Ártalmasak is lehetnek a napsugarak

Beszélgetés dr. Mihály Gyöngyvér bőrgyógyász szakorvossal

3 094

A melanóma az egyik legagresszívabb daganat, és térségünkben is emelkedőben van az előfordulása – mindenképpen érdemes tehát odafigyelni a szakemberek napozásra vonatkozó tanácsaira, akkor is, ha úgy érezzük, hogy kissé bonyolult eligazodni a napozókrémekre felírt számok és jelzések között. Milyen a megfelelő fényvédelem, hogyan alkalmazzuk azt és mit tehetünk még a megelőzés érdekében – ezekről kérdeztük dr. Mihály Gyöngyvér szakorvost, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház bőrgyógyászati osztályának munkatársát.

Fotó: László F. Csaba

– Egyre többet hangsúlyozzák a bőrgyógyászok a fényvédelem fontosságát, vannak szakemberek, akik szerint egyáltalán nem kellene napozni. Kezdjük az alapoktól: miért kell óvni a bőrt a nap sugaraitól?

– A napfénynek számos jótékony hatása is van, mint például a D-vitamin képződésének elősegítése a bőrben, a festéksejtek mozgósítása a fényvédelem, barnulás irányába. Azonban ha túlzásba esünk vele, akkor károsíthatja a bőrt, ennek pedig a legnyilvánvalóbb jele a leégés. Az UV-sugarak közvetlenül károsítják a sejtek DNS-ét, gyulladást, illetve sejthalált okozva. Hosszú távon a nap káros sugarai korai bőröregedést, a bőr megvastagodását, rugalmasságának elvesztését, különböző bőrdaganatok megjelenését okozzák.

– Sokszor hallott tanács, hogy a déli órákban ne menjünk napra és máskor is legyen lenge ruházat, kalap rajtunk. De a fényvédő krémek használata már nem ennyire egyszerű. Hogyan fejtik ki hatásukat ezek a krémek, olajak?

– A földünket elérő UV-sugarakat felosztjuk UV-B (290–320 nm hullámtartomány) és UV-A (320–400 nm hullámtartomány) sugarakra. A széles spektrumú fényvédők olyan UV-szűrőket használnak, amelyek lefedik mindkét tartományt: elnyelik a sugarakat (kémiai szűrő) vagy visszatükrözik (fizikai blokkoló) azokat.

– Hogyan válasszuk ki a megfelelő fényvédő terméket?

– A fényvédő faktor, angol rövidítéssel SPF (sun protection factor) jelzi, hogy hányszor több UV-sugárzásnál következik be a leégés, ha be vagyunk kenve, ahhoz képest, amikor nem vagyunk bekenve az illető krémmel. De ez csak az UV-B sugárzással szembeni védőhatásra vonatkozik, az UV-A-ról nem nyújt tájékoztatást (az UV-B sugarak okozzák a leégést, az UV-A a mélyebb rétegekbe hatol, ott károsítva a bőr szerkezetét). A vízálló címkével ellátott naptejek negyven, illetve nyolcvan percig védenek vízzel való érintkezés esetén.
A fényvédő krém kiválasztásakor figyelembe kell vennünk, hogy milyen típusú a bőrünk: a vörösek, a szőkék ( I-es, II-es bőrtípus), akik gyorsan leégnek, magas faktorszámú fényvédőt válasszanak (például 50 SPF +), a III-as és IV-es bőrtípusúaknak pedig – akik barnább, pigmentált bőrűek – elégséges lehet a 15-30 SPF+ jelzéssel ellátott naptej.
Figyeljünk arra is, hogy az UV-B-vel szembeni védelem mellett a flakonon legyen feltüntetve az UV-A-val szembeni is (bár az sokkal kisebb mértékű).
Ha tehetjük, vízálló vagy nagyon vízálló terméket válasszunk, főként kisgyerekeknél. Manapság már választhatunk zsíros, száraz, illetve érzékeny bőrnek megfelelő állagút is.

– Hogyan kell helyesen alkalmazni a fényvédelmet?

– A legjobb védelem az árnyékban tartózkodás vagy a megfelelő védőöltözet (hosszú ujjú ruha, kalap, napszemüveg). Ha napozunk, akkor azt 11 óra előtt és 16 óra után tegyük, fényvédő krém alkalmazása mellett. Az arcon érdemes mindig magasabb faktorszámú krémet használni (30-50 SPF +). Kétóránként ajánlott újra bekenni magunkat, illetve vízzel való érintkezés után is újból fel kell vinni a krémet a bőrre. Ezek a szabályok érvényesek a kisebb és nagyobb gyerekekre, felnőttekre egyaránt.

– Kisbabákat, gyermekeket mikor és hogyan szabad napra vinni?

– Csecsemőket nem ajánlott napoztatni. Kisgyerekeknél a már említett napszakban mindig használjuk a legmagasabb faktorszámú fényvédő krémet, illetve védőruházatot.

– Mit tehetünk, ha mégis leégünk?

– Ha mégis leégnénk, akkor szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő krémek használata ajánlott, vékony rétegben és nagyon rövid ideig. Ugyanakkor emoliens (bőrlágyító) és hidratáló krémeket kenjünk a sérült bőrfelületre.

– A túlzott napozást említik az egyik legagresszívabb bőrdaganat, a melanóma egyik okaként is. A már említett fényvédelem mellett még mit tehetünk a bőrrák megelőzése, illetve a minél korábbi felfedezése érdekében?

– A melanóma a festékes sejtekből (melanocitákból) származó rosszindulatú daganat, amely már meglévő anyajegyeinken jelenik meg – a melanómák 30-40 százaléka képződik ezúton – vagy úgymond de novo, ép bőrön is, és kisebb mértékben nyálkahártyán is. Számos tényező befolyásolhatja megjelenését, ilyen a genetikai tényező (családi halmozódás), sok atípusos (egyenlőtlen) anyajegy, az ultraibolya sugárzások (UV-A és UV-B), a nap okozta leégések életünk során (főként a hirtelen, akár hólyagosodással járó leégés, leginkább a napnak ritkábban kitett bőrfelületeken). A melanóma nagyon gyorsan áttéteket ad, ezért fontos az időbeni felfedezése, a túlélés múlhat rajta. A prognózis függ ugyanakkor a daganat méretétől is.
Anyajegyeinket mi magunk is követhetjük, az egyszerű ABCD szabály szerint át kell vizsgálni őket. Az A az aszimmetriára vonatkozik, azt kell figyelni, hogy kerek vagy ovális, szimmetrikus-e az anyajegy. A B a határt jelentő angol border szóból jön, azt kell figyelni, hogy az anyajegy széle milyen, egyenlőtlen vagy nem-e éles. A C a color, a szín megfigyelését jelenti, akkor van gond, ha az anyajegy nem egyenletes, többszínű. A D a diameter szóból jön, az átmérőt jelenti, az 5 mm-nél nagyobb anyajegyekre kell odafigyelni. Ha a megadott négy szempont alapján gyanússá válik valamelyik anyajegy, akkor azonnal ajánlott szakorvoshoz fordulni. Fontos, hogy minél előbb – ha lehet így fogalmazni, akkor „időben” – felfedezzük az esetleges rosszindulatú elváltozásokat a meglévő anyajegyek esetében. Ugyanakkor lényeges az újonnan képződött festékes anyajegyek vizsgálata is. A szakorvosi vizsgálat során először is feltérképezzük az egyén festékes anyajegyeit testszerte, majd a dermatoszkópnak nevezett nagyítóval megvizsgáljuk a gyanús képleteket. Ha van lehetőségünk rá, akkor rögzítjük is azok képét (digitális videodermatoszkópia – ez egy speciális, nagyon drága műszer) a biztonságos utánkövetés érdekében. Ez történhet három-hat havonta vagy pedig évente, attól függően, hogy a szakorvos hogyan ítéli meg. Mindenképpen otthoni, illetve szakorvos általi követést igényel, amennyiben sok atípusos anyajegyünk van, ha a családi, illetve saját kórtörténetben szerepel melanóma, rosszindulatú bőrdaganat, ha megváltozik valamely meglévő festékes anyajegyünk vagy teljesen új, gyanús jelenik meg, ha vannak velünk született anyajegyeink.

Bőrgyógyászati szűrővizsgálatok

A La Roche-Posey dermatokozmetikai cég által szervezett országos bőrgyógyászati szűrőprogram keretében nemcsak Csíkszeredában, hanem Székelyudvarhelyen is igénybe lehet venni ingyenes vizsgálatokat. A www.protectiasolara.ro weboldalon szereplő információk szerint az érdeklődők a Székelyudvarhelyi Városi Kórház két szakemberéhez jelentkezhetnek be: június 21–27. között Biró Ibolya, július 8–12. között Fülöp Mária bőrgyógyász főorvos végzi a szűrővizsgálatot. Bejelentkezni a 0749–412824-as, illetve a 0741–087760-os telefonszámon lehet.
Amint arról már beszámoltunk, Csíkszeredában egy, a poliklinikán működő bőrgyógyászati rendelőben (bejelentkezni a 0740–950910-es telefonszámon lehet), illetve a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház bőrgyógyászati osztályán végeznek szűrővizsgálatot július 15-ig. Utóbbi helyszínen naponta 10 és 14 óra között zajlanak a vizsgálatok, előzetesen bejelentkezni pedig délutánonként, 15 óra után lehet, a 0372–748259-es telefonszámon. (R. K. E.)

R. Kiss Edit

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek