Az egykori Keresztúr fiúszék nagyobb falvainak helységnevei 9.

2

Székelykeresztúrtól kelet felé, Székelyudvarhely irányába haladva az első település Betfalva. Sajnos e faluról Orbán Balázs sem ír sokat, csupán megemlíti az I. kötet 27. oldalán: „Keresztúrtól negyed órára fekvő Bethfalván felül a völgy csakhamar összeszorul, azon hegyszorosok egyikében értünk, melyek hadtani szempontból oly jelentékenyek…” Ennél többet nem jegyez fel e faluról, így hát kénytelen voltam helyszínen adatokat gyűjteni, annál is inkább mivel e falucska székely költőnk, Tompa László szülőfaluja.
A falu református egyházának ősrégi leírásai szerint a falura vonatkozó első írásos adat 1519-ből való Betthfalwa. Elnevezése a középkorba nyúlik vissza. Nem lehet tudni, hogy honnan származik, mert Jeruzsálemtől, Izraeltől Angliáig nagyon sok BET kezdetű helység létezik, sőt Németországban, Koblenz kerületben van egy Betzdorf nevű község is. Lehetséges, hogy a XVI. században Betfalvára költözött Betz-Bíró családtól kapta a nevét, mert ezután jelenik meg az írásokban ezzel a névvel.
Egy másik elmélet szerint pedig nevét a zöngétlenül, megoldhatatlan keletkezésmódú BED régi magyar személynév és birtokos személyraggal ellátott FALU főnév összetételéből keletkezett. A Lipszky János 1810-es „Tabula generális tegni Hungarie” térképen mint Bethfalva szerepel.
Betfalva főútja párhuzamos a Belső úttal, amely a falu leghosszabb utcája. Más utcái: Köblöz utca, Temető utca, Iskola utca, Zsák utca, Sebesi utca.
A falu belterülete két részre oszlik, amelyek a következők:
Alszeg vagy Tófalva (a falu déli részén): régen a falu ezen részét mocsár borította.
Felszeg (a falu északi részén).
A közeli dombok a falu határát is képezik, a következőképpen:
• ÉK-en fekszik a Szorosrét nevű dűlő (589 m), melynek közelében a Szorosrét pataka határt képez Galambfalva felé.
• Északon a Mál és Csorog patakának vize folyik, amelyek a Nagy-Küküllőbe való ömlésük előtt egyesülnek, innen kb. 50 m távolságra található az Erzsébet kútja nevű bő vizű forrás, mely soha ki nem szárad.
• Délen a Csere árka, az Élbérc, a Kerekerdő, a Megye erdeje árka és a Füzes árka terül el.
• Nyugaton a Fehér-Nyikó ömlik a Küküllőbe, két oldalán a Rét-dűlő található.
• A Pethő-domb a faluhoz legközelebb eső határrész, szinte a belterülethez tartozik.
A falunak már a XVI. században malma volt, 1590-ből származik a betfalvi vízimalom első említése, amely szerint az 1560–1570-es években a Ketcheti Gábor tulajdonát képezte, 1607-ben már Ráday Pál birtokolta. 1706-ban deretzkelő (dürückölő, kallómalom) működött Betfalván. Valamennyit a Nagy-Küküllő kiágazó malomárok vize hajtotta, működtette.
Napjainkban is létezik a malom épülete Bíró Lehel tulajdonát képezi, aki a Bíró-kúria és ennek melléképületei restaurálása után a malmot is feljavította. 1998-ig működött, ma már nem működőképes, mivel nem felel meg az EU-s követelményeknek.
Betfalván felül Udvarhely felé a völgy annyira összeszorul, hogy a Nagy-Küküllőnek és az útnak alig maradt egy kis hely. E hegyszoros torkolatjánál a folyó bal partján fekszik Kisgalambfalva. Mindkét oldalról meredek, csaknem függőleges hegyoldalak határolják – jobb parton a Várkapuszáda, bal parton a Galath-tetőnek meredeken leszelt oldala.
A falutól délnyugatra emelkedik fel az említett Galath-tető, egy önálló magas hegycsúcs, melyet Omlás-tetőnek is neveznek, mert Keresztúrra néző nyugati oldala suvadásos, omladékos. Régi okmánylevelekben Galambod vára néven is szerepel. Itt valamikor vár létezett, melyet bizonyít, hogy a tető színvonalánál alább lévő hegyoldalban, egy sűrű ciheres helyen romtöredékeket fedeztek fel, meg a vár falait képező szétgurult köveket. Az út, mely a vár kapujához vezetett, a Galath-tetőnek nyugati oldalán kanyargósan emelkedett fel, a Szélbérc nevű helyen még a kőburkolatnak maradványai is felismerhetők.

Gálfalvi Gábor

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.