Ásatás Városfalván és Etéden

Templomok egymás felett

388

A két udvarhelyszéki település történelméhez, egyháztörténe­téhez tesz hozzá értékes adalékokat a múlt év második felében végzett régészeti vizsgálat. Erőltetett menetben végezték a szakemberek a feltárást, amit a két falu templomának európai uniós forrásokból történő felújítása tett szükségessé. Tavasszal Etéden folytatják a munkát, amelytől még néhány adat tisztázását várják a régészek.

Régészeti feltárás részletei az etédi templomban. Kikerekedik a múlt Fotó: Sófalvi András

A Nagy-Homoród völgyében elterülő Városfalva templománál 2014-ben már végeztek részleges régészeti kutatásokat, 2018 második felében alapos feltárásra került sor – számolt be lapunknak Sófalvi András, az ásatás vezetője, a Haáz Rezső Múzeum régésze.
Az év vége a mi vidékünkön nem számít ideális időszaknak a régészeti feltárások szempontjából, de a két településen európai uniós pályázatból végzik a templomok felújítását, a terv teljes körű feltárást tartalmaz, a határidők pedig igencsak feszesek – jegyezte meg a szakember.

Leletmentés az utolsó pillanatban
Városfalva a középkorban a szomszédos Homoródszentpéter filiája volt, első temploma a reformáció után, a kora újkorban épült. Sőt az ásatások arra is rávilágítottak, hogy valószínűleg először egy önálló temetőhöz kapott jogot az egyházközség, majd ezt követően saját templom építését is elkezdhették, amivel a már meglévő sírokhoz kellett igazodniuk. Ennek a munkának a legérdekesebb eleme volt, hogy sokan máshol sejtették ezt az épületet, nem véletlenül, hiszen az 1769–1773 között készült katonai térkép a mai templomtól több száz méterre jelölte be.
– Tudomásom szerint Székelyföldön ez az egyetlen példa, hogy téved a katonai felmérés. Ugyanis 2018 nyarán egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a jelenlegi templom helyén állt az 1650-es években épített templom – közölte Sófalvi András.

Etéd 1678-ban befejezett református templomának alapfalai. Ásatás felújítás előtt

A városfalvi ásatás során nagyon kevés régészeti lelet került felszínre.
– Az utolsó pillanatban végezhettük el a feltárást. Minden építkezés, nagyobb felújítás óriási pusztítással jár, ami a korábbi (elbontott) épületet, annak elemeit jelenti. A végeredmény szép, de közben régészeti nyomok, leletek tömege vész el – magyarázta a régész. Arra viszont fény derült, hogy pontosan hol volt a templom, amit a 17. század közepén már unitárius templomnak építettek, bár még követték a mesterek a régebbi, diadalívvel, sokszögzáródású, keletelt szentéllyel jellemezhető építmények formáját, továbbá többé-kevésbé sikerült az alaprajzát is meghatározni – foglalta össze a régészeti kutatás tanulságait Sófalvi.

Feltárás a városfalvi templom északi oldalán. 17. századi falmaradványok

Három templom egymás felett
Etéd négy fő útvonal kereszteződésében már a kora újkorban is jelentős méretű település volt, Báthory Zsigmond korában egy-két forrás egyenesen oppidumként (mezővárosként) emlegeti a négy országos vásár tartására jogosult települést. Etéd a 17. századig egyházilag Küsmödhöz tartozott, annak filiája volt. A ma is álló templom építését 1802-ben fejezték be, ez az épület vár most teljes felújításra, de azelőtt a régészeknek mintegy 300 négyzetméteres területet kell alaposan feltárniuk. Az év végén végzett munka érdekes eredményeket hozott – közölte Sófalvi András régész.

A városfalvi, 17. századi unitárius templom feltárt alapfalai. Új alatt a régi

Valójában már 2013-ban megtalálták a mostani egyházi épület „elődjét”, a 17. században felépült nagy méretű református templomot, ennek emlékeként ismert a mostani templomba beépített, 1678-as évszámmal jelölt reneszánsz ajtókeret. A kutatás rávilágított, hogy a régi templom ott van a mai alatt, egy nagy tűzvész alaposan megrongálta 1792-ben, viszont december elején egy még korábbi egyházi épület nyomaira bukkantak a régészek.
– Feltehetően késő középkori, kora újkori kápolna maradványairól van szó, megtaláltuk a diadalív, a szentélyrész maradványait, a tájolása viszont eltér a későbbiektől, pontosan keletre néz. Mivel oltárnak nyomait sem találtuk, elképzelhető, hogy közvetlenül a reformáció után épülhetett, de pontosabb adatokról majd az ásatás befejezése után tudunk beszélni – tájékoztatott a régész.

A korai és a 17. századi etédi templom alapfalai. Templom templom hátán

A templomok helye általában a falu középpontja, közelben lehettek a vásárok is, bizonyára ez a tény is magyarázza az előkerült gazdag és változatos leletanyagot. Késő középkori, kora újkori érmék, egy 16–17. századi szablya markolata, egyéb vaseszközök és -tárgyak, kerámia, állatcsontmaradványok kerültek elő. Egyébként a második, „gótikus jellegű” templom falmaradványait a mostani templom felújítása után láthatóvá teszik, megmutatják nyomait – tudtuk meg a szakembertől.
Udvarhelyszéken még számos templom vár renoválásra, és ezáltal régészeti feltárásra. Zsúfolt nyár elé néznek a régészek, hiszen újabb kutatás indulhat be Székelyudvarhelyen a Jézus-kápolnánál, továbbá Rugon­falván, Oklándon, Agyagfalván és Nagygalambfalván is terveznek ásatásokat.

Asztalos Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.