Az éghajlatváltozás veszélyei

Magyar köztársasági elnök Csíkszeredában

78

Meglehetősen látványos, inter­aktív előadást tartott a klímaváltozásról és a vízválság kérdéseiről Áder János köztársasági elnök tegnap Csíkszeredában, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Nagy Aulájában. Az előadás végén az elnök Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus hatvan évvel ezelőtti gondolatait idézte: „Eddig az ember a természettel küzdött, most saját természetével kell megküzdenie.”

Döbbenetes szemléltetés. Ha a fazék a Föld teljes vízkészlete, csupán egyetlen csepp iható és hozzáférhetõ belõle Fotó: László F. Csaba

Onnan is tudni lehetett, hogy nem hétköznapi előadásról van szó, hanem a magyar köztársasági elnökéről, hogy a hallgatóságnak már negyven perccel kezdés előtt a teremben kellett lennie, a sajtó munkatársait is beleértve. Arról nem is beszélve, hogy mindenkinek előzetesen regisztrálnia kellett, ha kíváncsi volt.
– Van önöknél okostelefon? Ha igen, kérjük kapcsolják be és az előadás végéig tartsák is úgy – jelentette ki a közönség előzetes eligazításán Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal, Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője. Elődadások előtt meglehetősen ritkán hangzik el ilyen felszólítás, azonban ennek ezúttal oka volt. Az interaktív előadáson ugyanis a hallgatóság az okostelefonját használva tudott szavazni az államfő által feltett éghajlatváltozással és annak kísérő jelenségeivel kapcsolatos kérdésekre. Az rendezvény kezdete előtt egyébként Dávid László, a Sapientia – EMTE rektora köszöntötte Áder Jánost, majd elkezdődött az előadás.

Az emberi beavatkozás döntő
A köztársasági elnök előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a Föld hőmérséklete az emberi beavatkozásnak köszönhetően indult gyors ütemű emelkedésnek, a klímaváltozás pedig szélsőséges természeti jelenségeket idéz elő. Ezzel párhuzamosan az ivóvízkészletek elapadása, a túlnépesedés és a biológiai sokféleség csökkenése is veszélyezteti az emberiség jövőjét. Áder János úgy vélte: a 21. század a víz évszázada lesz, és ha az emberiség nem képes változtatni a lineáris gazdasági modellen, társadalmi összeomlásra számíthat. A köztársasági elnök kulcskérdésnek nevezte a környezetszennyezés leállítását, a föld termőképességének megőrzését, a felelős erdőgazdálkodást és az energiafelhasználás csökkentését. Magyar találmányokat is bemutatott, amelyek a környezettudatos gazdálkodást teszik lehetővé. Példaként említette a vízőrnek elnevezett szert, amely réteget képez a termőföld felszínén: beengedi a csapadékot, de gátolja a víz elpárolgását. Újabb jó példaként beszélt a szintén magyar tudósok által kifejlesztett klímavédő takarmányról, amely 90 százalékkal csökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását.

Klímaváltozás látványos képeken
Áder János előadásában a múlt hónapokban készült felvételekkel mutatta be a klímaváltozást, illetve a szélsőséges időjárást. Elmondta: az utóbbi száz év legmelegebb húsz évét az elmúlt 22 évben jegyezték. A Föld több országában rekordokat döntő árvizek, és soha nem látott aszály pusztítottak. A szélsőséges időjárás következményei közé sorolta az erdőtüzeket, az invazív növény- és állatfajok elterjedését, valamint korábban nem ismert betegségek megjelenését is.
Megemlítette: az időjárási szélsőségek egyre kiszámíthatatlanabb helyzeteket teremtenek, 2018-ban napról napra megdőlt a Duna vízszintjének negatív rekordja, miközben az elmúlt 17 év alatt négyszer dőlt meg a Duna árvízi vízállásának rekordja is. Egy felmérés adatait idézte, amelyek szerint az Olt, a Szamos, és a Maros vízhozama egyharmadával csökkent az elmúlt 25 évben. Elmondta: a Földön évente két magyarországnyi terület sivatagosodik el, és egy olaszországnyi területről tűnik el az erdő. A vízkészletnek csupán a 0,007 százalékát teszi ki a folyékony halmazállapotú, könnyen elérhető, tiszta édesvíz. Ezt tréfásan hidrológiai James Bond-mutatónak nevezte. Bemutatta: ez az arány egy hatliteres fazékban egyetlen csepp. A kísérlet kivitelezéséhez a Sapientia – EMTE egyik diákja segített neki.

Harminc év múlva tízmilliárd ember is élhet a földön
A népességnövekedésről szól­ván elmondta: a számítások szerint Indiának 2050-re annyi lakosa lesz, amennyien az egész Földön éltek 1918-ban. Az Afrika középső felén fekvő Nigéria lakossága 1950-ben 34 millió volt, ma 200 millió, és az előrejelzések szerint 2050-ig számuk megkétszereződik. Arra lehet számítani, hogy meghaladja a 10 milliárdot is a Földön élő emberek száma. Áder János szerint elkerülhetetlenül be fog következni az elvándorlás a túlnépesedett területekről, amely soha nem látott társadalmi feszültségeket idéz majd elő. Példaként hozta fel, hogy a szíriai polgárháborút is három aszályos év és az emberek életkilátásainak romlása előzte meg. Befejezésül, erdélyi tájképeket mutatva, kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a környezetüket olyannak, amilyennek most látják.

Kiss Előd-Gergely 

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek