokban ismertette a KAP két pillérét. Az első pillér a direkt kifizetések, vagyis a piaci intézkedések pillére. A második a vidékfejlesztés, amelynek része az utak és középületek felújítása, és egy sor további tevékenység, amely az életszínvonal növekedését, a gazdálkodó lakosság helyben tartását szolgálja.
2007-es uniós csatakozásunk óta a KAP-ra szánt összeg folyamatosan csökken: a 2007–2013-as időszakban 421 milliárd eurós költségvetést biztosítottak, a mostani hétéves ciklusban már csak 373 milliárdot, a következő, 2021–2027-esben pedig 360 milliárdot terveznek. A csökkenő tendencia ellenére Romániának egyre több pénz jut: 13,8 milliárdról 17,4 milliárdra növekedett, az előkészítés alatt álló időszakban pedig mintegy 20 milliárddal számolhatunk – tudtuk meg Sebestyén Csabától.
– A piaci intézkedéseknek növekvő a tendenciája, a megvalósítás viszont nagyon kevés. A vidékfejlesztésre szánt összegeket viszont csökkentenék, és egész társadalmakkal kell elfogadtatnunk: nekünk létkérdés, hogy tudunk-e lehívni vidékfejlesztési alapokat – közölte a képviselő.
Mint rámutatott: a KAP reformjához néhány tagország több mint százoldalas dokumentumban fogalmazott meg javaslatokat, Románia erre mindössze négy oldalt szánt. Ebben is tetten érhető, hogy valódi erejük lehet a Hargita megyei javaslatoknak.

Dél-Tirolban kistérségek ürültek ki
Az esemény vendége volt Herbert Dorfmann dél-tiroli néppárti EP-képviselő. Ő az első pillér támogatását, tehát a farmfejlesztéseket tekinti prioritásnak, de hangsúlyozta, hogy ezen a pilléren rendkívül fontos a dél-tiroliak számára is a családi léptékű farmok, valamint a fiatal gazdák finanszírozhatósága. Hozzátette: a családi léptékű farm nem feltétlenül jelent kis gazdaságot.
– A vidékfejlesztés többé-kevésbé működik, de az adminisztrációs tevékenységek miatt egyre bonyolultabb: például sokat kell várni a kifizetésekre. Dél-Tirolban egész kistérségek ürültek ki a kedvezőtlen feltételek miatt. Az utak, iskolák, kórházak biztosításán túl a számítástechnika idejében az adatcserére is óriási hangsúlyt kell fektetnünk. Mi Dél-Tirolban lemaradtunk ebben a versenyben, most pótoljuk a hiányosságokat. A kutatásfejlesztésre is négyszer akkora összeget kellene szánnia a KAP-nak, mint jelenleg tervezik – fejtette ki az Európai Néppárt képviselője.

A közösségeken a hangsúly
Jól szemlélteti a hazai gazdálkodás elmaradását Csák László, a konzultációt moderáló vidékfejlesztési szakember előadása is: a farmonkénti átlagos Standard Termelési Érték (STÉ; angolul Standard Output – SO) Romániában 3-4 ezer euró, míg a listavezető Hollandiában hozzávetőleg 400 ezer euró. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy átlagos holland farm egy év alatt egy hektáron százszor akkora értéket teremt közvetlenül és közvetetten – tehát beleértve az értékesítésből származó összegek mellett például a beszállítóknak generált jövedelmet is –, mint egy átlagos romániai.
Ez a verseny „megnyerhetetlen” a megfelelő infrastruktúra biztosítása nélkül, ezért Romániának a vidékfejlesztésért kell lobbiznia – vonható le a konzultáció következtetése.
– Az elsődleges üzenet az, hogy itt közösségekre építő vidékfejlesztésre és közösségekre építő kisebbségpolitikára van szükség. Ahogy Dorfmann EP-képviselő megfogalmazta, egyben kell tartani a közösségeket – összegezte Csák László a megbeszélésen elhangzottakat.
– Szükség lenne a kis és helyi gazdaságok fejlesztésének és bővüléséhez szükséges forrásoknak a további, illetve fokozottabb biztosítására, és figyelembe kell venni a sajátos térségi helyzeteket, hisz teljesen más egy kevésbé fejlett régióban a mezőgazdasággal, vidékfejlesztéssel foglalkozni, mint ott, ahol fejlett térségről beszélünk. Úgyhogy az Unió nagyobb figyelmet, több forrást és kevesebb bürokráciával működő szabályozást kellene megvalósítson a mi szempontunk szerint – foglalta össze a főbb javaslatokat Borboly Csaba.
A konferencián megfogalmazott javaslatokat eljuttatják az Európai Néppárt képviselőjelöltjeihez.

Kovács Hont Imre

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek