Az államelnök kivár…

a kormánypárt siet(ne), siettetne

143

Hétfőn kétnapos látogatásra Bu­karestbe érkezett a Velencei Bizottság küldöttsége, hogy az igazságügyi törvények tervezett módosításaival kapcsolatosan megbeszéléseket folytasson az illetékesekkel. Találkoztak többek között az igazságügy-miniszterrel, a legfelső ügyésszel, a DNA csúcsvezetőivel (beleértve Laura Codruþa Kövesit is), bírói és ügyészi egyesületek, valamint a civil szféra képviselőivel, az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság tagjaival. Tegnap a déli órákban a küldöttséget fogadta a Cotroceni-palotában Klaus Johannis államelnök is.

Johannis államelnök a közel egyórás találkozót követően amolyan sajtóértekezletet tartott, és röviden ismertette a küldöttséggel folytatott eszmecseréjének tárgykörét, az általa elhangzottakat, majd újságírói kérdésekre válaszolt. A küldöttség látogatását illetően arra emlékeztetett, hogy ő fordult a Velencei Bizottsághoz, azt arra kérve, hogy készítsen egy elemzést a folyamatban lévő törvényalkotásra vonatkozóan, azon három törvénnyel kapcsolatosan, amely az igazságszolgáltatásra vonatkozik. Úgy értékelte, hogy hasznos tárgyalásra került sor, s annak keretében ismertette a maga ténykedését, érdeklődéssel várva a küldöttség véleményét, amelyet reményei szerint szem előtt fog tartani a parlament is.

Értelmes eszmefuttatás
Talán mondanunk sem kell, hogy az akkreditált újságírók számára az „égető” tárgykört az Alkotmánybíróság ama döntésének a megindokolása jelentette, amely a Hivatalos Közlöny június 7-i számában jelent meg, s amely értelmében nem utasíthatja el a DNA főügyésze, Laura Codruța Kövesi funkcióból való visszahívására vonatkozó igazságügy-miniszteri beterjesztést. Amúgy a taláros testület döntése annak a Hivatalos Közlönyben való megjelenése időpontjától kezdődően hatályossá válik, de arról tételesen nem rendelkezik, hogy mikor is kell, kellene kibocsátani a szóban forgó államelnöki dekrétumot. Úgyszintén az is ismeretes, hogy az elmúlt hét végén Klaus Johannis hivatalos látogatáson Lengyelországban tartózkodott. Időközben a taláros testület döntésével kapcsolatosan csak annyit nyilatkozott, hogy azt alaposan és mélyenszántóan át kell tanulmányoznia, és csak azt követően teszi meg az általa indokoltnak tartott lépést, azaz kibocsátja-e a dekrétumot vagy nem. Nos, a szóban forgó „égető” tárgykörrel kapcsolatosan megfogalmazott újságírói kérdésekre egyértelmű választ nem adott, de fültanúi lehettünk egy, a maga nemében akár eszmefuttatásnak nevezhető válaszadás-sorozatnak. Mondandóját azzal kezdte, hogy már annak idején megmondta, addig fogja olvasni, míg alaposan megérti. És hozzáfűzte: „még van egy kevés olvasnivaló”. Meglátása szerint az Alkotmánybíróság megindokolása több kérdést hozott felszínre, mint tisztázást, de „egy utólagos elmélyítés közelebb vihet az igazsághoz. Majd meglátjuk!” Az államelnök szerint többek között felvetődik a kérdés: amikor sok politikus elégedetlen a korrupcióellenes harccal, és igen sok a vita, akkor még szükséges-e Romániában a korrupcióellenes harc? Az államelnök válaszolt is: „Romániának igenis szüksége van a korrupcióellenes harcra, azt teljes határozottsággal folytatni kell és bízni kell abban, hogy ez a harc igazságos”. Ugyanakkor elismerte, hogy előfordultak olyan esetek, amikor is vitathatók voltak az eljárások, amikor a dolgok nem úgy haladtak, hogy az le van írva a „nagykönyvben”. Szerinte viszont ezeket az ügyeket ki kell elemezni, meg kell oldani, s ezer és ezer más esetben a dolgok előre mutatnak, és a korrupcióellenes harc Romániában egy sikert jelent. Szerinte felvetődött az a kérdés is: miként fest Romániában az ügyészek jogállása, illetve az, hogy a szóban forgó döntés után az ügyészek függetlenek-e például a korrupcióellenes harcban? Vagy ellenkezőleg: az ügyészek inkább bekerülnek az igazságügy-miniszter alárendeltségébe, mint annak fennhatósága alá, márpedig az Alkotmány ez utóbbit írja elő? Az a kérdés is megfogalmazódik, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) mi is, illetve miként töltheti be legfontosabb szerepét, nevezetesen az igazságszolgáltatás függetlenségének a garantálását olyan körülmények között, amikor is az számításba sem jöhet egy ügyész vagy főügyész menesztési eljárása során. Részletesen felidézte azt is, hogy a jelenlegi kormánypárt és annak elnöke (aki az államelnök szerint egy bűnöző) már jó ideje, hogy az államelnöki hatáskör megcsonkításán szorgoskodik, s e tekintetben az első lépést az a jogszabály-módosítás jelentette, amely révén őt mint államelnököt kiemelték a Távközlési Országos Szakhatóság (ANCOM) elnökének a kinevezési eljárásából. Már akkor egyértelművé vált, hogy a PSD minden rendelkezésére álló eszközzel megpróbálja az államelnök hatalmát csökkenteni. „Sajnálatos, hogy az Alkotmánybíróság döntése pontosan ezen a vonalon jött, és az elnöki szerepkör csökkentésének a logikája mentén egy magas rangú ügyész visszahívási eljárása során” – így az államelnök.
A DNA főügyészének visszahívásával kapcsolatosan, amint már arra utaltunk, konkrét választ nem adott. Arra a kérdésre pedig, hogy az idő telte nem jelenti-e egyben az Alkotmány megsértését, határozottan válaszolt: „én nem sértem meg az Alkotmányt, én őrködök az Alkotmány alkalmazása felett”. Kitért arra is, hogy a kormánypárt egyes vezetői által emlegetett, a felfüggesztésére vonatkozó eljárást illetően arra nincsen ok. Azt is hangoztatta, hogy jogászaival továbbra is elmélyülten fogják tanulmányozni az Alkotmánybíróság döntését. Szerinte egy elfogadható időtartamról van szó, de ez nem azt jelenti, hogy például decemberben fog reagálni. Lehet, hogy valamilyen okból kifolyólag némi időhúzásra rendezkedett be az államelnök…

Hecser Zoltán

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.