Az anyatejes táplálást nem lehet felülmúlni

Beszélgetés dr. Törzsök Anikó gyermekgyógyásszal

15 280

Egészségünk megőrzésének alapvető feltétele, hogy megfelelően táplálkozzunk. A kisgyermekes szülőknek erre fokozottan oda kell figyelniük. A szakemberek szerint féléves korig az anyatejen kívül semmilyen más táplálékra nincs szüksége a csecsemőnek. Az azt követő időszak azonban sok izgalmat tartogat, számos kérdést felvet, hogy mikortól és milyen húst adhatunk a gyermekeknek, de az állati eredetű tej bevezetése is kényes kérdés. Többek között ezekről is beszélgettünk dr. Törzsök Anikó gyermekgyógyásszal.

– Honnan származik, és hol végezte a tanulmányait?

– Csíkszeredában születtem, az általános és középiskolát is itthon végeztem, utóbbit a Márton Áron Gimnáziumban, biológia–kémia szakon. Innen egyenes út vezetett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre. Mindig is orvos szerettem volna lenni, mivel édesanyám is gyermekorvos, igaz, a forradalom után családorvosként dolgozott. Azt tehát tudtam, hogy orvos akarok lenni, de amikor felvételiztem az egyetemre, még nem gyermekorvosnak készültem. Negyedéven döntöttem el, hogy gyermekgyógyászatból szeretném írni a diplomamunkámat, viszont úgy igazából csak ötödév után körvonalazódott, hogy ez volna az én utam.

– Azonnal Csíkszeredába jött, amikor befejezte az egyetemet, majd a rezidensképzést?

– Igen, öt évet tartott a rezidensképzés, utolsó évesként versenyvizsgáztam ide, a kórházba, és a szakvizsgát követően jöttem is haza.

– Nem fordult meg soha a fejében, hogy inkább máshol, esetleg külföldön vállaljon munkát?

– De igen, főleg azért, mert nagyon sok kolléga és barát ment külföldre, a többségük Magyarországra. Mi úgy százan voltunk az évfolyamon, és körülbelül húszan maradtunk az országban, a többiek mind elmentek. Én viszont úgy érzem, hogy ennél jobban nem is dönthettem volna. Olyan jó hangulatú, befogadó az osztály és a munkaközösség! Ez fantasztikus és nagyon ritka. A mai napig megvan az összetartás és a kollegialitás.

– Hogyan épül fel egy csecsemő, majd egy kisgyermek egészséges étrendje?

– Ha a táplálkozásról beszélünk, az alapoknál kell kezdenünk, éspedig az anyatejes táplálásnál. Az újszülött és kiscsecsemő számára – testi és lelki fejlődése szempontjából is – az ideális táplálék az anyatej. Nagyon ritka az az eset, amikor orvosilag ellenjavallt a szoptatás. Az anyatej maga a csoda. Szerintem nincs olyan gyerekorvos, aki ne tudna már-már ódákat zengeni róla. A nem is olyan távoli múltban sajnos divat volt tápszerrel táplálni a babákat, és ezt a hozzáállást sok orvos is megfelelőnek tartotta, de már jó ideje újra a köztudatba kerültek a szoptatás előnyei. Lassan mindenki tudja már, hogy az anyatej ellenanyagokat tartalmaz, amelyek védik a babát a fertőzésektől. De azt például már kevesebben tudják, hogy az anyatej összetétele a szoptatás alatt is változik: eleinte vizesebb, hogy a baba szomját csillapítsa, később pedig, a szoptatás végére zsírban és fehérjében gazdag, hogy a baba jóllakjon. Fontos leszögezni, hogy a tévhittel ellentétben nincs olyan, hogy nem elég tápláló az anyatej. Az összetétele persze függ az anyai szervezettől, az anya táplálkozásától, de csak minimális mértékben. Alapjában véve az összetétel „egységesített”. Az ajánlások szerint a 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatás az ideális, amelyre már nagyon sok anyuka törekszik is. Olyan is van azonban, hogy a legnagyobb igyekezet mellett sem sikerül ez, vagy pedig pótlásra lesz szükség. A tápszert csak orvosi javaslatra vezessük be, ugyanis általában idő kérdése – pár hónap – és az anyatejről teljesen „lemond” a baba a cumisüveg javára. A tápszer kiválasztásánál is sok tényezőt kell figyelembe venni, köztük a családban előforduló tehéntej-allergiát. Ha az anyatejes táplálás nem lehetséges, arra kell törekedni, hogy a baba tápszert kapjon és ne tehéntejet. Persze a tápszerek – néhány kivételtől eltekintve – tehéntejből készülnek, de a gyártók arra törekednek, hogy az összetételük, amennyire csak lehetséges, közelítsen az anyatejéhez.

