Mire számíthatnak az Astra ügyfelei?

91

Az biztos, hogy kártérítésre, de nem tudni, mikor…

 

Tegnapi lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy a Pénzügyi Felügyeleti Szakhatóság (ASF) múlt szerdai döntése értelmében feloszlatják az Astra Biztosítótársaságot, és sor kerül a csődeljárásra. Utaltunk arra is, hogy az ASF illetékesei szerint az Astra ügyfeleinek az ügycsomói harminc napon belül átkerülnek a Biztosítottak Garanciaalapjához (FGA), amelyre hárul majd a kártérítési eljárások finalizálása és kártérítések eszközlése.

A biztosítási alap elnöke, Carmen Daniela Radu bizakodó
A biztosítási alap elnöke, Carmen Daniela Radu bizakodó

Mișu Negrițoiu, a Pénzügyi Felügyeleti Szakhatóság elnöke múlt heti nyilatkozatában arra is utalt, hogy a kártérítési alap elegendő pénzforrással rendelkezik ahhoz, hogy érdemben sor kerülhessen a kárrendezésre. Hangsúlyozandó azonban még egy dolog: a garanciaalapra hárul majd a kártérítések rendezése és eszközlése, ugyanakkor az elkövetkező időszakokban is az Astra fogja ügykezelni az érintettek kártérítési ügycsomóit. Ez így első látásra visszásnak és furcsának tűnik, de számolni kell azzal, hogy a FGA mint intézmény a fővárosban tevékenykedik, másrészt pedig nincs közvetlen kapcsolatban az ügyfelekkel, hisz a biztosítási szerződéseket az egyik vagy a másik biztosítótársaság kötötte meg, ez esetben az Astra, és mindenképpen szerepe van az ügyintézésben még akkor is, hogyha csődeljárás folyik vele szemben. Ennek kapcsán utalnunk kell arra is, hogy az ettől arrafelé történő ügykezelési tevékenysége nem terjedhet ki biztosítási szerződések megkötésére, mi több, a megkötött biztosítási szerződések, amelyekért egyébként fizetett is az az ügyfél, elvesztik érvényességüket. Igen, mert a hatályos jogszabály értelmében a FGA felbont minden Astra által megkötött biztosítási szerződést, amit egyébként megtehetnek az ügyfelek is. Hogy mi lesz a felbontásra kerülő szerződések további sorsa, pontosabban ilyen esetekben miként kerül sor a kártérítésre, arra a későbbiek során még visszatérünk.
Következésképpen a károsultaknak várniuk kell a pénzükre, méghozzá egy olyan társaságtól, amelynek nincs likviditása, fizetésképessége negatív előjelű, és tetejében bevételei sem lehetnek, lévén, hogy néhány lépés választja el a csődtől. Mindebből az következtethető ki, hogy a kártérítések tekintetében az érintett ügyfelek várakozásra „rendezkedhetnek be”, és ez bizonyos értelemben vonatkoztatható azokra az autószervizekre is (de nemcsak), amelyek műhelyeiben ott leledzik javítás végett egy balesetben megrongálódott személygépkocsi, vagy éppenséggel annak javítása befejeződött, de a munkálatok ellenértékének a kifizetésére még nem került sor.

Elméletileg harminc nap…
A felügyelet elnöke szerint a hatályos eljárás értelmében a FGA a kártérítések tényleges kifizetésére az Astra Biztosítótársaságnak a csődbemenetelére vonatkozó hivatalos kinyilvánítása után legalább harminc nappal kerülhet sor. Ezt hangoztatta amúgy a garanciaalap ügyvezető tanácsának nemrégiben, pontosabban augusztus 19-én kinevezett elnöke is, Carmen Daniela Radu. Amikor erről a hivatalos kinyilatkoztatásra utalunk, meg kell említenünk azt is, hogy a csődállapotot meg kell állapítania az igazságszolgáltatási hatóságnak. Ez sajátos bármilyen fizetésképtelenségi vagy csődeljárás esetében. Mennyi időt vesz igénybe egy ilyen bírósági eljárás? Mișu Negrițoiu szerint állítólag 15-20 napot, úgy ahogy az lenni szokott az ilyen típusú tárgyalások esetében. Szakjogászok szerint azonban a jogi eljárás esetenként akár hónapokat is igénybe vehet, és ez valószínűsíthető az Astra esetében is. Hogy miért? Dan Adamescu, a biztosítási részvénytársaság többségi részvényese mindvégig kifogásolta az Astrával szemben folytatott eljárást, viszont az ASF illetékesei szerint viszonyulása megmagyarázhatatlan és minősíthetetlen volt. Egyébként tudni arról is, hogy külföldi neves biztosítótársaságok is érdeklődtek az Astra részvénycsomagjának a megvásárlása iránt, de állítólag erre nem kerülhetett sor, éppenséggel Dan Adamescu már említett viszonyulása okán. Ettől függetlenül okkal valószínűsíthető, hogy a többségi tulajdonos ügyvédi segédlettel megpróbálja késleltetni fellebbezés és párhuzamos perek révén a csőd kinyilvánítására vonatkozó bírósági döntést. Erre amúgy számára lehetőséget biztosít a fizetésképtelenségi törvény, amely előírásai értelmében mind a részvényes, mind a biztosítótársaság hitelezői vagy az adós élhet a fellebbezés jogával. Dan Adamescu jelenleg egyrészt részvényese, másrészt hitelezője az Astra Biztosítótársaságnak (ez utóbbi annak okán, hogy egy másik vállalkozása az Astrával szemben hitelezőként szerepel).
Számolva a fentebb vázoltakkal, nem kizárt, hogy hónapoknak kell eltelnie addig, amíg a garanciaalap megkezdheti ténylegesen a tevékenységét, ezalatt értve a kártérítések eszközlését. Felvetődik egy kérdés: mi történik például azokkal a gépkocsikkal, amelyek jelenleg az Astrával megkötött Casco biztosítási szerződések alapján vagy az Astrával megkötött kötelező biztosítási szerződések címzetesei által okozott balesetek nyomán szorulnak javításra. Nos, erre a kérdésre pillanatnyilag nehéz lenne egyértelmű és pontos választ adni, sőt a Capital gazdasági hetilap ez irányú kérdésére a garanciaalap ügyvezető tanácsának elnöke, Carmen Daniela Radu sem adott érdembeni választ. Csupán arra szorítkozott, amit eddig is tudni lehetett, nevezetesen, hogy a jogszabályozás értelmében az Astra egyelőre kötelezett az ügycsomók ügykezelésére, és az sem kizárt, hogy „a még rendelkezésére álló pénzalapok korlátai között” kifizetéseket is eszközöljön. Nos, ennek a bizonytalanságnak az okán máris hallani arról, hogy egyes autószervizek országszerte lemondtak olyan gépkocsik megjavításáról, amelyek esetében az ellenérték folyósítása az Astra Biztosítótársaságra hárul(na).
Nem akarunk vészmadarak lenni, sem pedig eltúlozni a dolgokat, de kétségtelen, hogy a megelőző időszakokban volt két olyan biztosítótársaság (a Group AS és a Metropol), amelyek csődbe mentek és a kártérítési folyamat évekig húzódott el…