– Milyen hatása van a túl korán adott tehéntejnek a gyermeki szervezetre?

– Azt szoktuk mondani, hogy a tehéntej nagyon jó a kisbocinak, de nem a csecsemőnek. A tehéntej ugyanis nagyon sok fehérjét és sót, ugyanakkor kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Ez mindenféle szempontból káros: túlterheli a veséket, nehezen emészthető, a bélnyálkahártyán pedig mikroszkopikus vérzéseket okoz, és vashiányos vérszegénységhez vezet. Minél súlyosabb a vérszegénység, annál étvágytalanabb a gyermek. Gyakran áll elő az a helyzet, hogy a gyermek étvágytalan, csak a tejet issza meg, az anyuka pedig örül, hogy milyen jó, mert legalább azt megissza. Csak sajnos ennek következtében még kifejezettebben vérszegény és még étvágytalanabb lesz a kicsi. Ebből az ördögi körből csak úgy lehet kilépni, ha a szülő teljesen megszakítja a tehéntej adását, illetve egyévesnél idősebb gyermek esetében napi 500 millilitert enged meg, és mellette kezeljük a vérszegénységét. Sajnos van olyan gyermek, aki napi két liter tejet is megiszik, főleg akkor, ha a tápszer megvásárlása nem fér bele a családi költségvetésbe. De van olyan eset is, amikor a család úgy dönt, hogy minek megvenni a tejport, amikor ott van a tehén az istállóban.

– Hosszú távon milyen hatása van a gyermek szervezetére, ha tehéntejet kap csecsemőkorában?

– A tehéntejes táplálást összefüggésbe hozták az egyes típusú cukorbetegséggel. Ha arra hajlamos a gyermek, akkor a szervezet a tehéntejben lévő bizonyos fehérjékkel szemben ellenanyagokat képez, amelyek sajnos a hasnyálmirigy inzulinképző sejtjei ellen is hatásosak, és ez által cukorbetegséget idézhetnek elő. Ez nem azt jelenti, hogy minden baba cukorbeteg lesz, aki tehéntejet kapott, de kimutatták, hogy összefüggés áll fenn a kettő között.

– Kecsketejjel is sokan táplálják a gyermekeket. Ennek milyen következményei lehetnek?

– A kecsketejet csecsemők esetében nem javasoljuk, az ugyanis B12-vitaminhiányos vérszegénységet okoz. Tudjuk, hogy sokan gondolják úgy, az a helyes megoldás, ha kecsketejet adnak a gyermeknek, de csecsemő esetében semmiképp sem ajánlott.

– Hány éves kortól javasolják az állati eredetű tejet?

– Az új nemzetközi ajánlások szerint is a tehéntej 12 hónapos kor után adható, ha nem ismert olyan körülmény, amely ezt lehetetlenné tenné. Nagyon fontos viszont a mértékletesség, maximum fél liter legyen a napi adag, hanem a totyogók esetében is a vashiányos vérszegénységgel kell majd számolnunk.

– Milyen korban válnak mindenevővé a gyermekek?

– A hozzátáplálást 4 és 6 hónapos kor között tanácsos elkezdeni. Egyéves korig azokat az élelmiszereket nem ajánlott a gyermekeknek adni, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki. Fehér és sovány húsokat már hat hónapos kortól fogyaszthatnak, főként szárnyasokat. Később heti öt alkalommal kell húst adni a kisgyermekeknek, a fennmaradó két napból az egyiken adhatunk nekik tojássárgáját. Kötelező módon keményre főzve, tehát sem lágy tojás, sem tojásrántotta nem javasolt a fertőzésveszély miatt. És hangsúlyozom, hogy csak a tojássárgáját, fehérjét ugyanis egyéves korig nem szabad. Ezenkívül a zöldségek és gyümölcsök mellett a csirkemáj bevezetését is szoktuk javasolni, a hetedik napon. Ebben az esetben viszont – lévén, hogy a máj mindenféle szervezetet méregtelenít –, ha nem házicsirke, amiről tudjuk, hogy mit evett, akkor nem jó ötlet bevezetni. Oda szoktunk továbbá figyelni arra, ha a családban tehéntejfehérje-allergia áll fenn, akkor kicsit később vezetjük be a tejtermékeket. De ezekkel a dolgokkal kapcsolatban is megoszlanak a vélemények. Évről évre változnak, attól függően, hogy a legújabb tanulmányok mit tartalmaznak. Ez történt például a lisztérzékenységgel. Nagyon aktuális, egyre több gyermeket diagnosztizálnak vele. Néhány évvel ezelőtt még az volt az ajánlás, hogy minél később, kilenc-tíz hónapos korban vezessük be a glutént a gyermek étrendjébe, így legalább nem picikorban befolyásolja negatívan a szervezet fejlődését a kialakuló betegség. Aztán nemzetközi tanulmányokra alapozva azt javasolták, hogy vezessük be hamarabb, 4 és 7 hónapos kor között, az anyatejes táplálás mellett, mert így kialakul a tolerancia. Továbbkövették a tanulmányokat, és végül kiderült, hogy tulajdonképpen mindegy, mikor vezetjük be 4 és 12 hónapos kor között, csak arra kell vigyázni, hogy ne adjunk nagy mennyiségeket a bevezetés utáni hetekben.

– Halhúst ajánlott-e adni a gyermeknek, és ha igen, milyent és mennyi idős kortól?

– A hal megosztó, egyrészt azért, mert van, amelyik fajtája allergiás reakciót válthat ki. A nagytestű halak zsírosak, és ha tengeri halászatból származnak, akkor lehetséges, hogy sok higanyt tartalmaznak, ezért nem ajánlják sem kisgyermekeknek, sem várandósoknak. Nagyon meg kell gondolni, hogy melyik halat volna jó fogyasztani.

– Mi a véleménye arról, ha a szülő vegetáriánus, és így neveli a gyermekét?

– Nem mindegy, hogy teljesen vegán vagy esetleg lakto-ovo-vegetariánus étrendről beszélünk. A gyermek fejlődéséhez elengedhetetlenek az esszenciális aminosavak (azért esszenciálisak, mert a szervezet nem tudja előállítani őket), és amelyek megfelelő arányban, teljes számban az elsőrendű (komplett) fehérjékben vannak jelen: húsban, illetve az állati eredetű termékekben (tojás, hal). Növényekkel pótolni talán lehet, de nagyon szoros orvosi és dietetikusi utánkövetés szükséges, és a szülőnek tudatában kell lennie a kockázatoknak. Gyermekgyógyász-szemmel nézve nem helyes a gyermektől megvonni az állati eredetű ételeket, hiszen nekik kiegyensúlyozott táplálkozásban kellene részesülniük a józan ész és a tudomány határain belül. Az viszont nagyon fontos, hogy hároméves kor alatt disznó-, juh- és bárányhúst ne adjunk a gyermekeknek, mert túl zsírosak, nehezen emészthetők. De egy kis borjúhús már megengedett. És persze nem olajban sütjük, hanem pároljuk és főzzük, akárcsak a zöldségeket. A cél, hogy az elkészítésnél minél több vitamint őrizzünk meg az ételekben. És természetesen egyéves korig nem sózunk és nem cuk­rozunk.

Márk Boglárka

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.