Mi lesz a szerződésekkel?
Már utaltunk arra, hogy a garanciaalapra és esetleg az ügyfelekre hárul a csőd kinyilvánítására vonatkozó bírósági döntést követően az Astra Biztosítótársasággal megkötött szerződések felmondása. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a biztosítási szerződés felmondását követően az ügyfél, akárcsak az Astra bármelyik hitelezője. A hitelezői tömegbe az összeg, aminek visszatérítését igényeli, egyenlő lesz a biztosítási díjtétel megmaradt értékével. Másképpen fogalmazva, az időarányos lesz, s következésképpen annak az időpontnak lesz a függvénye, amikor az kifizetésre került. Például, ha azt a biztosítási szerződést még az elmúlt esztendő decemberében kötötték meg a 2015-ös egész évre vonatkozóan, akkor a csőd hivatalos kinyilvánításának az időpontjától számított időszakra lehet igényelni a díjtétel különbözetét. Legalábbis elméletileg. Amúgy a vonatkozó törvény (a biztosítási garanciaalap törvénye) jobbára világosan megfogalmazza, hogy mit kell tennie egy adott ügyfélnek annak érdekében, hogy visszaszerezhesse pénzét. A FGA honlapján megtalálható egy típusnyomtatvány, nevezetesen a kifizetési kérés űrlapja. Ezt kell majd kitöltenie az érintett/érdekelt ügyfélnek, s azt majd be kell küldenie a FAG címére, ahhoz mellékelve a biztosítási kötvényt és a személyazonossági igazolványának a másolatát. Ez viszont csak a kezdet kezdete, mert a bejárandó út rendszerint kacskaringós és időigényes: beiktatják a kérést, összeállítják a kártérítési ügycsomót, az átmegy egy viszonylag bonyolult láttamozási eljáráson, majd végezetül egy különleges bizottság jóváhagyja a kifizetést. A majdani kifizetésre pedig postai úton kerül sor, vagy egy, a CEC banknál megnyitott folyószámlása utalják. Hogy mikor? Most arra sem tudna senki választ adni, de az szinte biztosra vehető, hogy az elkövetkező időszakok során lesz még módunk írni az Astra Biztosítótársaság csődjének végkimeneteléről, mert amint már arra utaltunk, az nem fog lezárulni harminc napon belül. Ez utóbbi állításunk, lehet, nem fog beigazolódni, de a dolgok jelenlegi állása ezt a feltételezést látszik alátámasztani.

[box type=”shadow” ]A hatályos jogszabály A Hivatalos Közlöny július 24-i számában jelent meg és július 27-én lépett hatályba a biztosítottak garanciaalapjának a törvénye, a 2015/213-as törvény. Ennek értelmében július 27-én létrejött közjogi jogi személyiségű entitásként a szóban forgó garanciaalap, amely ügyvezetését egy öttagú ügyvezető tanács biztosítja. Annak elnökévé nevezték ki augusztus 19-én Carmen Daniela Radut, akit egyébként a pénzügyi-biztosítási szakterület tekintélyes menedzserének tartanak, s akinek ezen a téren több mint húszéves tapasztalata van. Egyébként e törvény megjelenése előtt is létezett ilyen garanciaalap, illetve ilyen típusú intézmény, amely beleolvadt a most fennállt entitásba.[/box]

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek